Szeptember van, a legtöbb háztartás költségvetése nagy valószínűséggel érzi is ezt. Ilyenkor két hatás érvényesül a leginkább. Egyrészt a nyaralás komoly kiadást jelent, amelyet ideális esetben megtakarításaikból finanszíroznak a családok, de lássuk be: a helyzet sok esetben nem ideális. Másrészt itt van az iskolakezdés. Ahol iskolás gyerek van, ott bizonyára elment egy kisebb vagyon arra, hogy elkezdődhessen a tanév. A legtöbb gyerek nyáron nő egy nagyot, és szeptemberben hirtelen mindenből más méret kell neki, de ott vannak a tanszerek és felszerelések is, amelyeket kötelező beszerezni. Vagy ha a nagyobbakról beszélünk, akik más városban tanulnak tovább, mint ahol laknak, akkor akár az albérletek és a hozzájuk kapcsolódó kauciók is alaposan megterhelhetik a családok költségvetését.
Napjainkban az emberek mindennapi beszélgetéseiben kiemelt helyen szerepelnek a pénzügyek. Döbbenettel meséljük egymásnak, mennyit fizettünk az élelmiszerboltban, hüledezünk a piacon, a benzinkúton, a gyógyszertárban, és még sorolhatnám. De vajon tudunk érdemben beszélgetni a pénzügyeinkről? Ahogyan a világ változik, úgy vajon az anyagiakhoz való hozzáállásunk is? És van különbség abban, ahogyan a különböző generációk gondolkoznak a pénzről, és költik azt?

Tudatosság a káoszban

A nagymamám száz évig élt, és még a kilencvenes éveiben is minden hónapban ellenőrizte a fogyasztást és a fizetendő összeget az összes közüzemi számláján. Ha nagy ritkán eltérést talált, nem hagyta annyiban, addig intézkedett, amíg vissza nem szerzett mindent, ami jogosan az övé volt. Szakértőnk, ­Bódizs Kornél szerint ez a fajta tudatosság az, ami ma nagyon hiány­zik az emberekből.
– A pénzügyi tudatosság valahol itt kezdődik – mondja a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke. – Minden háztartásban, ahol számít a pénz, meg kellene tervezni a kiadásokat, és nagyon fontos a visszamérés is, amikor utólag átnézzük, mire költöttünk, és ebből mi volt indokolt. Ezzel jó képet nyerhetünk az anyagi helyzetünkről, és elkerülhetjük a hibásan megtervezett hitelfelvételeket, amelyeknek jelentős szerepük van az adósságok keletkezésében. Sokan érzelmi alapon hoznak döntést a hitelekkel kapcsolatban. A jövedelem terhére történő költekezés mindenkinek jogos igénye, a legtöbben úgy gondolkoznak, hogy amiért megdolgoztak, azt szeretnék elkölteni is, a hitel azonban nem erről szól. Jó termékek a különböző áruhitelek, személyi kölcsönök, de nagyon meg kell nézni, az ember mire költi ezeket, és hogy ezek indokolt költések-e. A legtöbb magyar háztartásnak érdemes lenne tisztába jönnie a kamatszámítással, azaz hogy mi a hitel tényleges költsége, fogja-e tudni évekig fizetni, beilleszthető-e a háztartás költségvetésébe.
Szakértőnk azt is hozzáteszi, pénzügyek tekintetében a számok nem hazudnak, jöhet bármilyen generáció. Nagyszüleink korából származó megállapítás, hogy a csőd biztos receptje, ha tudatosan többet költünk, mint amennyit keresünk. Ebben nincs változás. A fiatalabb generációk azonban folyamatos csábításnak vannak kitéve, egyik trendi irányzat jön a másik után, elég, ha csak a méregdrága edzőcipőkre vagy az okoseszközökre gondolunk. Vagy éppen egy lakás aktuálisan trendi berendezésére vagy egy menő autóra, amit lehet mutogatni a közösségi oldalakon. Rengeteg vonzó árucikk van, amelyekhez rendkívül intenzív marketingtevékenység is társul, azt üzenik a gyártók, hogy bármi a miénk lehet egy mozdulattal.
– Ingyenpénz azonban nincs – szögezi le szakértőnk. – A hitel tulajdonképpen a jövőbeni jövedelmünk elköltése. Amikor aláírunk egy hitelszerződést, azt is aláírjuk, hogy a futamidő alatt mindig lesz annyi bevételünk, hogy fogjuk tudni fizetni a törlesztőt és a kamatokat.
Visszatérve a tudatosságra, a fonalat nem csak a fiatalabbak veszthetik el könnyen a rájuk leselkedő trendi holmik és a hozzájuk kapcsolódó marketingtevékenység miatt. Rendkívüli módon felgyorsultak a dolgok, és az ember könnyen eltéved a különböző szolgáltatók, bankok, és az általuk használt sárga csekkek, e-mailen érkező számlák vagy mobilapplikációk útvesztőjében.
– A szolgáltatók és a kereskedelmi bankok között a vállalati átalakulás, jogutódlás alaposan megzavarhatja a fogyasztót – mondja Bódizs Kornél. – Sokszor az ügyfelek nem tudják, kitől jött a számla, mi ez a logó, mit és hova kell befizetni. Átláthatóbbá tehetjük azonban magunk számára ezt az egészet, ha odafigyeléssel választjuk ki a kapcsolattartás módját a szolgáltatókkal, és amit kiválasztottunk, ahhoz tartjuk magunkat, és figyelünk rá. Ha e-mail-címet adtunk meg, figyeljük a leveleinket és a levélszemét mappát is. Ha postán jön a csekk, ügyeljünk rá, hogy oda érkezzen, ahol valóban lakunk, és minden változást azonnal jelentsünk be. A kapcsolattartás esélyét meg kell adni a szolgáltatónak. Ami a generációs különbségeket illeti, mi a fizetési szokások eltéréseit érjük elsősorban tetten. Az idősebb generáció inkább a hagyományosabb fizetési módokat részesíti előnyben, a sárga csekk náluk még mindig egyeduralkodó. A fiatalabbak szívesebben intézik mindezt online. A nagyvárosi, budapesti, fiatalabb közönség egyre nyitottabb a modernebb, digitális fizetési módokra. A sárga csekk valójában drága és elavult fizetési mód. Már Magyarországon is nagyon jól működik az AFR, azaz az azonnali fizetési rendszer, és szinte minden szolgáltató rendelkezik applikációkkal. A követeléskezelők is próbálnak haladni a korral. Ahhoz, hogy mindannyian haladjunk, és tudatosan intézzük pénzügyeinket, pénzügyi ismereteinket is fejlesztenünk kell – zárja le a gondolatot szakértőnk.

Új világ, új költési szokások

Tartalékolás, spórolás, hosszú távú célok elérése – míg az idősebb generáció fiatal szemmel mindig is egyfajta túlélési technikát alkalmazott a pénzügyekben, addig az új generációk már teljesen máshogy gondolkodnak még annak ellenére is, hogy a célok nem változtak, előbb-utóbb pedig mindenki szeretne saját otthont, biztos lakhatást.
Az 1997 és 2012 között született fiatalok a becslések – az ­explodingtopics.com blogja – alapján 450 milliárd dolláros vásárlóerőt képviselnek világszinten, és mivel a korosztály most lép be igazán a felnőttkorba, ez a szám egyre csak nő. A Z generáció más prioritásokat tart szem előtt, mint elődjeik, és sokkal inkább él a mának, költ utazásra, ruhára és olyan termékekre, amelyek élményeket kínálnak, ezzel is erősítve a luxusérzetet.
Az okokat természetesen a közösségi média térnyerésében is lehet keresni, ahol influenszerek tucatjai utaznak heti rendszerességgel, és hordanak drága holmikat, ugyanakkor ha gazdasági szempontból vizsgáljuk meg a korosztály helyzetét, talán jobban megértjük, minek is köszönhető ez a tendencia. Azok, akik az elmúlt években kerülnek be a munkaerőpiacra, alacsony fizetésekkel és évente egyre magasabb inflációval találkoznak, mindemellett a lakhatás és az élelmiszerek ára is egyre csak növekszik.
– Az árupiacok fejlődésével a pénzpiacok is fejlődtek, így ma sokkal szélesebb a hitelpiac kínálata, mint, mondjuk, negyven évvel ezelőtt – mondja Bódizs Kornél.
– A nyolcvanas, kilencvenes években szóba sem jött az, hogy bármit is a hitelkártyánkkal fizessünk ki, ugyanis nem voltak hitelkártyák. Ma más lehetőségek vannak a fejekben, mint néhány évtizeddel ­ezelőtt.
A Z és az Y generáció bár a közösségi médiában sokszor feszül egymásnak (az amúgy minimális) generációs különbségek miatt, pénzköltési szokásaikban nincsenek nagy eltérések. Mivel ez a korosztály (tehát az 1980 és a 2012 között születettek) azt tapasztalja, hogy hitel vagy a megfelelő családi háttér nélkül saját lakást vagy autót venni szinte lehetetlen, hamarabb vesz fel hosszú távra kölcsönöket, nyitott az értékálló befektetési formákra, és jobban utána is jár annak, mi a számára legideálisabb konstrukció.

A félretett pénz fontossága

Kutatások szerint jelenleg a baby boomerek, tehát a hatvan év felet­tiek­ azok, akiknek a legtöbb félretett pénze van váratlan helyzetekre, a korosztály nagyjából egynegyedének nem, vagy csak minimálisan jelent problémát, ha valamilyen nagyobb értékű, váratlan kiadással kell szembenéznie.
Ezzel szemben a tizennyolc–­huszonhét év közötti emberek csupán tizenöt százaléka tudja magának megengedni, hogy fizetésének egy meghatározott százalékát megtakarítási számlán kezelje, ötvenhét százaléknak pedig még csak az a háromhavi kiadást fedező félretett pénze sincsen meg, amelyet minden pénzügyi szakértő ajánl esetleges vészhelyzet esetén (a Bank of America adatai alapján). A már említett általános költségek mellett a Z generáció sokkal szívesebben vállal pluszmunkákat akár túlóra formájában, sokan pedig a végzettségüktől teljesen független pénzszerzési lehetőségeket választanak, és mennek el részmunkaidőben poharat szedni, ételfutárkodni vagy például gyerekvigyázás helyett macskaszittelni.
Pénzügyi szakértőnk szerint tartozhatunk bármelyik generáció­hoz, mindenképp fontos, hogy képezzünk tartalékot olyan esetekre, amelyekre nem készültünk. Vannak kiszámíthatatlan élethelyzetek, amelyek váratlanul jönnek, például betegségek, munkanélküliség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy nagyon jó biztosítások vannak, amelyeket pont ezekre a helyzetekre találtak ki, a tartalékon túl érdemes ilyennel is rendelkezni. És végül azt is elmondja, hogy ha már megvan a baj, tudatos gondolkodással megtervezhető a kilábalás. Ha több adósságunk is van, érdemes csoportosítani, melyik a legrosszabb ránk nézve, melyiktől kellene először megszabadulni, melyiknek a legmagasabb a kamatozása. Ilyen helyzetekre megoldás lehet egy adósságrendező hitel is.