Bár összetevőik között – nagy eséllyel a reklámértékük miatt – vitaminok és értékes anyagok is gyakran szerepelnek, az energiaitalok még felnőttek esetében sem egészségesek, gyerekeknél pedig hatványozottan igaz ez. Náluk a túlzott koffeinbevitelnek súlyos mellékhatásai lehetnek, a magas cukortartalom pedig kedvez az elhízásnak, és növeli a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.
Pluszveszély, hogy ha a gyerekek megszokják az ilyen italok fogyasztását – ami nem nehéz, mert az ember természetes módon vonzódik az édes ízhez –, akkor később, felnőttként sem mondanak le róluk. A helyzetet azonban aligha oldja meg önmagában az, ha az energiaitalokat patás ördögnek kiáltjuk ki, de amúgy nem figyelünk arra, hogy mit isznak a kisebbek.
– Az energiaitalokkal a legnagyobb probléma a magas cukortartalom, ami mindenkit érint, azokat is, akik kevesebbet fogyasztanak ezekből az italokból. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy ez a probléma a népszerű üdítőknél is fennáll: ha azok és az energiaitalok között cukortartalom szerint próbálnánk különbséget tenni, akkor az nem igazán menne, az értékek szinte ugyanazok lennének, ahogyan a kalóriatartalmak is. Az átlagosnak mondható, deciliterenkénti cukortartalom mindkét esetben 10 és 12 gramm között mozog, míg az energiatartalom 40 és 50 kilokalória között. Szinte ugyanennyi cukrot és ennél is több kalóriát tartalmaznak a dobozos jegeskávé vagy kávés tejital néven forgalmazott termékek, ráadásul esetükben a koffein is ugyanolyan problémás lehet, mint az energiaitaloknál – mondja dr. Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a PirulaKalauz alapítója.
Bár a decinként 10-12 grammos cukortartalom laikus szemmel nem tűnik soknak, valójában nagyon is az. Az Egészségügyi Világszervezet azt ajánlja, hogy a napi energiabevitel legfeljebb 10 százaléka származzon hozzáadott cukrokból, ami felnőttek esetében nagyjából 50 grammot jelent, gyerekeknél pedig értelemszerűen kevesebbet. Ehhez képest már egyetlen doboz, azaz 2,5-3 deci energiaital vagy kávés tejital is tartalmaz 25-35 gramm hozzáadott cukrot.
Itt a koffein, hol a koffein?
Míg a túlzott cukorbevitel a hosszú távú egészségre van rettenetes hatással, és komoly népegészségügyi gondot is jelent, addig az átgondolatlan koffeinbevitel inkább egyéni szinten lehet problémás. Ismert például (ez az energiaitalok értékesítésének szigorítására vonatkozó törvénytervezet mellékletéből is kiderül), hogy 2011 novembere és 2023 októbere között ötszázhatvanöt esetben érkezett olyan bejelentés az illetékes hatóságokhoz, ami energiaital-fogyasztással összefüggő rosszullétekről, ahhoz kapcsolódó tünetekről szólt. Az érintettek között háromszázharminchárom kiskorú volt. A hatóság adataiból az is kiderül, hogy az ilyen esetekben elfogyasztott energiaital mennyisége személyenként 1 deciliter és 2,5 liter között változott, nemritkán alkohollal együtt fogyasztva. Ilyesmi hagyományos kávéval vagy kávés tejitallal aligha történne meg, mert azokat nem szokták ilyen mennyiségben fogyasztani és alkohollal vegyíteni. De ha bárki ezt tenné – és miért lenne kizárva, hogy egyszer ez is divatba jön? –, akkor a hatás ugyanez lenne, mivel ahogy cukortartalomban, úgy koffeintartalomban sincs érdemi különbség az egyes termékek között. Mert ugyan sokan meglepődnek ezen, de míg az energiaitalok decinként tipikusan 32 milligramm koffeint tartalmaznak, addig a kávés tejitalok és jegeskávék többsége decinként jellemzően 20-50 milligrammot. Vagyis koffeintartalomban egy nagyságrendben vannak, sőt, egy részük jócskán le is hagyja az energiaitalokat (túl azon, hogy cukortartalomban is versenyképes velük). Ez egyben azt is jelenti, hogy ha fogyasztását túlzásba viszik, akkor annak ugyanolyan hatása lehet, mintha energiaitalokkal történne ugyanez. Arról egyébként nincs egyértelmű adat, hogy a koffein milyen dózisban biztonságos, de az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016-os állásfoglalásában arra a következtetésre jutott, hogy testsúlykilogrammonként napi 3 milligramm az a mennyiség, ami még valószínűsíthetően nem eredményez biztonságossági aggályokat gyerekeknél és serdülőknél. Ezt egy negyvenkilós gyereknél gyakorlatilag már másfél doboz energiaital vagy kávés tejital kimeríti.
Figyelni a címkét
– Származzon a koffein bármiből – kávéból, kávés tejitalból vagy energiaitalból –, a túlzott bevitele ugyanazokkal a tünetekkel jár. Különbség azonos hatóanyag-tartalom mellett maximum abból adódhat, hogy az energiaitalban lévő szénsav gyorsítja az élénkítő anyag felszívódását is. A koffein miatt jelentkezhet szédülés és ájulás, hányás és hányinger, erős szívdobogás és mellkasi fájdalom, remegés, magas vérnyomás és fejfájás, nyugtalanság. A koffein komolyabb túladagolásának olyan tünetei is lehetnek, amelyek az idegrendszert és a szív- és érrendszert erősebben érintik, de ehhez már nagyon nagy mennyiségben kell koffeint fogyasztani. Azok, akik az energiaitalokat elsődleges folyadékforrásként fogyasztják, számolhatnak ilyen kockázatokkal – mondja dr. Csupor Dezső.
Bár extrém fogyasztás esetén erre is van példa, kólaitalokkal nehéz annyi koffeint bevinni a szervezetbe, hogy annak mellékhatása legyen. Ennek oka az, hogy az ilyen üdítők keveset tartalmaznak az élénkítő anyagból, jellemzően csak 10 milligramm van belőle bennük decinként. Emiatt az ilyen üdítők csomagolásán nem is látható a magas koffeintartalomra vonatkozó külön felhívás, azt ugyanis csak 15 milligramm/deciliteres érték felett kötelező szerepeltetni a címkéken. Ez a felirat a kávés tejitalok egy részén sem szerepel, ami azt jelenti, hogy azoknak a vélt élénkítő hatása sokkal inkább a cukortartalomnak (és a placebohatásnak) köszönhető, mint a bennük lévő, jelképes mennyiségű koffeinnek. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy koffein tekintetében ez a termékcsoport a legváltozatosabb, ezért, ha gyereknek szánjuk őket, akkor végképp érdemes megnéznünk az összetételüket. Ha nem így teszünk, akkor egyszerűen csak más csomagolásban és más néven adunk olyan italt a gyerekeknek, amelyek az energiaitaltól lényegében alig különböznek.
