Több olyan növény is van, amelyről úgy tartják, hogy javítja a mentális vagy fizikai stresszel szembeni ellenálló képességet, közülük a legismertebb talán az ázsiai ginszeng. Gyökerét évezredek óta alkalmazzák Kínában, használják fiatalító és erősítő hatása miatt is – máig ez a növény a hagyományos kínai orvoslás egyik alapköve. A nyugati világban is régóta alkalmazzák ezt az adaptogént, hatékonyságát már számtalan kutatásban vizsgálták, igazolták.
– A ginszenget kimerültség és fokozott stressz esetében javasolják egészséges embereknek. Ilyenkor fokozni lehet vele a szervezet alkalmazkodóképességét, ez pedig segíthet megelőzni a szorongásos és depresszív állapotokat. Arra ugyanakkor figyelni kell, hogy ha állapotunkban semmilyen javulást nem tapasztalunk, vagy az esetleg romlik, akkor forduljunk orvoshoz, az öngyógyító szerek használatával pedig hagyjunk fel. Az is alapszabály, hogy a ginszeng készítményeit három hónapnál hosszabb ideig ne szedjük, ne alkalmazzuk – mondja dr. Tóth-Mészáros Andrea gyógyszerész, aki a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjában készülő doktori munkájában az adaptogének hatékonyságát és biztonságosságát térképezi fel.
Új utakon a ginszeng?
Bár az ázsiai ginszeng főleg adaptogén gyógynövényként közismert, egyre inkább úgy tűnik, hogy lehet más hatása is. A kutatások például azt jelzik, hogy befolyásolhatja – valamennyire csökkentheti – a vércukorszintet (emiatt cukorbetegek vagy prediabétesszel élők a készítményeit kizárólag kezelőorvosukkal egyeztetve használhatják). Ha a vércukorszintre gyakorolt hatás mértékét és jellegét tisztázzák majd a kutatások, akkor a ginszengnek akár helye is lehet a diabétesz kiegészítő terápiájában vagy akár megelőzésében. Persze az ennél a betegségnél szükséges életmódbeli változtatásokat a ginszeng ez esetben sem váltja ki. Olyan adatok is vannak erről a gyógynövényről, amelyek szerint szezonális influenzánál roborálószerként működik, és javítja a felső légúti betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
– Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a ginszeng emeli azon enzimek szintjét, amelyek a szabad gyökök ellen küzdenek. Hatásosnak bizonyult a fizikai állóképesség javításában is, így hobbifutóknak vagy maratonistáknak érdemes lehet használni a felkészülés során. Ám nem csodaszer, és nem szabad átgondolatlanul sem használni. Az elővigyázatosság azért fontos, mert ugyan csupán szórványosan, és csak olyan embereknél, akik nagy dózisban és hosszú ideig alkalmazták a ginszenget, de olyan kutatások is születtek, amelyek májkárosító hatásról számolnak be – mondja szakértőnk.
Gyökér a tajgáról
A tajgagyökér, vagy ismertebb nevén szibériai ginszeng szintén adaptogén növény hírében áll, kivonatait régóta javasolják fizikai és szellemi kimerülés mellett sok egyéb problémára is. Hatásait komolyabb kutatások még nem igazolták, de a növény felhasználási lehetőségeit a gyógyászat különféle területein jelenleg is kutatják, különösképpen más gyógynövényekkel vagy egyéb hatóanyagokkal kombinálva. Jelenleg a tajgagyökeret gyengeség, fáradtság, kimerültség, betegség utáni lábadozás esetén használják számos európai országban.
Több mint varjúháj
A rózsás varjúhájnak, rózsagyökérnek és aranygyökérnek is nevezett növény hivatalos neve Rhodiola rosea, és szintén kiváló adaptogén. Segítheti a kimerültség megelőzését, jól jöhet túlterheltségnél, fokozott stressznél, lehangoltságnál is. Ilyen esetekben csökkentheti az ingerlékenységet, enyhítheti a fáradtságot.
– A rhodiola készítményeit egészséges emberek biztonsággal alkalmazhatják, de csodaszernek ezt sem szabad gondolni. Aki például valamilyen gyógyszert szed, annak fontos tájékoztatni az orvosát is arról, hogy rózsagyökérből készült étrend-kiegészítőt vagy azt tartalmazó hagyományos növényi gyógyszert alkalmaz – ebből ilyen termék is készül –, mert a rózsás varjúháj, ahogy bármilyen más gyógynövény is, befolyásolhatja más gyógyszerek hatását. Depresszió elleni szerek mellett a rózsagyökér alkalmazása végképp nem javasolt anélkül, hogy valaki ne egyeztetne arról szakorvossal vagy gyógyszerésszel – mondja szakértőnk.
Mit tud az álombogyó?
Az ashwagandha és indiai ginszeng néven is emlegetett álombogyót (amelynek növénytanilag nincs köze az igazi ginszenghez) szintén használják adaptogénként, hatékonyságát pedig már vizsgálatokban is nézték.
– Az elmúlt években sok kutatás készült erről a növényről, amelyek igazolták, hogy javítja az alvásminőséget, segítheti a szorongás és stresszállapotok enyhítését is. Emiatt lehet az, hogy az ashwagandha a tapasztalatok szerint csökkenti a kimerültséget. Nézték kutatásokban azt is, hogy miképp befolyásolja a cukorbetegséget és a férfiak terméketlenségét, de az ezekre vonatkozó vizsgálatokba nem vontak be elegendően sok embert, így komoly következtetéseket nem lehet levonni belőlük, alkalmazásánál csak régi tapasztalatokra lehet hagyatkozni – mondja Tóth-Mészáros Andrea.
Tényleg biztonságos?
A gyógynövényes készítményeknél, kivonatoknál és étrend-kiegészítőknél – amelyek közé az adaptogének többsége is tartozik – nemcsak az kérdés, hogy az alapanyagul szolgáló növény biztonságos-e, hanem az is, hogy egy-egy konkrét termék annak számít-e, az van-e benne, ami a csomagolásán szerepel. Ez ingoványos terep, mert az étrend-kiegészítőket a forgalomba hozatal előtt nem kell sem bevizsgáltatni, sem engedélyeztetni (ez csak a gyógyszereknél van így), esetükben csak úgynevezett bejelentési kötelezettség (notifikáció) áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak be kell nyújtaniuk a hatóságnak a termék címkéjét és adatlapját. Ezt legkésőbb a piacra kerülés napján meg kell tenniük, azt követően végez a hatóság kockázatértékelést a dokumentáció alapján. Ezen túlmenően csak bejelentések nyomán, illetve szúrópróbaszerűen történik ellenőrzés. Emiatt lehet kérdéses a termékek minősége, és emiatt kell alaposan megnézni és ellenőrizni a gyártójukat. A készítményeket érdemes mindig megbízható kiskereskedőktől vagy nagyobb drogériákból és gyógyszertárakból beszerezni, mert ilyen helyekre hamisítványok és nem megbízható termékek kevésbé jutnak el. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahogyan a gyógyszereknek, úgy a gyógynövényes termékeknek, étrend-kiegészítőknek is lehetnek mellékhatásai – akkor is, ha amúgy kifogástalan minőségűek. Emellett előfordulhatnak egyéni érzékenységek is, és más készítményekkel – köztük gyógyszerekkel – való kölcsönhatások. Az ilyen jellegű lehetséges mellékhatások és kölcsönhatások feltérképezése miatt indult el tavaly év végén a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem, valamint a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete együttműködésében egy online felület (www.nutrivigilancia.hu), amelyen személyes észrevételeiket, tapasztalataikat jelezhetik a fogyasztók és egészségügyi szakemberek.
Illusztráció: Getty Images, 123RF
