„Hová mész, Pistike?” „Megyek a cseresznyefára cseresznyét szedni!” „De hát tél van, Pistike!” „Tudom, anya… sapka, sál.” Régi vicc ez, az alapjául szóló párbeszéd pedig vélhetően mindenkinek ismerős, hallhatják akár a mai gyerekek is. Az intelemben egyik veszélyként a megfázást szokták említeni, másikként pedig a hajhagymák károsodása miatti hajhullást. Utóbbi az oka annak, hogy sokan felnőttként is azt hiszik, hogy azért hullik a hajuk, mert nem hordanak sapkát, vagy éppen rendszeresen nyirkos hajjal sétálnak ki az uszodából. Viszont míg ilyen esetekben a megfázás valós veszély, addig az esetleges hajhullást nem lehet ezzel magyarázni.

– A hajhagymáink sok dologra érzékenyek, de a hidegre a legkevésbé. Attól sem lesz bajuk, ha úszás után nem szárítunk hajat, hanem vizes fejjel megyünk haza. A kérdést viszont árnyalja – és emiatt gondolhatják sokan úgy, hogy hidegben megfáztak a hajhagymák –, hogy ősszel és télen gyakoribb a hajhullás. ­Pedig itt csak időbeli egybeesésről van szó, nem ok-okozati összefüggésről – mondja dr. Bánvölgyi András PhD bőrgyógyász-kozmetológus, nemigyógyász, egyetemi adjunktus.

Hogy jön ide a tél?

A téli hajhullás miértjének megértéséhez tudni kell, hogy a hajhagymák növekedésének két fő fázisa van, az egyik az úgynevezett anagén fázis, míg a másik a telogén. Előbbinél a hajhagyma aktív, és a hajszál folyamatosan nő – ez általában hat évig
tart –, míg utóbbinál – ez két-négy hónapig tart – elkezd vékonyodni, majd kihullani. Ezt követően az egész folyamat újraindul, és elkezdődik újra az anagén fázis.

– Ha a haj és a fejbőr állapota normális, akkor ezen folyamat miatt az emberek naponta nagyságrendileg százötven hajszálat veszítenek. Viszont ha több faktor is összeadódik, akkor egyszerre sok hajhagyma átléphet a telogén fázisba, és ezzel együtt a haj is egyszerre kezdhet el hullani nagyobb mennyiségben. Az ezt befolyásoló tényezők között említeni kell például a stresszt,
nőknél pedig a terhesség miatti hormonhatásokat, de ide tartozik az őszi és téli időszak is. Ma sem tudjuk, hogy utóbbi miért járulhat hozzá a fokozott hajvesztéshez, erről csak sejtések vannak. Ilyen például az, hogy az ősz beköszöntével csökken a napfény mennyisége, és azzal együtt a D-vitamin szintje, ami elősegíti a hajhullást. Ezért is érdemes pótolni a fényszegény hónapokban ezt a vitamint. Fontos tudni azt is, hogy a hajhullás jelentkezésében olyan faktorok is szerepet játszhatnak, mint a szervezet egészét érintő vírusfertőzések, például az influenza vagy a Covid. Tény, hogy ezen betegségek egy része télen gyakoribbá válik, de a hajhullásban ezek a hidegtől függetlenül játszanak szerepet. Azt, hogy az időjárás bármilyen módon hatna a hajhagymákra, eddig nem tudták vizsgálatokkal igazolni – mondja szakértőnk.

Bűnös légszárazság?

A tévesen a hidegnek betudott hajhullás másik oka az lehet, hogy a télre jellemző száraz levegő árt a hajszálaknak. Emiatt viszont nem hajhullás következik be, hanem az, hogy a gyengébbé váló, elvékonyodó hajszálak könnyen eltörhetnek, és azt követően lehullhatnak. Ilyenkor a hajszál maradéka nő tovább, de a vége töredezett lesz. Ezt a problémát a száraz levegő párásításával, illetve kímélő samponok, balzsamok használatával lehet megelőzni. Számolni kell a hajszárítással is, amit télen a megfázástól való félelem miatt­ könnyen túlzásba vihetünk. Ez azért gond, mert a haj szerkezetének az extrém hőhatások mindenképpen ártanak, és kedveznek a kiszáradásnak. Emiatt nem jó túl meleg levegőt használni a szárításhoz, és azt túl közelről vagy túl sokáig fújni a hajra. Vannak olyan esetek is, amikor viszont tényleg a hajszárítás elmaradása okoz problémát.

– Ez mindig alkati kérdés, és kell hozzá hajlam is, de megesik, hogy a haj vizesen hagyása elősegíti a szeborreás dermatitis kialakulását. Ilyenkor a fejbőrön az átlagosnál több faggyú képződik, és változik annak összetétele is. Ez kedvez a gombák – ez esetben a Malassezia nevű faj –, valamint egyes baktériumok megtelepedésének, amelyek már okozhatnak hajvesztést. De itt sem a vizesen hagyott haj a gond, hanem ha ezt olyan ember teszi, akinek amúgy hajlama van a szeborreás dermatitisre – mondja Bánvölgyi András. Emiatt kell ilyen esetben figyelni a hajszárításra és arra, hogy ha lehet, akkor a haj rövid legyen, és a fejbőr jól szellőzzön. Aki viszont alkatilag nem hajlamos a szeborreás dermatitisre, annál a hajszárítás kérdése lényegtelen.