Régen a napbarnított bőrt az egészség jelének tartották, és ez a hiedelem a köztudatból nehezen akar kikopni. Pedig jó lenne elfeledni, már csak az egészségünk érdekében is. Ez a folyamat valamilyen szinten már el is indult, és ahogyan a napozás, úgy a szolá­riumozás is visszaszorult, de télen még ma is sokan elcsábulnak. Ennek oka sokszor az a vélekedés, hogy a szoláriumozás véd a későbbi napsütéssel, leégéssel szemben. ­Pedig szó sincs arról, hogy a barnítócsövekkel elnyert sötétebb árnyalat bármire felkészítené a bőrt. Sőt, a hamis biztonságérzet miatt még fokozza is a veszélyeket. A szolá­rium csalóka hatása abból adódik, hogy főképp UV-A-fényt bocsát ki, ami más típusú barnulást eredményez, mint a napsugárzás, ami UV-B-t is nagyobb arányban tartalmaz. Míg utóbbi a bőr legfelső rétegét, a hámot éri el és a hámsejteket károsítja (leégést is okozva ezzel), addig az UV-A nem így működik. Az a hámon keresztül bejut az irhába is, de nem okoz bőrpírt, csak átmeneti, tartós védelmet nem jelentő barnulást.

Nem az, aminek látszik

– Emiatt van az, hogy ha elmegyünk szoláriumba, utána azt látjuk, hogy a bőrünk barnább lesz, de nem úgy, mintha természetesen barnulnánk. Utóbbinál a bőrben ténylegesen megnő a pigmentek mennyisége, és azáltal nő a védelem is, viszont a szoláriumnál csak a már meglévő pigmentek barnasága, sötétsége fokozódik a melanin kémiai módosulása – oxidációja – által, az összmennyiségük nem nő. Számszerűen csak az UV-B-fény növeli a pigmentek számát, de azt a szoláriumcső jellem­zően csak ötszázalékos arányban bocsát ki. Tehát hiába tűnünk barnábbnak, a bőr napfény elleni védettsége nem lesz jobb – mondja dr. Bánvölgyi András PhD bőrgyógyász-kozmetológus, egyetemi adjunktus.

A szolárium a téli D-vitamin-pótlásnak sem lehet eszköze, mert hatására a vitamin kevésbé képződik a bőrben. Ez szintén abból adódik, hogy a barnítócsövek elsősorban UV-A-sugarakat bocsátanak ki, és ezeknek ilyen szempontból is más az élettani hatásuk, mint az UV-B-fénynek. A különbséget mutatja, hogy míg nyáron a napi ­D-vitamin-mennyiség akkor is megtermelődik természetes módon a szervezetünkben, ha napsütötte időben negyedórát sétálunk fedetlen alkarral, addig erre a szolá­riumban, ahol a sugarak a teljes testfelületet érik, esély sincs.

Sorakoznak a hátrányok

Míg a szoláriumhasználatnak nincs semmilyen egészségügyi előnye, addig hátránya bőven van. A melanóma, azaz a festékes bőrrák rizikóját például jelentős mértékben növeli, és kialakulhat miatta más típusú bőrtumor, például bazalióma és laphámrák is.

– Tévhit, hogy a bőrrákok rizikóját csak az UV-B-sugarak növelik, ilyen hatása az UV-A-nak is van. Mert még ha gyengébben is, de az is hat közvetlenül a sejtek DNS-ére, és mellette károsítja a sejteket alkotó fehérjéket és lipideket is. Az UV-A-sugarak azért is fokozzák a daganatos bőrbetegségek rizikóját, mert hatásukra is képződhetnek szabad gyökök a sejtekben. Ezek egyben rontják a bőr immunitását is, és ez a hatás még az UV-A-sugárzás megszűnése után is folytatódhat. Utóbbi az oka annak a gyakori jelenségnek, amikor valaki a szoláriumhasználat utáni napokban azt tapasztalja, hogy előjött a herpesze, vagy övsömöre alakult is. Az is sokszor megesik, hogy a mesterséges barnulás után gombás betegségek jelentkeznek, szintén azért, mert csökken a bőr immunrendszeri aktivitása. Ilyen hatása a nyári napfénynek is van, viszont ott a rizikó kisebb, mert olyankor nem jellemző az immunrendszerre rosszul ható D-vitamin-hiány, és a táplálkozás is vitaminokban gazdagabb. Emellett nyáron a hideg sem gyengíti a bőr természetes védekezőrendszerét – magyarázza szakértőnk.

A bőr nem bocsát meg

Míg a szoláriumhasználat a bőrrákok rizikóját „csak” növeli, de nem következnek belőle egyenesen, addig bizonyos hatásokkal kötelező jelleggel számolnia kell mindenkinek, aki ragaszkodik a mesterséges barnasághoz.

– A bőrt az UV-A-fény erőteljesen öregíti, és ugyan kisebb mértékű, de van ilyen hatása az UV-B-­
fénynek is. Erre a folyamatra használják az angol photoaging­ kifejezést, ami azt jelenti, hogy a bőrben lévő rostok – köztük a kollagén és az elasztin – roncsolódnak, és emiatt a bőr elkezd idő előtt ráncosodni. Az ilyenkor kialakuló redők jellegzetesen vaskosak, nem olyan a küllemük, mint az idősödéssel járó természetes ráncoknak. A photoaging ráadásul nem fordítható vissza, esetében javulást még a botoxinjekció és a hialuronsavas kezelés sem hoz. Az egyetlen megoldás a megelőzés, vagyis a szolá­riumhasználat mellőzése. Persze a páciensek gyakran kérdezik, nincs-e olyan minimális mérték, ami megengedhető, de erre jó válasz nincs. Mert egészségesnek már egyetlen perc sem mondható, és nyugodt szívvel havi egy alkalom sem javasolható – mondja ­Bánvölgyi András.

Az orvosi intelmek ellenére vannak, akik ragaszkodnak a szoláriumhasználathoz, akár a barna bőr, akár a pszichés hatások miatt.­ Utóbbi esetben alternatívát jelenthetnek az északi országokban használatos fényterápiás lámpák, amelyek csak a pszichére hatnak, de a bőrt nem károsítják, viszont a barnításra nincs megfelelő alternatíva. Azt kellene elérni, hogy a bőrt természetes formájában, eredeti színében tartsuk szépnek, ne olyankor, amikor napbarnított.