.Sokan írnak rossz alvó és nem alvó gyerekekkel kapcsolatban. S utána ott a kérdés, mit tehetnek az álmatlanul aggódó szülők.

Kiemeltem egy édesapa levelét: „Tisztelt tanár úr! Kérem a tanácsát. Most tíz hónapos a kislányunk, koraszülöttként jött világra. Az idő előtti érkezésén kívül nem volt különösebb probléma. Amennyire tudtunk, azt hiszem, mindenre vigyáztunk. Sem a szoptatással, sem most a vegyes táplálással, az étvágyával nincs gond. Szobájában, környezetében figyelünk az esetleges zavaró dolgokra. Így napközben, délelőtt is, délután is egy-másfél órát alszik. Ilyenkor barátságosan, nyugodtan ébred. De az éjszakák továbbra is zaklatottak. Másfél-két óra elteltével felébred, és nyugtalanná válik. Tekergőzik, sírdogál, nyöszörög, de mintha nem mindig ébredne fel. Mindez sűrűn ismétlődik.”

Kedves Apuka, kedves nem alvó család!

Bár elég részletesen és érzékletesen írta le az éjszakáikat, mégis nehéz tanácsot adni. Így megosztom a tapasztalataimat olyan módszerekről, amelyek a koraszülött babáknál igen gyakran beválnak.

Azért is tudok a saját tapasztalataimról beszélni, mert a családomban is több koraszülött baba volt. Hazaérkezés után nálunk is beindult a háromóránkénti éjszakai pelenkacsere, szoptatás, büfiztetés (ezt jó, ha az édesapák csinálják, legalább ebben tudnak segíteni!), utána fejés, és így tovább. Mi is elég nehezen értük el, hogy az éjszakai alvás minél hosszabb és egybefüggő legyen. Az egyik trükkünk az volt, hogy éjszaka minden minél flottabbul, minél csendesebben, sőt minél kisebb fényben, majdnem teljes sötétben történjen. Ez jó praktikának bizonyult. Egy másik kis koraszülöttnél a korai fejlesztőben jelezték, hogy a mozgására, tornáztatására majd figyelnünk kell. Így is tettünk. A pici mintha a nappalt felcserélte volna az éjszakával. Forgott, gurult, szemmel láthatóan­ ő is küzdött. Ekkor javasoltam a családnak, hogy az örökmozgó baba kiságyát egy ponton függesszék fel stabilan a plafonra, úgy, hogy körülbelül tíz centiméterrel a padló felett lógjon. (Így nem áll moccanatlanul a földön.) Lássák el körbeérő, védő hálóval. A kicsi egész hamar megnyugodott. Anyukája azonban ijedten számolt be róla, hogy a baba addig mozog, forog, míg be nem húzódik az ágy egyik sarkába, s ott fejjel lefelé alszik el. Visszakérdeztem, hogy anyuka, a magzat az utolsó időszakában milyen pozícióban van legtöbbször. Ja, igen! Tényleg! Hát fejjel lefelé! S a kicsi azóta is ott alszik. Mozgása harmonikus, érett, ma már jól lovagol, egyensúlyérzéke is korának megfelelő, kimondottan jól és szívesen úszik.