A fogkefét és a fogkrémet már a kisgyerekek is felismerik, és jó esetben tudják azt is, miként kell őket helyesen használni, de az egyéb fogtisztítási eszközök már a felnőtteket is könnyen zavarba hozhatják. A drogériák és patikák polcain­ sorakozó termékek funkcióját sok esetben persze ismerjük, vagy legalább sejtjük, mire valók, de arról jellemzően nem sok fogalmunk van, mi alapján választhatunk közülük. Pedig ezek az eszközök elengedhetetlenek ahhoz, hogy ne csak a fogak szemmel látható felszíne legyen tiszta és egészséges, hanem a teljes egésze.

– Meglepőnek tűnhet, de fogkefével csak a fogfelületünk hatvan százalékát tudjuk megtisztítani, a többit nem. Pedig a fogközök is fontosak, mert jellemzően onnan indul ki a fogszuvasodás és nagyon gyakran a fogágygyulladás is. Ez a terület öblögetéssel nem tisztítható, mert ahogy például az asztalról sem távolítható el a pohár lenyomata pusztán vízzel – szivacs használata nélkül –, úgy a fogközöknél lévő felületeket sem tisztítja meg az egyszerű zubogtatás. Ezt csak két eszköz segítheti, az egyik a fogselyem, a másik a fogköztisztító kefe – mondja dr. Molnár Eszter PhD, a Semmelweis Egyetem Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika egyetemi adjunktusa.

Akinek szép, egészséges, fiatal fogazata van, annak ilyen célra a fogselyem jó választás, de nagyobb fogközök esetén vagy idősebbeknél, illetve akiknél a fogágy kicsit már leépült, azoknál a fogköztisztító kefék az igazán hasznosak (ezek olyanok, mint egy egészen apró üvegmosó kefe). Ezekre az eszközökre az implantátumok és a fogszabályzó készülékek tisztításánál is szükség van.

A méret a lényeg

A fogköztisztító keféknél a megfelelő méretválasztás kulcskérdés, mert ha ez téves, a használat bajt is okozhat. A túl nagy kefe felsértheti a fogínyt, míg a túl kicsi nem éri el a tisztítandó felszíneket. Mivel a fogközök mérete egy szájüregen belül is különböző lehet, gyakori, hogy valakinek egyszerre több kefécskére is szüksége van.

– Emiatt fontos, hogy az eszközök beszerzése előtt fogorvossal vagy dentálhigiénikussal felméressük a fogaink közötti távolságokat. Ilyenkor az egészségügyi szakemberek egy kis „térképet” adnak, amin praktikusan – úgy, hogy a tükör előtt állva azonnal értelmezhető legyen – jelölik, hol milyen méretű fogköztisztító kefére van szükség. Mivel az ilyen eszközök méret szerint különböző színűek, az ábrán könnyen el lehet igazodni. Az első használat előtt a fogorvos vagy a dentálhigiénikus megmutatja és betanítja a helyes alkalmazást is. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott fogköznél – pláne, ha a fog ferdén vagy elfordultan áll – a kefét milyen irányból vezetjük be a fogak közé. Azt is tudni kell, hogy a fogtisztító kefét a fogak közti réseken csak egyszer kell áttolni, majd kihúzni, „fűrészelve” nem szabad őket használni. ­Attól nem kell megijedni, ha a kefe az első használat során véres lesz. Ez az esetlegesen fennálló fogínygyulladást jelezheti, ami elmúlik, amint a fogköztisztítás nyomán megszűnik a gyulladás. Fogkrémet vagy speciá­lis gélt is lehet tenni a pici kefékre, de annak típusáról célszerű fogorvossal egyeztetni. Fertőtlenítő hatású szereket csak maximum két hétig szabad használni, utána a panaszok fennállása esetén mindenképpen szükséges a fogorvosi konzultáció – mondja dr. habil. Lohinai Zsolt, a Semmelweis Egyetem Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika egyetemi docense.

A fogkefékhez hasonlóan a pici fogköztisztító keféket is meg kell mosni használat után, és kiszárítva kell őket tárolni. Fontos a rendszeres csere is, de ennek gyakoriságára nincs pontos szabály. Itt arra kell figyelni, hogy a merevséget adó drótspirál szétnyílásakor vagy a miniatűr sörteszálak lelapulásakor selejtezzük le ezeket az eszközöket.

Mi legyen a fogselyemmel?

Figyelni nemcsak a kicsi kefékkel végzett fogköztisztítás mikéntjére kell, hanem a nagyon szűk fogközöknél használatos fogselyem helyes alkalmazására is.

– Itt fontos, hogy mindkét szomszédos fogat megtisztítsuk, és ügyeljünk arra, hogy először az egyik, majd a másik fogfelületre C alakban rásimítva húzzuk ki a fogselymet a fogközből. Ezért kell kétszer is bevezetni a fogselymet ugyanabba a fogközbe. Fontos tudni, hogy a fogselyem a felszíni egyenetlenségeknél, behúzódásoknál nem képes hatékonyan takarítani, ezért ha a fogköz nem túl szűk, mindenképpen előnyösebb a fogköztisztító kefe használata. Annak körkörösen szétágazó sörtéi még a fogfelszíni behúzódásokat és a fog és az íny közötti barázdát is alaposan kitisztítják – mondja Lohinai Zsolt.

Figyelni kell arra is, hogy a fogselyemmel az ínyt véletlenül se vágjuk be. Ennek elkerülését segíti, ha a két kezünk közé – az ujjainkra tekerve – csak egy rövidke fogselyemdarabot fogunk. A fogselymet célszerű naponta használni az esti fogmosás zárásaként. Molnár Eszter kiemeli, hogy fogpótlásoknál hasznos lehet a superfloss nevű fogselyem is, ez olyan, mint egy miniatűr cipőfűző. Lényege, hogy az egyik vége keményebb, így azt át lehet vezetni a hídpótlások alatt. Az utána következő puhább, majd a hagyományos részekkel ki lehet tisztítani a hídtest alját is. Léteznek pálcás fogselymek is, amelyeknek használata csak gyerekkorban ajánlott olyan esetekben, amikor a fogak nagyon szorosan érintkeznek, és akkor is csak úgy, ha a szülő tisztítja velük a fogközöket. Felnőtteknek ezek az eszközök már nem javasoltak.