Nyugodtan mondhatjuk, hogy a szerencsejáték is, mint annyi minden más, egyidős az emberiséggel. Amikor az ember legelőször öntudatára ébredt, egyből felfedezte, hogy a létezésének egyik legalapvetőbb jellemzője a bizonytalanság. És ekkor nekiállt tesztelni a szerencséjét. Az egyik legősibb eredetmítosz, a hindu Mahábhárata, mindjárt egy gigantikus kockajátékkal kezdődik, amelyben az egyik királyi dinasztia elveszíti mindenét. (Arra csak később derül fény, hogy csalás volt a dologban.)
Ki fizet a végén?
Mind a mai napig nem tudjuk megnyugtatóan eldönteni, hogy van-e egyáltalán véletlen, vagy nincsen, és minden egy előre elrendezett terv vagy rend szerint történik. Mi sem vállalkozunk arra, hogy a kérdésben állást foglaljunk, az viszont tény, hogy vannak emberek, csoportok, sőt egész nemzetek, amelyek jobban bíznak a szerencséjükben, mint mások. Az Online Betting Guide internetes fogadási oldal 2021-ben megrendelt globális felmérése szerint a nemzetek között kockázatvállalásban messze az Amerikai Egyesült Államok végzett az élen. A kutatásban több tényezőt vizsgáltak, ezekből szűrték le az általános rizikóvállalási hajlamot, melyek közül az egyik az, hogy az adott ország polgárai mennyi pénzt veszítenek összesen szerencsejátékokon. 2021-ben az USA-ban csaknem annyi pénzt veszítettek el az emberek lottón, ruletten és sportfogadáson, mint a világ többi országában összesen. Száztizenhétmilliárd dollárral messze az USA végzett az élen, míg a lakosság tekintetében ötször akkora Kína, ahol közismert a szerencsejátékok népszerűsége, hatvankétmilliárd dollárral „mindössze” második tudott lenni. Nate Silver, az egykori profi pókerjátékos könyvet is írt az amerikaiak kockázatvállalási hajlandóságáról, amelyben a veszteségek végösszegét még magasabbra teszi.
Viva Las Vegas!
„Csak az első milliómról ne kérdezzenek, a többiről készséggel elszámolok” – szokták idézni John D. Rockefellert, a Standard Oil alapítóját, arra utalva, hogy minden nagy vagyon zavaros körülmények között születik. Hatványozottan igaz ez Las Vegas esetében, amelyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy bűnben fogant, ám mára szinte tiszteletre méltó státuszt vívott ki magának. A digitális pénznek végképp nincs szaga. Az egész úgy kezdődött, hogy válaszul az 1929-es nagy gazdasági világválságra Nevada állam engedélyezte a területén a szerencsejátékot, ami hamar felkeltette a szervezett bűnözés érdeklődését. A The Stripnek is nevezett híres Las Vegas Boulevard alapjait a közismert New York-i maffiózó, Bugsy Siegel fektette le. Azonban a kaszinózás akkoriban az amerikaiak túlnyomó többségének a szemében bűnös dolognak számított. Egészen 1966-ig, a kifogástalan modorú pénzember, Howard Hughes érkezéséig, aki átvette a maffiától a kaszinók üzemeltetését, és vadonatúj arculatot adott Las Vegasnak: családi üdülőközpontot varázsolt belőle, ahol mellesleg játszani is lehetett pénzben.
Las Vegasnak ez az imidzse mind a mai napig megvan, a legtöbb amerikai hazafias kötelességének érzi, hogy az életben legalább egyszer elmenjen, és elveszítsen néhány száz vagy ezer dollárt. Ez már nem bűnös szerencsejáték, ez szórakoztatóipar, méghozzá a legjavából. Las Vegasban most már hosszú évek óta rekordbevételeket könyvelhetnek el, ami azért is figyelemre méltó, mert ugyebár Covid-évekről van szó. Noha a templomok, múzeumok, színházak, illetve más kulturális és szórakozóhelyek hónapokig vagy akár évekig maradtak a járvány miatt zárva, Las Vegas kaszinói mindössze két és fél hónapig. Monet nem olyan fontos, mint a money.
És ha valaki azt hinné, hogy a rulett, a baccarat vagy esetleg a black jack hozza a legnagyobb pénzt, akkor nagyot téved, a legnyereségesebbek ugyanis a nyerőgépek, a kaszinók „fejős tehenei”, amelyek a teljes bevétel kétharmadáért felelősek. És a látványos előadásokat felvonultató tematizált kaszinók vonzereje egyre csak növekszik: 2023-ban negyvenegymillió ember látogatott el Las Vegasba, ami szintén jól érzékelhető növekedés az előző évhez képest.
Kockázat online
Las Vegas tehát él és virul, de hogy hány élet fut itt zátonyra, arról nem készül kimutatás. Készül viszont másról, ami nem kevésbé érdekes. Az Egyesült Államokban ugyanis 1992 óta életben volt az a törvény, amely – néhány elenyésző kivételtől eltekintve – lényegében tiltotta a sportfogadást. Aztán a legfelsőbb bíróság ezt a törvényt hat évvel ezelőtt hatályon kívül helyezte, megnyitva az utat a műfaj mindenfajta online és offline formája előtt. És az egyes államok siettek is engedélyezni, mert jelentős bevételre számítottak az innen befolyó adókból. Nem is kellett csalódniuk; 2023-ban csak New York állam tizenegymilliárd dollárt zsebelt így be. „Őszintén szólva az állami kormányzatok alig várták, hogy hozzájussanak a szerencsejátékokból származó bevételekhez, és a szerencsejáték-ipar örömmel működött együtt” – mondta Keith S. Whyte, a szerencsejáték-problémák nemzeti tanácsának ügyvezető igazgatója a CNN Sportnak.
A friss felmérések szerint a felnőtt korú amerikai férfiak harminckilenc százalékának van valamilyen online sportfogadási fiókja, és a játékosok közel fele érezte úgy, hogy a kelleténél többet fogad. Hogy itt valami probléma van, annak a lebiztosabb jele, hogy nem mondanak róla igazat: a felhasználók ötöde ismerte el, hogy a közelmúltban hazudott arról, hogy mennyit játszik szerencsejátékokon, és körülbelül ugyanannyian számoltak be olyan pénzek elvesztéséről, amelyeket eredetileg másra szántak, például adósságtörlesztésre. Amerika-szerte megemelkedett
a szerencsejáték-függőséggel foglalkozó segélyvonalakra érkező hívások száma, New Jersey-ben például mindössze öt év alatt megháromszorozódott. De ennél is aggasztóbb, hogy azokban az államokban, amelyek engedélyezték az online sportfogadást, jelentősen megnőtt a magáncsőd valószínűsége. Ezzel párhuzamosan viszont csökkent a lakosság általános hitelminősítése, és a leértékelés sokkal nagyobb mértékű volt azokban az államokban, ahol engedélyezték az online szerencsejátékot, azokhoz képest, ahol csak a személyes fogadás vált legálissá.
