Bár van mód arra, hogy a csontritkulás, vagy más néven oszteoporózis rizikóját csökkentsük, és ha már elkezdődött, akkor folyamatát leállítsuk, vagy akár vissza is fordítsuk, ezt gyakran elmulasztjuk. Ez a statisztikákból egyértelműen kiderül, ugyanis a csontritkulás népbetegség, itthon összességében mintegy hétszázezer érintettje van, és évente nagyságrendileg százezer csonttörés történik miatta. Fontos adat az is, hogy az oszteoporózisban szenvedők kétharmada nő, akiknél a csont főként a menopauza idején jelentkező ösztrogénhiány miatt kezd el gyengülni. Ijesztőnek tűnhet, de ez a betegség ötven év felett minden harmadik nőnél beindul. A megelőzésre és az időben történő felismerésre emiatt is kiemelten kell figyelni.
– A csontritkulás szűrése teljesen fájdalommentes, és csak az szükséges hozzá, hogy a háziorvos beutalót adjon a reumatológushoz, aki ilyen vizsgálatot kérhet. Más szakorvos – például nőgyógyász, endokrinológus és ortopéd-traumatológus – is adhat beutalót csontsűrűség-mérésre, azzal is el lehet menni ilyen vizsgálatra. Utóbbiak figyelmét a továbbképzéseken már régóta felhívják arra, hogy aki combnyaktöréssel vagy csigolya-összeroppanással kerül be hozzájuk, és korábban nem volt csontsűrűség-vizsgálaton, azt mindenképpen küldjék el arra. Idősebb korban a legkisebb törést, bordarepedést is figyelmeztető jelnek kell tekinteni, és azt követően célszerű megnézetni a csontsűrűséget – mondja dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos.
Szűrni, de mikor?
Ha annak nincs külön oka, akkor nőknél a vizsgálatot ideális esetben ötvenéves kor körül, még a menopauza előtt érdemes megejteni, hogy ismert legyen a kiinduló érték. Ez később is fontos információ, hiszen tájékoztathat arról, hogy milyen a csontok állapota, szükség lehet-e kezelésre. Férfiaknál a helyzet jellemzően csak tíz évvel később kezd el romlani, de rizikók esetén nekik is érdemes korábban megnézetniük a csontsűrűségüket. Akinek nincs csontritkulása, az háromévente vehet részt közfinanszírozottan csontsűrűségmérésen, míg akinél a folyamat már elindult, az kétévente. Akit az oszteoporózis miatt már kezelnek, annak évente kell részt vennie ilyen vizsgálaton. Vannak egyéb állapotok is, amelyeknél a megszokottnál gyakoribb szűrésre van szükség, vagy azt a szokásosnál korábban kell megkezdeni.
– Például akinek úgynevezett korai menopauzája van – erről akkor beszélünk, ha a havivérzés negyvenöt éves kor előtt abbamarad –, annak az utolsó menstruáció után egy-két évvel el kell mennie csontsűrűség-vizsgálatra, függetlenül attól, hogy az életkora alapján erre amúgy még nem lenne szükség. Ugyanez igaz azokra, akik felszívódási zavarral járó betegségben, például Crohn-betegségben vagy cöliákiában szenvednek, illetve valamilyen diétát – különösen akkor, ha az húsmentes vagy tejmentes – tartanak. Emelkedett rizikót jelent a veseelégtelenség és a krónikus májbetegség, májelégtenség, illetve az is, ha valaki tartósan szteroidtartalmú gyógyszereket szed valamilyen alapbetegség miatt. Ezekben az esetekben a csontsűrűséget érdemes már negyvenéves korban – vagy szükség esetén akár korábban is – megnézetni. Mivel a csontritkulásnak az esetek 60-80 százalékában genetikai háttere is van, annak is érdemes korábban vizsgálatra mennie, akinek a családjában már előfordult súlyos oszteoporózis vagy derült égből érkező csonttörés. Ugyanez igaz azokra, akik alkatilag nagyon vékonyak – mondja szakértőnk.
Időben lépni
Ha a csontritkulás időben kiderül, és az érintettek figyelnek az életmódjukra, akkor a folyamat nemcsak megállítható, hanem akár vissza is fordítható. Ehhez az kell, hogy a kalciumpótlás mindenképpen megfelelő legyen, és jó legyen a D-vitamin-ellátottság is. Ilyen esetben kalciumból napi 1200–1300 milligrammra van szükség, ami még biztosítható megfelelő étrenddel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az korábban nem volt így, akkor rendszeresen fogyasztani kell tejterméket és magas kalciumtartalmú ásványvizeket, illetve olyan zöldségeket, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmazzák ezt az ásványi anyagot. Ilyenek a leveles zöldségek és a babfélék, egyes olajos magvak és a mák.
A D-vitamin pótlását érdemes annak rendszeres szintméréséhez igazítani – ez egy egyszerű vérvétellel történik –, azzal biztosítható, hogy az érték rendben legyen. Ezek a lépések kezdődő csontritkulásnál akár önmagukban is elegendők lehetnek ahhoz, hogy a bajt megelőzzük. Középsúlyos és súlyos csontritkulásnál már gyógyszeres terápiára van szükség, olyankor
az már nem hagyható el.
– Ilyen esetekben sokféle gyógyszer alkalmazható lehet, köztük szájon át szedhetők, illetve súlyos oszteoporózisnál olyan injekciók, amelyek már a teljesen porotikus, azaz lukacsos csontok újraépítését is segítik. Ezeket típustól függően háromhavonta vagy félévente adjuk be vénásan, vagy éppen a betegnek kell beszúrnia magának bőr alá
– hasonlóan, mint például az inzulint – tizennyolc hónapon keresztül naponta. A csont ez idő alatt erősödik meg, áll helyre a szilárdsága. Ezt követően tabletták szedésével lehet megelőzni a visszaesést. Ezt segítő gyógyszerek már Magyarországon is elérhetőek, méghozzá kiemelt tb-támogatással – mondja dr. Podlovics Ágota.
Szakértőnk arra is felhívja a figyelmet, hogy a már kialakult csontritkulásnál arra is ügyelni kell, hogy napi 1500 milligramm kalciumot szedjünk. A gyógyszeres terápia és az étrend kiegészítése mellett fontos a rendszeres testmozgás – már a séta is sokat számít –, mert az a csontok anyagcseréjének javításához és azzal együtt az egészségének megőrzéséhez ilyenkor is elengedhetetlen.
