A láz felemás állapot, mert a vele járó kellemetlen közérzet miatt senki nem szereti, ugyanakkor egyfajta gyógyír a szervezetnek, ami alapesetben segíti a betegségek leküzdését. Akkor beszélünk róla, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius­-fok fölé emelkedik – ennél több nem is kell, a láznak mindössze ennyi a kritériuma. Nem számít, hogy mi okozza, férfiról vagy nőről, idősről vagy fiatalról van szó, mindössze ezt a bűvös hőfokot kell átlépni ahhoz, hogy kimondhassuk: valaki lázas.

– Ennél az állapotnál felgyorsulnak egyes folyamatok, például az anyagcsere, gyorsabbá válik a védekezősejtek mozgása is. Azért történik ez, mert a szervezet azt érzékeli, hogy kórokozóval vagy idegen anyaggal kell megküzdenie, és a lehető legjobban akar teljesíteni. Eszköz maga a testhőmérséklet-emelkedés is, a kórokozók ugyanis nem kedvelik a magas hőmérsékletet, mert annak következtében lelassul a szaporodásuk, romlik a túlélési esélyük. A láz hátterében a leggyakrabban valamilyen egyszerű betegség – vírusos vagy bakteriá­lis fertőzés – áll, de ritkábban meghúzódhat mögötte valamilyen specifikus kórokozó is. Például olyan baktérium, amely valamilyen gyulladásos betegséget okoz. Utóbbi lehet tüdőgyulladás, urológiai gyulladás, vagy éppen bélgyulladás. Láz nemcsak fertőzéseknél jelentkezhet, hanem kialakulhat hibás reakcióként autoimmun betegségeknél és a szervátültetéseket követően is – mondja dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus főorvos.

Ritkán, de állhat a láz hátterében hőszabályozási zavar és hormonbetegség, daganatos probléma, sőt még gyógyszermellékhatás is. Ilyen panaszt sokféle készítmény okozhat, vannak köztük gyulladásgátlók, erős nyugtatók és antibiotikumok egyaránt. Kiválthatnak lázat sérülések, beleértve az agyrázkódást is.

Fokozott figyelem

A lázzal orvoshoz akkor kell menni, ha több nap után sem szűnik meg magától, vagy ha nagyon rossz állapotot okoz, és nem csillapítható – ilyenkor hamarabb kell segítséget kérni. Számít az is, hogy milyen egyéb tünetek társulnak hozzá. Nem szabad elfelejteni, hogy a belázasodásra mindig van egyfajta egyéni hajlam és érzékenység, és szerepet játszik benne az életkor is. Az idősebbek például nehezebben lázasodnak be, emiatt náluk már a hőemelkedést is komolyan kell venni, és úgy tekinteni rá, mintha a lázzal jelezni szeretne valamit a szervezet. Ha a testhőmérséklet felszökésének nincs egyértelmű oka – például náthaszezonban egy felső légúti fertőzés –, akkor meg kell keresni a hátterében meghúzódó problémát, és azt lehetőség szerint okilag kezelni. Időseknél a lázcsillapítás során figyelni kell arra is, hogy esetükben a szomjúságérzés már csökken, ezért ők ilyenkor könnyebben kiszáradhatnak. Emiatt náluk különösen fontos a folyamatos folyadékpótlás. Kiemelten kell figyelni a cukorbetegekre is, illetve azokra, akik valamilyen anyagcserezavarban szenvednek. Náluk is komolyabban kell venni a lázat, a túl magas testhőmérséklet ugyanis fölboríthatja a szervezet esetükben amúgy is labilis anyagcseréjét – aminek súlyos következményei is lehetnek. Ugyanez a helyzet akkor, ha valakinek szívritmuszavara vagy epilepsziahajlama van, olyankor szintén kevesebb hőmérséklet-emelkedés engedhető meg. Ebbe a körbe tartoznak a várandós anyukák is, a lázcsillapítás – mivel a magzat érzékeny a lázra – náluk is fontos.

Csak tünet, nem betegség

– Mivel a láz egy tünet, csak csillapítani lehet, kezelni a hátterében álló betegséget kell – már ha az szükséges. Például ha mögötte egyszerű megfázás áll, akkor oki terápia nem jön szóba, enyhíteni csak a felső légúti panaszokat lehet. Ha a láz hátterében nincs megfázás, akkor a tüneti kezelés mellett fontos a pontos ok meghatározása. Amennyiben a kivizsgálásakor kiderül, hogy a mögöttes ok gyógyszermellékhatás, akkor a láz megszüntetésének módja az adott készítmény lecserélése – mondja szakértőnk.

Ha nincsenek rizikófaktorok, akkor magát a lázat – mivel az egyébként hasznos – csak akkor kell csillapítani, ha veszélyezteti az egészséget, vagy nagyon kellemetlen közérzetet okoz. Ilyenkor olyan gyógyszerek jöhetnek szóba – ezek lehetnek nemszteroid gyulladásgátlók, vagy a centrális, azaz központi idegrendszerre ható lázcsillapítók –, amelyek a szervezet hőközpontjának ingerelhetőségét csökkentik, és ezáltal csökkentik a testhőmérsékletet. A hűtőfürdőt ma már elavult lázcsillapítási módszenek tartják, nem alkalmazzák gyerekeknél sem. A fizikális metódusok közül inkább az a működőképes, ha láz esetén kitakarják a beteget. Ennek hatására javul a közérzet, és jobb lesz a hőleadása is. A gond az, hogy ezt a módszert sokan pont fordítva alkalmazzák: jól betakargatják, és paplan alatt izzasztják a lázas beteget. Ezt a régi megoldást el kell engedni, mert sem a lázcsillapítást, sem a gyógyulást nem segíti.

Mivel jár?

A 38,2 Celsius-fok fölé emelkedő testhőmérséklet rossz közérzetet eredményez, társulhat hozzá hidegrázás és borzongás is. Ezek a járulékos tünetek akkor szoktak jelentkezni, ha a láz nem lassan kúszik fel, hanem gyorsan felszökik. A 39 fok feletti láz esetenként már zavartságot, keringészavart, kóros értágulatot és vérnyomásesést is okozhat.