Egyre gyakrabban botlunk olyan boltokba és internetes áruházakba, amelyek CBD-tartalmú étrend-kiegészítőket kínálnak, ígéretük pedig hívogató. Maga a CBD (teljes nevén kannabidiol) a kender egyik hatóanyaga, de szemben a marihuánás cigarettában lévő THC-vel, nincs tudatmódosító hatása, így nem számít kábítószernek. A CBD-t tartalmazó olajokat, kivonatokat és kapszulákat a legkülönfélébb problémákra ajánlják a gyártók, sajnos megalapozatlanul.

– A kannabinoidok, azaz a kender hatóanyagai az 1990-es évek környékén váltak érdekessé, mert akkor fedezték fel azokat a receptorokat, amelyeken keresztül hatnak a szervezetünkre. A CBD-t ezt követően kezdték el vizsgálni, és rájöttek, hogy az idegrendszerre gyakorolt hatása miatt jó lehet az epilepszia kezelésére. Amikor bebizonyosodott, hogy ennek a betegségnek az egyik ritka, gyerekkori formájánál – amely más gyógyszerre nem reagál – hatékony, készült belőle gyógyszer is, ami 2010 körül került forgalomba. A történet másik szálának az étrend-kiegészítőkhöz van köze, amelyek az Egyesült Államokban már 2015 környékén megjelentek, 2020 körül pedig Európában is elérhetővé váltak – mondja dr. Csupor Dezső farmakognózia és fitoterápia szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a Pirulakalauz alapítója. Szakértőnk kiemeli, hogy az étrend-kiegészítőkben sokkal alacsonyabb a CBD mennyisége, mint a gyógyszerben, de a dózis nagyon tág határok között mozoghat. Ráadásul a címkén feltüntetett mennyiség sokszor köszönőviszonyban sincs a valósággal. Az sem ritka, hogy a CBD-n kívül más kannabinoidok is vannak a termékekben, amelyek befolyásolják a hatást. Bár az étrend-kiegészítők hatásosságát, hasznát nem támasztják alá vizsgálatok, az emberek a legkülönfélébb célokra használják ezeket. Hogy mikre, arra szakértőnk kutatócsoportja is rákérdezett abban a felmérésben, amit a hazai CBD alkalmazásáról indítottak fél éve, egy kutatáshoz kapcsolódóan. Kiderült, hogy itthon főleg szorongásoldóként vagy alvást segítő készítményként alkalmazzák az ilyen termékeket, és sok daganatos beteg is ezektől remél gyógyulást.

Több a hátrány, mint az előny

A CBD-t tartalmazó étrend-kiegészítők használatával az egyik probléma az, hogy gyógyhatásokkal jelen tudásunk szerint nem rendelkeznek, de még ha lenne is ilyen hatásuk, alkalmazásuknak akkor is nagyobb lenne a rizikója, mint az esetleges előnye.

– Daganatos betegségeknél csak egy komolyabb vizsgálat történt – egy ritka agydaganatnál nézték a CBD hatását, THC-val kombinálva –, de ahhoz, hogy daganatellenes hatásáról megbízható adatok álljanak rendelkezésre, több és más daganattípusokon végzett vizsgálatra is szükség lenne. Egy másik kutatásban azt vizsgálták, hogy miképp hat a CBD a daganatok fejlődésére, és azt találták, hogy nem hatásosabb a placebónál – mutat rá a szakértő.

– A szorongásnál és alvászavaroknál más miatt kell körültekintőnek lenni. Itt a CBD működhet, mert központi idegrendszeri hatása biztosan van – ezért készülhetett belőle epilepszia-gyógyszer –, és a kutatások az idegrendszeri hatással összefüggésben igazolták a szorongásoldó, nyugtató hatást is. Ennek az „árát” viszont nem tudjuk, mert ilyen célra CBD-gyógyszer nem készült. A lehetséges mellékhatások nem derülnek ki azokból a vizsgálatokból sem, amelyeket a gyerekkori epilepszia-gyógyszernél végeztek. Ott ugyanis nem arról volt szó, hogy valamit felnőttek használnak tartósan, szorongásoldóként, hanem arról, hogy gyerekeknél kell valahogyan kivédeni azokat az életet veszélyeztető rohamokat, amelyeket más módon nem lehet megelőzni. Ám ilyen esetekben sajnos el kell fogadni, hogy egy gyógyszernek lehetnek mellékhatásai. A szorongásnál és az alvási problémáknál viszont nem billen a CBD felé a mérleg nyelve. Ennek oka, hogy a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a hatóanyag nemcsak az idegsejtekre hat, hanem a szívizomsejtekre is. Ráadásul úgy, hogy azzal növeli a szívritmuszavar kockázatát. Ezt néhány éve mi igazoltuk tengerimalac és nyúl szívpreparátumokon, és ha ott megtörténik, akkor nagy eséllyel végbemegy az emberben is. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek szívritmuszavara lesz, aki CBD-t használ, de ennek rizikója olyan kockázat, ami egy egyszerű szorongásoldó szernél nem elfogadható – emeli ki szakértőnk.

Mit használjunk helyette?

Mivel a CBD háza táján sok a bizonytalanság és a potenciális kockázat, nem célszerű gyógyhatásban reménykedve alkalmazni. Itt jó hír, hogy azokra a gondokra – a szorongásra és az alvási problémákra –, amelyekre a leggyakrabban használják, van hatékony és biztonságos kezelési mód. Ha a helyzet súlyos, érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez is elmenni, enyhébb esetekben pedig megoldást jelenthetnek a gyógynövények.

– Ilyen a citromfű, amelynek nyugtató és rossz közérzetet enyhítő hatását klinikai vizsgálatokkal is igazolták, és még szívbetegek is enyhíthetik vele a szorongást, a depressziót és az alvászavart. Megoldást jelenthet a komló is, amit Ázsiától Európáig használnak a nyugtalanság és az álmatlanság kezelésére és a szorongás oldására, és alkalmazza erre a célra a modern gyógyászat is. Kiváló nyugtatószer a macskagyökér, ami enyhíti az idegi eredetű emésztési panaszokat. Ennek altató és idegrendszert nyugtató hatását szintén klinikai vizsgálatokkal igazolták – mondja dr. Csupor Dezső.

A modern gyógyászat a levendulát is használja nyugtatószerként. Illóolaja szorongásoldó, így ilyen esetekben érdemes párologtatni is. Kevésbé ismert gyógynövény, de oldja a szorongást a golgotavirág, teája pedig javítja az alvásminőséget. Ebbe a körbe tartozik a rózsagyökér is, ami szintén segíti a feszültség enyhítését.

Legális vagy sem, drog vagy sem?

• Mivel CBD-t tartalmazó étrend-kiegészítőkkel sok helyen találkozhatunk, meglepőnek tűnhet, hogy forgalmazásuk nem legális az Európai Unióban. Ennek az ellentmondásnak a hátterében az áll, hogy az étrend-kiegészítőket a piacra dobás előtt nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. A forgalmazástól való eltiltás után ezek lekerülnek a polcokról, de nyomukban hamar megjelennek hasonló portékák, mígnem azokat is betiltják. A folyamat dinamikáját mutatja, hogy cikkünk írásakor százas volt a nagyságrendjük a betiltott CBD-s termékeknek. Ezek árusítása azért nem legális, mert olyan új élelmiszereknek számítanak – az étrend-kiegészítők is élelmiszernek számítanak –, amelyeknek a biztonságossága nem igazolt.
• Vannak olyan CBD-s termékek, amelyek, mivel nem élelmiszerek, legálisan árusíthatók. Ilyenek a füstölők, párologtatók és e-cigaretták. Ezekkel az a gond, hogy a bennük lévő CBD – ami eredetileg nem pszichoaktív – hő hatására tudatmódosító hatású THC-vé alakul.

– Mivel a hőre való átalakulást már 1971-ben leírták, sejtettük, hogy az megtörténik e-cigarettáknál is, de azt nem, hogy milyen mértékben. Amikor ezt elkezdtük vizsgálni, kiderült, hogy az e-cigarettában lévő CBD-nek nagyjából a negyede-fele – attól függően, hány fokos az e-cigaretta – alakul át THC-vé. Így aki legálisan beszerzett CBD-s e-cigarettát fogyaszt, az nagy mennyiségben inhalál THC-t is – mondja dr. Csupor Dezső. Ezt szakértőnk kutatócsoportja publikálta a világon elsőként egy magasan jegyzett tudományos folyóiratban. Az ilyen helyzetekre a jogszabályok nincsenek felkészülve, hiszen ez esetben a kiindulási anyag nem kábítószer, de a felhasználási mód miatt a végeredmény olyan, mintha használójuk azt fogyasztott volna.

Fotó: Unsplash