Sok éve halljuk, hogy az antibiotikumrezisztencia komoly probléma, és ha nem teszünk ellene, semmilyen eszköz nem marad a kezünkben. Ha így lesz, egy pici sérülés nyomán is kialakulhat életveszélyes fertőzés. A rezisztencia már most is okozhat ilyen problémákat, és jelen lehet minden területen.
– A baktériumok azért tudnak rezisztenssé válni, mert gyorsan osztódnak, húszpercenként megsokszorozzák magukat, folyamatosan újra és újra lemásolják a genetikai állományukat. Ennek során véletlenszerű hibák jönnek létre, amelyek, ha előnyt jelentenek – például védelmet az antibiotikumok ellen –, gyorsan elterjednek. A baktériumok egymástól is fel tudnak venni rezisztenciagéneket, amelyeknek köszönhetően például enzimeket termelnek, és le tudják bontani az antibiotikumot. A baktériumsejten belül olyan változás is létrejöhet, ami miatt az antibiotikum eddigi célpontja elérhetetlenné vagy károsíthatatlanná válik a gyógyszer számára – mondja dr. Lázár Viktória, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője, a Nemzeti Tudósképző Akadémia Szent-Györgyi mentora.
Mivel a rezisztencia fenntartásának ára van – meglétekor a kórokozó lassabban tud osztódni, mint a versenytársai, és a táplálékhoz is nehezebben jut, vagy többre van szüksége –, az ilyen baktériumok száma egyből csökkenni kezd, amint visszafogják az egyes antibiotikumok alkalmazását. Ezért lehet évekkel később újra elővenni olyan gyógyszereket, amelyek egyszer már hatástalanná váltak.
Sakk a gyógyszerekkel
– Mivel ez a jelenség ismert, minden országban vannak javaslatok arra, hogy aktuálisan mely antibiotikumok használatát kellene visszafogni. A rendszer a skandináv államokban működik a legjobban, így ott a legkevesebb a probléma. Ebben nagy különbség van az egyes területek között. Például Indiában, az arab térségben és Ázsia egyes országaiban bárki bemehet az élelmiszerboltba, hogy recept nélkül antibiotikumot vegyen. A rossz higiéniai viszonyok mellett ez magyarázza, hogy arrafelé nagyon sok a rezisztens baktérium. Erre a veszélyre már Alexander Fleming is figyelmeztetett, amikor 1945-ben átvette a Nobel-díjat az első antibiotikum, a penicillin felfedezéséért. Elmondta, hogy ha átgondolatlanul alkalmazzák az ilyen gyógyszereket, akkor ellenállók lesznek velük szemben a baktériumok. Az előírásszerű szedés azóta is kulcskérdés, mert ha idő előtt elhagyjuk az antibiotikumokat, szervezetünkben ellenállóvá válhatnak a még életben maradó kórokozók. Antibiotikumot fölöslegesen – pontos diagnózis nélkül – sem szabad szedni. Azt is tudni kell, hogy ha három nap alatt semmilyen javulást nem hoznak, akkor vagy a baktérium rezisztens, vagy a gyógyszer nem megfelelő. Ilyenkor vissza kell menni az orvoshoz, mert a hatóanyagok kombinálására is szükség lehet. Vannak például készítmények, amelyekben az egyik komponens az antibiotikum, míg a másik a rezisztenciát tudja blokkolni. Egyes gyógyszerek egymás hatását is erősíteni tudják. De ezt is csak végszükség esetén szabad kihasználni, mert az antibiotikumok nagyon megterhelik a szervezetet – emeli ki Lázár Viktória.
Eső előtt köpönyeg
Arra is törekedni kell, hogy mindent megtegyünk a fertőzések elkerüléséért. Ennek legfontosabb eszköze a kézmosás, ugyanis a bakteriális fertőzések nyolcvan százaléka a rossz kézhigiénia miatt alakul ki. Fontos az is, hogy a nyers húst mindig elkülönítsük a készételektől. Ez elengedhetetlen, mert az állattenyésztésben gyakori az antibiotikumhasználat, így a húsban jelen lehetnek rezisztens baktériumok. Kulcskérdés az is, hogy ha betegek vagyunk, maradjunk otthon. És persze ott vannak az oltások, amelyek segítik a prevenciót. A megelőzést annak fényében pláne komolyan kell venni, hogy új antibiotikumok egyhamar aligha lesznek. A gyártóknak nem éri meg ilyeneket fejleszteni, hiszen hiába költenek rájuk vagyonokat, soha nem térülnek meg.
– Ennek oka egyrészt az, hogy a fejlett országokban eleve cél az alkalmazás visszaszorítása, másrészt hogy a legújabb antibiotikumok szűk spektrumúak. Ezek kevésbé okoznak rezisztenciát, viszont csak kevés baktériumra hatnak, ami szintén rontja a megtérülést. Gond maga a rezisztencia is, ami így is kialakul, és miatta a gyógyszer kiszorul a piacról. Emiatt találtak ki egy olyan módszert – ezt Angliában vezették be –, amellyel rá tudják venni a gyógyszercégeket a folyamatos fejlesztésre. Ez egyfajta előfizetéses rendszer, aminek díja független attól, hogy mennyit adnak el az antibiotikumból. A lényeg, hogy ha valamilyen kritikus bakteriális betegségre hatékony készítmény kell, az elérhető legyen – mondja szakértőnk.
