Lebegő, úszkáló foltok, pókhálószerű, szürkés vagy fekete árnyékok, fényfelvillanások – mind lehetnek az üvegtesti homály kísérő jelenségei, amelyek az ötven év körüli korosztálynál sokszor rendellenességként előfordulnak.
Az úszkáló foltok a szemet kitöltő sűrű folyadékban, az üvegtestben jönnek létre. Az üvegtest kocsonyás, átlátszó szövet – kilencvennyolc százaléka víz –, amely a szem jelentős részét kitölti. Amikor, legfőképpen az idősödés során, az üvegtesti géles anyag elfolyósodik, átalakul, a benne levő fehérjeszálak „összecsapzódnak”, és ezáltal árnyékot vetnek a retinára: arra az érzékelő idegsejtekből álló vékony szövetre, amely a rá vetülő fényt elektromos jelekké alakítja át az agynak. Ilyenkor vélünk felfedezni valami mozduló árnyékot a szemünk előtt, azaz a látómezőnkben.
A Weiss-gyűrű
A látómezőben előfordulhat, hogy fényvillanásokat is észlelünk. – Ezek a villanások, ha a látómező szélén jelennek meg, arra utalnak, hogy az üvegtesti gél – ami fiatalkorban, normális esetben teljesen kitölti a szemgolyót – elkezd összeesni – mondja dr. Gergely Róbert szemész szakorvos, üvegtest- és retinaspecialista. – Kicsit úgy kell elképzelni az egészet, mintha egy pingponglabdában fel lenne fújva egy lufi: ez a géles anyag teljesen nekifeszül a szemgolyó burkának, illetve a belső részén található ideghártyának.
Idővel a lufi összeesik, és emiatt elindul az üvegtesti határhártya leválása.
Ennek során az ideghártyához helyenként erősebben hozzátapadó üvegtest kicsit rángatja az ideghártyát, és ez okozza a fényvillanásokat. A végén a folyamat egy nagyobb homály kialakulásához vezet: megjelenik az úgynevezett Weiss-gyűrű. A fényvillanások és a lebegő foltok – fekete pöttyök, gomolygó füstszerűség – általában együtt vagy szorosan egymás után szoktak megjelenni.
Az úszkáló foltok a szemet kitöltő sűrű folyadékban, az üvegtestben jönnek létre (Fotó: Canva)
A szakember felhívja a figyelmet: amikor először érzékeljük ezeket a fényvillanásokat, célszerű mielőbb ellátogatni szakorvoshoz, mert a tünetek alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, mennyire komoly a probléma. Az is lehet, hogy csak az üvegtesti határhártya leválása indult meg, de éppen ugyanezen tünetek jelezhetnek retinaszakadást is, amely az ideghártya-leválás első mozzanata, és ez már valóban a látásunkat veszélyezteti.
Megszokás helyett
A korábbi gyakorlat az volt, hogy amikor a szem előtt úszkáló foltok megjelentek, az orvos nem tudott mit tenni, mert nem létezett gyógymód. Általában azzal nyugtatták a beteget, hogy az agyunk nagyon rugalmas és alkalmazkodó szerv, így megszokja a szemben lebegő árnyékokat, így egy idő után tudomást sem vesz róluk, és mintegy „kipótolja” a retinára vetülő hiányos képet. Bizonyos esetekben, amikor az árnyék a vakfoltunkra vetül – ezen a helyen lépnek ki az idegrostok az agy felé, és itt nincsenek fényérzékelő sejtek –, az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy nem is érzékeljük ezeket az árnyékokat.
Szemproblémák 50 felett, amiket jobb időben kezelni.
– Természetesen olyan szerencsés esetek is vannak, amikor ezek a homályok nagyon aprók, és alig zavarnak bennünket a látásban – mondja dr. Gergely Róbert. – Érzékelésüket befolyásolja az is, ha szemüveges valaki, például egy erős pluszos vagy mínuszos dioptriájú szem sokszor halványabban látja őket, hiszen ilyenkor a szembe érkező fénysugarak fókusza nem a retinára, hanem elé vagy mögé vetül, és az úszkáló foltok árnyéka is szétterjedtebb lesz. De előfordulhat az is, hogy pont emiatt látja az érintett élesebben a homályokat.
Mindenesetre nem szabad elbagatellizálni, ha a tüneteket észleljük.
A fejlett diagnosztikai és terápiás eljárásoknak köszönhetően nemcsak hogy a legapróbb homály nyomára is rábukkan a területen jártas szakember, hanem rögtön kezelni is tudja. A vizsgálat fájdalommentes, pusztán egy rutin-pupillatágítással jár, és hamar el lehet dönteni, hogy az üvegtesti határhártya leválásáról van-e szó, vagy „csak” az üvegtest géljében kialakult fehérje-összecsapzódás által okozott homályról.
Lézer és műtét
Az üvegtesti homályok kezelésére kétféle eljárás létezik: az egyiket, a lézerest, kifejezetten ezekre az elváltozásokra dolgozták ki. Az üvegtest géljében levő fehérje-összecsapzódást és az üvegtesti határhártya leválásával keletkező homályokat lézeres kezeléssel gyorsan meg lehet szüntetni. Ez az eljárás biztonságos, ambulánsan elvégezhető és fájdalommentes.
Körülbelül egy évtizede bejáratott technika, azonban mivel a homályok pontos behatárolásához és a technika biztonságos alkalmazásához speciális tudás szükséges, a mai napig nagyon kevés helyen érhető el az üvegtesti lézerkezelés. Ennek során több száz célzott lövést adnak le az árnyékot okozó elváltozásokra, a lézersugár pedig nem darabokra szaggatja, hanem egyenesen „elplazmásítja”, feloszlatja ezeket.
Ilyenkor a kezelt területen levő anyagból gáz és folyadék képződik, amely néhány napon belül felszívódik az üvegtestből, így a homály teljesen eltűnik. Manapság ez az elsődleges kezelési mód.
Létezik egy másik eljárás is a homályok eltávolítására, ez pedig a vitrektómia. Míg a lézerkezelés során az üvegtesti gél egytized százalékát kezelik, ennél a nagy műtétnél az üvegtest közel teljes egészét eltávolítják.
– Ezt a műtétet azonban sokkal súlyosabb szembetegségekre fejlesztették ki – retinaleválásra, szemsérülésekre, vérzésre, súlyos szemfertőzésekre vagy cukorbetegség okozta szövődményekre –, és a mai napig nagyon ritkán alkalmazzuk csak az üvegtesti homályok miatt. Az ilyen céllal végzett vitrektómiáról a betegeket legtöbbször lebeszélem, főleg amióta létezik a lézeres kezelés – mondja a szemsebész. – A műtét ugyanis nagy terhelést jelent a szem számára, és több, súlyos szövődménye is lehet. A betegek döntő többségénél öt éven belül szürke hályog fog kialakulni, amit ismét műteni kell.
