Manapság sokat hallunk arról, hogy felnőtteknél gyengül a szamárköhögés ellen védelmet adó gyerekkori oltás hatékonysága, de arról kevés szó esik, hogy a helyzet a többi vakcinánál is hasonló-e. Megnéztük, milyen betegségek ellen érdemes emlékeztetőt kérni, vagy oltást újonnan beadatni.

Az elmúlt hónapokban Magyarországon is berobbant a szamárköhögés-járvány, idén már több mint ötszáz esetet regisztráltak. Egy olyan betegséggel történik ez, amiről az elmúlt években itthon alig hallottunk, nagy eséllyel a tüneteit is csak az elnevezése miatt sejtettük. Ez nem véletlen, hiszen a betegség ellen a gyerekeket oltják, és kapnak több emlékeztetőt is. A gond viszont az – és ezt a nyugat-európai, majd a hazai példák is mutatják –, hogy az oltás idővel gyengül, a felnőttek körében pedig cirkulál a baktérium. Nagy gond akkor van, ha a kórokozó olyan kicsivel találkozik, aki még oltatlan – nála ugyanis súlyos betegséget okozhat. Emiatt hallhattuk sokat az elmúlt hónapokban, hogy a gyereket tervező családoknál fontos lenne az emlékeztető oltás beadása.
– A szamárköhögés elleni oltást ilyenkor ötévente ismételni kellene, és jó lenne, ha mások is megtennék ezt tízévente. A jelenlegi járványhelyzetben az újszülötteket a várandósok oltásával tudjuk hatékonyan védetté tenni, egészen addig, amíg az alapoltási sorukat – ez három oltást jelent – megkapják. A kombinált vakcinák alkalmazásával a szamárköhögéssel együtt a tetanusz és a diftéria, azaz a torokgyík elleni védettség is megszerezhető, illetve megerősíthető. Ezzel elkerülhető az is, hogy sérüléseknél – ha az földdel is érintkezik – tetanuszoltásért kelljen rohanni az ügyeletre – mondja dr. Kulcsár Andrea infektológus, klinikai oltási tanácsadó. A Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai­ Intézet főorvosa kiemeli, hogy felnőtteknél a kanyaró, a rubeola és a mumpsz elleni oltás beadatása, illetve ismétlése már bonyolultabb kérdés, azt mindig alaposan át kell gondolni.

Mumpsztól a kanyaróig

Kanyaróra fogékonyak lehetnek azok, akik 1969 után születtek, így még nagy eséllyel nem részesültek két oltásban. Akik 1969 előtt születtek, azok szinte biztosan átestek a betegségen, és amiatt védettek, az 1978 után születettek pedig már két oltást kaptak, így elvileg ők is védettek, így náluk sem kell oltást ismételni.
– Ezalól kivétel a gyerekvállalás előtti időszak, amikor azért célszerű emlékeztetőt beadatni, mert a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni vakcina élő, gyengített kórokozót tartalmaz, és ugyan élethosszig nyomot hagy az immunrendszerben, de magát a fertőzést nem védi ki garantáltan. Emiatt érdemes családtervezés előtt ismételni az oltást. A kanyaróra azért kell figyelni, mert Európát ez a betegség is érinti, Romániában már olyan járvány is kialakult, ami idén húszezer embert betegített meg, és több mint tíz halálos áldozatot követelt. Ugyan behurcolt eset, de volt már kanyaró Magyarországon is – mondja szakértőnk.
Rózsahimlőre azok fogékonyak, akik 1989 után születtek, nem voltak rubeolásak, és nincsenek is ellene beoltva – nekik érdemes ezt pótolniuk. (Akik 1989 előtt születtek, azok nagy eséllyel átestek a betegségen, így védettek, de ha ez kérdés, akkor lehet ellenanyagszintet is ellenőriztetni.) Fontos lenne a gyerekvállalás előtti oltásismétlés is, az ugyanis megvédi a babát a születés közbeni fertőződéstől (Romá­niában volt például olyan csecsemő is, aki rubeolaszindrómával született).
Mumpszra azok lehetnek fogékonyak, akik ezen a fertőzésen nem estek át. Ők még akkor is esendők a betegséggel szemben, ha 1991 után születtek, így gyerekkorukban szabályosan két oltásban részesültek ellene. Ez az oka annak is, hogy Amerikában a mumpsz miatt – mert az a férfiakra különösen veszélyes – harmadik oltást is bevezettek fiatal egyetemistáknál.

Bárányhimlőtől az övsömörig

Aki gyerekkorában nem volt bárányhimlős, és ellene felnőttként sem kapott oltást, annak érdemes azt pótolnia. Különösen fontos az oltás azoknak, akik még gyerekvállalás előtt állnak.
– Ehhez tudni kell, hogy a mai várandósoknak nagyjából öt százaléka nem volt bárányhimlős, így ellene semmilyen védettséggel nem rendelkezik. Ha ők találkoznak olyan kisiskolással, aki bárányhimlős, akkor megfertőződhetnek, ami ebben az időszakban komoly rizikót jelent mind rájuk, mind a magzatra nézve. Fontos tudni, hogy ezt az oltást is a gyerekvállalás előtt kell kérni, a várandósok ugyanis – mivel itt is gyengített, élő vírust tartalmaz a vakcina – nem olthatók. Időseknek javasolt az övsömör elleni oltás is, méghozzá a bárányhimlő vírusa okozta másodlagos betegség megelőzésére – mondja Kulcsár Andrea.
Ha úgy érezzük, hogy életkorunk, egészségügyi állapotunk, családi körülményeink miatt bizonyos oltásokat esetleg újra kellene kapnunk, és ráadásul semmilyen dokumentumunk nincsen korábbi megkapott oltásokról, mielőtt oltást kérnénk bárhol, keressük fel háziorvosunkat, és ő szükség esetén konzultál a megfelelő szakemberrel.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .