Szerelem és buli
Mariah Carey: All I Want For Christmas Is You
Mariah Carey gigaslágere minden évben vezeti a legtöbbet hallgatott karácsonyi dalok listáját, és ez idáig több mint ötvenmillió dollárt hozott a konyhára Carey-nek és társszerzőjének, Walter Afanasieffnek. Ezt a számot az égvilágon mindenki ismeri, bizonyára a kedves olvasó fülében is ott cseng a dallama. De vajon hogyan született?
Afanasieff és Carey bizalmas munkatársak voltak a kilencvenes évek elején. Korábban is dolgoztak már együtt, többek között a Love Takes Time című dalon. ’93-ban kezdtek el munkálkodni egy karácsonyi albumon. Először egy balladát írtak, a Miss You Most (at Christmas Time) címűt, majd egy klasszikus, vallási témájú dalt, a Jesus Born on This Dayt. Ezután kezdtek el dolgozni a szóban forgó számon, mert Mariah és akkori férje, Tommy Mottola is nagyon szeretett volna egy régi rock ’n’ roll és hatvanas évek hangzású karácsonyi slágert. „Imádom az ünnepeket, pici korom óta énekeltem karácsonyi dalokat – nyilatkozta az énekesnő. – Ebbe a dalba a karácsony iránti rajongásomat tettem bele.” Bizonyára ez a szám sikerének egyik legnagyobb titka, de azért azt is fontos tudni, hogy Carey rengeteg R&B-t és gospelt hallgatott, és sikerült ezekből a zenei elemekből egészen egyedülálló mixet készítenie.
„Elkezdtem játszani egy rock ’n’ roll dallamot a zongorán, és közben bugi-vugiztam a bal kezemmel” – idézi fel Afanasieff. Majd Mariah rázendített az első sorra: I don’t want a lot for Christmas… és onnantól nem volt megállás. Pedig szerzőtársa eleinte bírálta a kezdést, szerinte úgy hangzott, mintha valaki épp beskálázna. De az énekesnő ragaszkodott hozzá, és innentől órákon át dolgoztak a dalon. Carey dallamokat énekelt, Afanasieff pedig megálmodta hozzá az akkordokat. „Majdnem olyan volt, mint a pingpong, oda-vissza passzoltuk a labdát, míg készen nem lettünk.” A dal kimondottan gyorsan született, utólag már csak néhány különlegesebb és egyedibb akkord került bele. És nagyon derűs lett, ez sikerének másik nagy titka. Valójában ez egy szerelmes szám, amivel mindenki azonosulni tud. Mindenki tudja, milyen a vágyakozás, a szerelem, a másik ember hiánya. Nincs vallásos üzenete a dalnak, nem szomorú, mint sok más karácsonyi szám. Partihangulatot hoz az ünnepi szezonba. Valószínűleg még további hosszú évtizedekig.
Egy tépelődő lélek balladája
Wham!: Last Christmas
1984 decemberében két karácsonyi dal versenyzett egymással fej fej mellett a brit slégerlistákon. Az egyik a jótékonysági szupercsapat, a Band Aid Do They Know It’s Christmas? című száma volt, a másik pedig a Wham! balladája, a Last Christmas. Végül a Do They Know It’s Christmas? nyert, ami azt jelenti, hogy a Wham! örökzöldje sosem került a slágerlista élére. Ez azonban semmit sem von le az értékéből. A kislemez 3,7 millió példányban kelt el, a dalt rengetegen feldolgozták (Taylor Swift és Ariana Grande is). Keletkezéstörténete sem mindennapi. Kezdődik azzal, hogy a Wham! bár együttes volt, a szám valójában George Michael „csináld magad” projektje lett.
Akkoriban – egy nem túl szerencsés lemezszerződés után – George Michael azzal küzdött, hogy a Wham! és saját felfutóban lévő szólókarrierje felett is nagyobb kontrollja legyen. Huszonegy évesen ő írta és adta elő a dalt, a producere is ő volt, és ami a hab a tortán: az összes hangszeren is, ami szerepel a felvételen, ő játszott. Chris Porter hangmérnök úgy emlékszik vissza, hogy kétségbeesetten szerette volna legalább a száncsengőket maga megszólaltatni, de Michael ezt sem engedte. A Last Christmast egyébként egykori gyerekszobájában írta, ahol a Wham! másik tagja, Andrew Ridgeley visszaemlékezései szerint gyerekként órákat töltöttek különböző rádióműsorok zenéinek rögzítésével. Miközben a szerzeményen dolgozott, zenésztársa tévét nézett a ház alsó szintjén. Azonkívül, hogy egy épületben tartózkodott Michaellel, miközben a dal készült, sok köze nem volt hozzá. Mégsem lehet mondani, hogy semmit sem tett hozzá a Wham! egyik legnagyobb sikeréhez. Az együttes Wembley stadionbeli karácsonyi koncertjén ugyanis mindketten Mikulásnak öltöztek, és ez a geg sokkal jobban passzolt Ridgeley személyiségéhez, mint az akkor még igen félénk Michaeléhoz.
Egyébként a dal nem az ünnepről, sokkal inkább egy sikertelen szerelemről és az azzal való szembesülésről szól. Nem véletlenül a boldogtalan szerelmesek egyik legnagyobb kapaszkodója az ünnepek tájékán.
A világ legjövedelmezőbb dugója
Chris Rea: Driving Home for Christmas
1978-ban jelent meg Rea debütáló albuma, de nem volt elégedett vele. A menedzsere is szélnek eresztette, a lemezszerződése lejárt, és még a vezetéstől is el volt tiltva. A felesége ment érte egy ütött-kopott Minivel (és utolsó kétszáz fontjukkal a zsebében), hogy felvegye a stúdiónál, és hazafuvarozza karácsonyra. Útközben elkezdett esni a hó, ők pedig Nottingham határában rekedtek egy dugóban, és várták, hogy jöjjön a hókotró. A „we’re driving home for Christmas” volt az első mondat, amit leírt,
