Laikusként gyakran már attól zavarba jövünk, ha meg kell mondanunk, mi a különbség a fizioterápia és a fizikoterápia között. A két fogalmat gyakran keverjük, pedig mást jelentenek. A fizioterápia a mozgásterápiák gyűjtőneve, míg a fizikoterápia olyan módszereket takar, amelyeknél a gyógyulást valamilyen fizikai energia segíti. Ezek közül az egyik legkímélőbb és legenyhébb a lágylézeres kezelés, amit biostimulációként is emlegetnek.
– Ennél a módszernél olyan kezelőfejet használnak, amely közvetlenül a bőrhöz ér, de se nem meleg, se nem rezeg. Emiatt használható a lágylézer olyan problémáknál is, amelyeknél más eljárások nem alkalmazhatók. Kifejezetten fájdalmas területen az ultrahang például nem működőképes, mert a kezelőfejét rá kell nyomni a kezelendő felületre, ez pedig ilyenkor lehetetlen. Erre az alacsony energiájú, infravörös vagy vörös lézernél nincs szükség, az akkor is segíti a gyógyulást, ha éppen csak átsimítják vele a bőrt – mondja Petneházy Nóra PhD okleves komplex rehabilitációs szakember (MSc), egyetemi oktató.
A lágylézer gyógyítási mechanizmusa azon alapul, hogy a mélyebb rétegekbe hatolva serkenti a sejtregenerációt, javítja a sejtek anyagcseréjét, vér- és nyirokkeringését. Emiatt lehet vele jótékonyan hatni a mélyebben fekvő ízületi vagy izomrészekre. Használhatják az eljárást kisebb sérüléseknél, gyulladásoknál és bőrproblémáknál, segítheti a sebgyógyulást, csökkentheti az ödémát és a duzzanatokat is. Érdekesség, hogy a lágylézert egy magyar orvos, Mester Endre találta fel.
Mit tud a TENS?
A TENS-kezelés az elektroterápia egyik formája, a bőrön keresztül az idegekre hat, azokat stimulálja. A bőrre kis tappancsok, egyfajta elektródák kerülnek, azokon keresztül érkeznek az impulzusok.
– Itt a test fájdalomreceptorait ingereljük megfelelő erősségű és frekvenciájú árammal. A kezelés során a bőrfelület kissé bizsereg, és némileg melegedhet, érezhető lehet minimális izom-összehúzódás is. Előnye, hogy mélyebb szövetekben lehet vele dolgozni, mint a lágylézerrel. Az elektromos stimuláció azért is jó hatású, mert miatta az agyban endorfin szabadul fel, amely a szervezetben egyfajta boldogsághormonként és fájdalomcsillapítóként működik. Ezért van a TENS-nek kettős – agyi és idegi eredetű – hatása. A módszer elsősorban meszesedésnél használható jól, például nyakon, vállon és derékon. Kiváló hatása van izomhúzódásoknál, rándulásoknál és ficamoknál, ízületi gyulladásoknál is. Alkalmazható neurológiai eredetű fájdalmak esetén is. Egyetlen hátránya, hogy úgymond hozzászokik a szervezet, és egy idő után hatástalanná válik. Ezt azzal lehet elkerülni, ha a terápia során nem mindig azonos áramerősséget használnak – tanácsolja szakértőnk.
Mi fán terem az iontoforézis?
Az iontoforézisnél szintén elektromos áramot használnak, és elsődlegesen arra alkalmas, hogy segítségével hatóanyagokat vigyenek be a mélyebb szövetekbe.
– Az így bejuttatott jód fokozza például a vérkeringést, ezáltal támogathatja az adott szövet gyógyulási folyamatait. A nátrium-klorid a hegszövetek fellazítását segítheti, jótékonyan hathat akár hasi hegekre is. A kalcium-kloridnak kifejezetten izomlazító hatása van, így alkalmazása enyhítheti például a nyaki görcsöket. Ugyanez a helyzet a magnézium-szulfáttal, az is javítja az izomgörcsöket, mérsékli az izomfájdalmakat. Be lehet vinni iontoforézissel lágyszöveti duzzanatokra, gyulladásokra, ödémákra jól ható hatóanyagokat is – magyarázza a rehabilitációs szakember.
Hogyan hat a lökéshullám-terápia?
A lökéshullám-terápia kezelőfeje úgynevezett radiális energiát használ, annak segítségével fokozza az anyagcserét és a keringést. Specialitása, hogy képes fokozni az inak, ízületek és szalagok rugalmasságát. Emiatt használható szalag- vagy ínproblémáknál a komolyabb gondok elkerülésének érdekében. Kifejezetten jó a módszer sarok- és talpfájdalomnál, tenisz- és golfkönyöknél, térd- és vállproblémáknál, ízületi tömlők gyulladásánál. Használható lehet meszesedésnél is. Bár a módszer nagyon jó hatású, hátránya, hogy alkalmazása kellemetlen érzetet kelthet. A lökéshullám-terápiák körébe tartozik a rádiófrekvencia is, csak esetében a beavatkozás enyhébb, így nem is jár fájdalommal.
Versenyben marad a galvánáram?
A galvánáram-kezelés régi eljárás, működésében hasonlít a TENS-hez és az iontoforézishez, viszont egyenáramot használ, így kevésbé célzott. Hatása azon alapszik, hogy növeli az idegek ingerfelvevő és ingerületvezető képességét, ez azért előny, mert befolyásolni lehet vele az izomtónust. A galvánáram elsősorban idegi eredetű izomproblémáknál, kisugárzó fájdalomnál, érzéketlenségnél és zsibbadásnál használatos. Gyakran alkalmazzák stroke után is, amikor valakinek például lebénul az egyik arcfele, vagy ha a páciens hosszú időn át visel gipszet, és utána izomgyengeség jelentkezik. A galvánáram a vérkeringést is fokozza, és csökkenti a gyulladásokat. Ez a kezelés is alkalmas gyógyszerek bejuttatására.
