Hiába fejlődött rengeteget az elmúlt évtizedekben az orvostudomány, vért mesterséges körülmények között ma sem tud senki előállítani. Ebből következik, hogy akinek arra szüksége van, az most is csak közösségi segítséggel, emberek önkéntes adományaiból juthat vérhez, illetve vérkészítményhez. Enélkül az egészségügy sok területe működésképtelenné válna, és rengeteg élet kerülne veszélybe. Vérre szükség lehet műtétek során, szüléseknél és közúti baleseteknél. Emellett vannak olyan betegségek is, amelyeknél az érintetteknek rendszeres transzfúziót kell kapniuk. Ilyenek például egyes daganatos kórképek, ahol terápiásan adnak vérkészítményeket. A donorok által adott vér mindig ahhoz a beteghez kerül, akinek az megfelelő, és akinek arra a legnagyobb szüksége van. Emiatt történhet meg, hogy például egy életmentő műtét miatt halasztani kell egy tervezett, a beteg egészségi állapotát közvetlenül nem veszélyeztető beavatkozást. Az ilyen eseteket azzal lehet megelőzni, ha mindig sokan jelentkeznek véradónak. Ha annak külön oka van, akkor akár arról is lehet rendelkezni, hogy valakinek – például rokonnak, ismerősnek vagy munkatársnak – név szerint adjunk vért. Ez az úgynevezett támogató véradás, amihez nemcsak az érintett nevét kell tudnunk, hanem a tajszámát és azt is, hogy melyik kórházban fekszik.

Nem vérvétel

Bár a véradásról sokan azt gondolják, hogy olyan, mint a vérvétel, az attól nagyban különbözik. Például nem kell rá kora reggel, éhesen indulni, hanem éppen ellenkezőleg: akkor kell menni, amikor kipihentek vagyunk, és jól érezzük magunkat.
– Fontos, hogy a jelentkezők ne legyenek stresszesek és ne rohanjanak, a véradás előtt pedig legyen idejük étkezni, kellő – a szokásosnál legalább másfélszer nagyobb mennyiségű – folyadékot fogyasztani. Ha ez adott, akkor könnyű vénát találni, és a vér is könnyebben lefolyik. Egy véradás alkalmával a kollégák 450 milliliter vért vesznek le, ez az a mennyiség, ami egy felnőtt ember szervezetében tartalékként üzemel. Az ötven kilogrammos testtömeg is azért határa a véradásnak, mert afölött az erekben feltételezhetően öt liternél több vér kering, így a veszteség semmilyen gondot nem okoz. Az elvesztett vér a szervezetben pár nap alatt pótlódik, ehhez semmit nem kell tenni, csak a megszokott módon étkezni, és figyelni a kellő folyadékbevitelre. A regenerálódás gyorsaságát mutatja, hogy a véradók ötvenhat nappal később ismét adhatnak vért, mert addigra már a tartalékok is újratermelődnek – mondja Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt véradásszervezésért felelős szakmai vezetője.
Sokan nem tudják, de a véradás a véradónak nemcsak lelkileg tesz jót, hanem testileg is. Normál esetben ugyanis lassabban újulnak meg a vérsejtek, de véradást követően ez a folyamat felgyorsul, és hamarabb keletkeznek újak. Mivel az új vörösvértestek jobban meg tudják kötni az oxigént, az egész szervezet energikusabb lesz, ­javul az izommunka, és felfrissül a gondolkodás is.

Mindössze egy óra

Maga a véradás – az adminisztrációs munkával együtt – összesen egy órát vesz igénybe. A jelentkezőknek a procedúra előtt személyi igazolvánnyal, jogosítvánnyal vagy útlevéllel igazolniuk kell magukat, és rendelkezniük kell lakcímkártyával és tajszámmal is (biztosítotti jogviszonyra viszont nincs szükség). A lakcímkártya azért fontos, mert a véradóktól levett vért a felhasználás előtt mindig tesztelik, és ha benne bármilyen nemkívánatos komponenst (például a Hepatitis B és C, a HIV vagy a szifilisz ellenanyagát) találnak, akkor arról értesítést küldenek.
– Az adatok rögzítése után a donor egy kérdőívet is kap, amivel az egészségi állapotát mérik fel. Fontos például, hogy valakinek az elmúlt években milyen betegségei voltak, és merre utazott. A dokumentum leadása után megszúrják a jelentkező ujjbegyét, és megnézik a fő vércsoportját, valamint a hemoglobinszintjét. Utóbbi a vér vastartalmát mutatja, a véradáshoz pedig mindenkinek el kell belőle érnie egy minimális szintet. Ha az nincs meg, akkor az érintett átmenetileg – a vasszint rendeződéséig – nem lehet véradó – mondja Váradi Mariann.
Ha a vérmintával minden rendben, akkor a jelentkezők rövid orvosi vizsgálaton esnek át. Ennek során a doktor áttekinti a kérdőívet, és ha szükséges, további kérdéseket tesz fel. Emellett vérnyomást és pulzust mér, és ha mindent rendben talál, akkor lehetővé válik a véradás.