Mit tud a kókuszzsír?

● A kókuszzsírt – ami melegebb hőmérsékleten folyékony kókuszolajjá válik – sokan egészségesnek gondolják, pedig előnyös tulajdonsága nem igazán van. Ez a zsiradékféle nagy arányban tartalmaz telített zsírsavakat, így nincs a disznózsírral szemben olyan előnye, mint a repcének vagy a napraforgónak. Jól bírja a magas hőt, például olajban sütésnél, de ettől ez a konyhatechnológia nem lesz egészségesebb. A kókuszzsír alkalmazásának – speciális zsírsavösszetétele miatt – egyedül a máj és hasnyálmirigy egyes megbetegedéseinek diétájában lehet előnye. Ezzel a zsiradékfélével pluszprobléma, hogy kitermelése hatalmas terhet ró a környezetre.

● A kókuszzsír kiválóan táplálja a bőrt, így vékonyan és kis mennyiségben érdemes lehet arcra kenni. Nagy előnye, hogy zsírsavai nem tömítik el a bőr pórusait, így nem képződnek miatta aknék. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a benne lévő savak – például a kaprinsav – csökkentik a bőrben azoknak a baktériumoknak a számát (vagy akár el is pusztítják őket), amelyek az aknékért felelősek. A kókusz­zsír bőrápoló hatása miatt masszázsolajnak is kiváló. Ez esetben is előny, hogy nem tömíti el a pórusokat. A kókuszzsír ekcémás és száraz bőrön egyaránt használható.

Értékes olajaink

● A hidegen sajtolt növényi olajok (például a szőlőmag- és a mandulaolaj) tele vannak többszörösen telítetlen zsírsavakkal és antioxidánsokkal, így nagyon értékesek. Érdemes őket salátával fogyasztani, de csöpögtethetjük szendvicsekre, egyéb ételekre is. Hevíteni ezeket az olajokat nem szabad, de amúgy bármihez használhatjuk őket, amihez passzol a karakterük. Az olívaolaj is kiváló választás, érdemes napi szinten használni. Ha sütéshez, főzéshez keresünk olajat, akkor az olíva mellett használhatók egyéb növényi olajok, így a klasszikus napraforgó, kukoricacsíra és repce is.

● A hidegen sajtolt olajok antioxidáns- és E-vitamin-tartalmuk miatt jó hatással vannak a bőrre, csökkenthetik akár a ráncokat és a napsugárzás káros hatását is. Kiválóan­ ápolja a bőrt az olíva is. Egyedül gyulladt bőrnél – például ekcémánál – kell vigyázni vele, mert csíphet a benne lévő savak miatt. Az ilyen olajok közvetlenül a bőrre kenhetők, és megoldást jelenthet az is, ha testápolókba keverjük őket. Idősebbek a lábszár száraz, ekcémás bőrét napraforgóolajjal is ápolhatják.

Mézzel kenegetve

● A mézben sok értékes vitamin és ásványi anyag van, és tartalmaz olyan oligoszacharidokat is, amelyek segítik a jótékony bélbaktériu­mok szaporodását. A méz tehát prebiotikus hatást is kifejt. ­Ettől függetlenül tömény cukorról van szó, ugyanis ­80-85 százalékát egyszerű szénhidrátok adják. Ez az oka annak, hogy felnőtteknél napi ­20-30 grammnál – ez maximum egy evőkanálnyit jelent – többet nem tanácsos belőle fogyasztani. A cukorbetegeknek a mézre ugyanúgy kell tekinteniük, mint a többi cukorfélére, akik pedig fruktózemésztési zavarban (úgynevezett fruktóz­intoleranciában) szenvednek, azok kerüljék! Nem adható méz egy év alatti csecsemőknek sem, ugyanis előfordulhatnak benne olyan baktériumok, amelyek ellen a kicsik képtelenek védekezni.

● A méz rendkívül jó hatással van a bőrre, lehet egyszerűen csak az ápolására használni, szaunában kenegetni magunkat vele. Bőrre gyakorolt jótékony hatását elsősorban a benne lévő antioxidáns anyagok adják. Ha sebre kenjük, segíti a hámosodást. Erre a célra viszont már patikában beszerezhető orvosi mézet kell használni. Ez azért fontos, mert az még véletlenül sem tartalmaz semmit, ami ártana a bőrnek. A méz jótékony hatását magas cukortartalmán keresztül fejti ki, annak köszönhetően tudja elpusztítani – a nedvesség átszívásával úgymond kiszárítani – a sebben lévő baktériumokat. A mézben az a jó, hogy nem csíp (vagy csak alig), így az is tudja használni erre a célra, aki amúgy érzékeny a fertőtlenítőszerekre.