Anyukám, szombaton négyre jövünk, hogy felköszöntsünk – hadarja Ákos a bejárati ajtóban, mire édesanyja sajnálkozva néz a kapkodva induló, középkorú fiára. – Édesem, ne gyertek! Nem akarom, hogy kipipálandó házi feladat legyen a születésnapom, inkább pihenjetek, elvégre örökké fáradtak vagytok a feleségeddel – mondja határozottan, mire Ákos felmordul, mert nincs ideje felesleges vitákra. – Szó sincs vitáról, döntöttem! – folytatja az édesanyja, majd mosolyogva megemlíti, hogy az imádott unokája, Ákos kisfia már tegnap felköszöntötte videótelefonon, még énekelt is neki, amin jót nevettek. – Te viszont, gyerekem, azt mondtad a barátodnak, amíg kávét főztem, hogy egy szabad perced sem lesz szombaton, mert anyád épp januárban volt képes megszületni, amikor alig van pénzed a karácsony miatt. Ugye? – Jaj, anyukám, ne cirkuszolj! – dadog Ákos zavartan, de az édesanyja szépen kitessékeli az ajtón, miközben a nyomaték kedvéért megismétli. – Drágám, nem találtok itthon szombat délután, moziba megyek a barátnőimmel!
Ákos rosszkedvűen ül be a kocsijába, épp gázt ad, amikor csörren a mobilja. – Kitaláltál valamit, miért nem érünk rá szombaton, vagy muszáj mennünk? – érdeklődik a felesége idegesen. – Ne izgulj, nincs teendőd anya születésnapján! Ünneplés helyett majd gondolkodhatunk, miért nem tudunk mi örülni se egymásnak, se semminek, és miért csak túléljük az életet – ordítja Ákos, aztán elképedve veszi észre, kicsurrant a könnye. „Megfázhattam, tényleg nem mehetünk anyához, mert megfertőzném” – gondolja megnyugodva, amikor lefékez a háza előtt.
Igyekezzen már, fizetnék, és tegye az ajándékokat egy nejlonszatyorba, hogy ne ázzanak szét, amíg a parkolóba érek! – pattog erős, parancsoláshoz szokott hangon a jól öltözött férfi a kínai áruház zárás előtti, fáradt fényében. – A szatyorért is fizetni kell – feleli csöndesen a kimerültségtől szürke arcú eladónő, mire a férfi felcsattan. – Néhány napja ingyen kaptam zacskót egy márkás üzletben! – Manapság semmi sincs ingyen, és a tulajdonos nem von be a döntéseibe – dadogja az eladónő. – Elég, ne magyarázkodjon! – szól rá a férfi durván, mire az eddig hallgatásba burkolózó, csinos partnernője elindul a kijárat felé. – Hová mész, ez a vacsora kötelező! – kurjant utána a férfi, mire a nő felháborodástól elfúló hangon kiabál vissza az ajtóból. – Keresek egy férfit, aki nem fáradt eladónők kínzásával bizonyítja a férfiasságát!
