Előre elhatározom, hogy ebben a hónapban mennyit költhetek, mi az, amit a számlák befizetése után félre tudok tenni. Ebbe nem fér bele semmiféle kilengés – szögezte le a barátnőm egy kávézás alkalmával, amikor pontosan levezette, hogy azért nem eszik egy salátát sem, mert az éves éttermi fogyasztásából egy duplaüvegű teraszajtót vehet, márpedig az neki sokkal fontosabb, mint a csevegés közben belapátolt zöldségek. Lenyűgözve hallgattam pontos számításait, úgy éreztem, ez a fajta önmegtartóztatás és tudatosság nem annyira erősségem, de nincs is duplaüvegű teraszajtóm. 

Kevés aktuálisabb téma van januárban, mint a spórolás. Akad, aki otthonról hozza az örökölt metodikát (füzetben vezetett kiadások, eltett blokkok), van, aki applikációt használ, és sokan pont annyit költenek, amennyi a fizetésük.

Mélyen hiszek benne, hogy a gazdálkodást tanítani kell, mert példák nélkül nehéz fiatal felnőttként belevágni a lakásra való gyűjtésbe. Bennünk élnek az örökölt minták, én is ugyanazzal a mozdulattal simítom ki a papírzacskót, mint ahogy nagyanyám tette, jó lesz ez a stanecli még valamire, mondta, miközben feltette a polcra a befőttek mögé. Ha a gyerek azt látja, hogy otthon nem pazarolják az ételt, megtanulja, hogyan kell megtervezni egy nagyobb bevásárlást vagy hétvégi főzést, biztos, hogy könnyebben kezdi majd az önálló életet.

Hasznos, talán már elfeledett tanácsokat gyűjtöttünk össze (62. oldal), melyeket nem árt néha átismételni, főleg így hónap vége felé.