A világ számos pontján elképzelhetetlen méreteket ölt a turizmus, ez azonban legtöbb esetben csak a főszezont érinti. Voltam már Velencében december végén. Igaz, kicsit ködös volt az idő, de legalább nem tolongtak sokan a vaporettón, és minden látnivalót nyugodtan meg lehetett nézni. A Dávid-szobrot tíz perc sorban állás után tekinthettem meg egy márciusi szombaton Firenzében, Londonban pedig június első napjaiban szelhettem át szinte egyedül az emblematikus gyaloghidat egy vasárnap reggelen. A most következő városokat nem csupán a jogszabályi korlátozások miatt érdemes a téli szezonban felkeresni, hanem azért is, mert olcsóbbak, élhetőbbek és kevésbé forrók, mint a nyári hónapokban. 

Dubrovnik – Ősszel-télen ragyogóan szép

Elsőre talán nem is gondolná az ember, de turisztikai szempontból jelenleg Dubrovnik Európa legtúlterheltebb városa, főszezonban huszonhét turista jut egy állandó lakosra. A pompázatos fekvésű tengerparti menedékhely elsősorban csodálatos építészetéről és történelmi múltjáról híres. Ma már azért is vonz tömegeket, mert itt forgatták a Trónok harca című sikersorozat jelentős részét. Nyáron nem ritka a negyvenfokos hőség; a kedves, macskaköves utcák ilyenkor rendkívül zsúfolttá válnak. Ősszel azonban mindez elkerülhető, de a város még télen is szép arcát mutatja. Januárban, a leghidegebb hónapban is tíz-tizenhárom fok az átlaghőmérséklet, ez hosszabb sétákhoz és a város hangulatos utcáin bóklászáshoz ideális lehet. A napsütéses órák száma négy-öt körül alakul, és ez pont elegendő ahhoz, hogy felfedezzük a fő látnivalókat. A téli hónapokban strandolást nyilván nem tervezünk, de a látványos tengerparti táj és a hullámok szép hátteret nyújtanak a hosszú sétákhoz. Aki pedig nem akar lemondani a fürdőzésről, az kényelmes wellness-szállodában próbálhatja ki a csobbanás örömét. 

Velence – Hőség és turistaadó nélkül

Velence az egyik leginkább túlterhelt város nemcsak ­Európában, hanem az egész világon. A Covid előtt a polgármester bejelentette, hogy a népszerű helyszínekhez, például a Rialtóhoz és a Szent Márk térhez vezető útvonalakat figyelni fogják, és ha túl nagy lesz a tömeg, a turistákat másfelé terelik, és csak a helyiek, valamint az üzleti célból itt tartózkodók használhatják ezeket az utcákat. Az akkori szabályozások szerint ötszáz eurós bírság járt azért, ha valaki a történelmi óvárosban zajos kerekes bőröndöt húzott, megmártózott a csatornában, vagy túl lenge ruhában mutatkozott a köztereken. Ezek a szabályozások azonban nem bizonyultak hosszú életűnek, és közben a pandémia is lehetőséget adott a városnak a „tisztulásra”. Jelenleg turistaadó van érvényben, a napi öteurós díjat azonban csak meghatározott időszakban és napokon kell kifizetni, leginkább a hétvégeken, április közepétől július­ közepéig, de délután négy és reggel fél kilenc között még ezeken a napokon sem. És amit Velence adhat, azt megadja az őszi és a téli hónapokban is. A bámulatos nevezetességek ilyenkor sokkal egyszerűbben megközelíthetők, és bár a napsütés kevésbé garantált, mint a melegebb hónapokban, így is kifoghatunk verőfényes órákat.