Régi megfigyelés, hogy a stressz kihat a bőr állapotára, kedvezhet bizonyos bőrbetegségek jelentkezésének, fellángolásának is – de hogy miért, azt sokáig homály fedte. Ezzel a kérdéskörrel ma már külön tudományág – az úgynevezett pszichodermatológia – foglalkozik, aminek megközelítéseit egyre több bőrbetegségnél alkalmazzák.
– A pszichodermatológia viszonylag új és gyorsan fejlődő területe a bőrgyógyászatnak. Ez a tudományág a bőr, az idegrendszer és a lélektani jelenségek összefüggéseit vizsgálja, mert ma már tudjuk: a bőrgyógyászatban a pszichés hatásoknak komolyabb szerepük van, mint más szakterületeken. A nagyságrendeket mutatja, hogy a bőrbetegek nyolcvanöt
százaléka meghatározónak érzi a pszichés komponenst betegsége alakulásában. A jelenség hátterében az áll, hogy a bőr és az idegrendszer működése szorosan összefügg, még fejlődéstanilag is hasonló ez a két terület. Ez állhat annak hátterében, hogy a bőrbetegeknél sokkal gyakoribbak a pszichiátriai problémák, többször érinti őket a szorongás és a depresszió is. A többi szervrendszerre gyakorolt hatása miatt a stressz általánosságban is olyan irányba tolja a szervezetet, ami kedvez a bőrbetegségek jelentkezésének – mondja dr. Kiss Norbert egyetemi adjunktus, a Magyar Dermatológiai Társulat pszichodermatológiai szekciójának elnöke.
Csöndben lopakodik
A bőrgyógyász kiemeli, hogy egyes betegségeknél – ilyen például az ekcéma egyik típusa, az atópiás dermatitisz – különösen sokat nyomnak a latban a pszichés tényezők.
– Az ekcéma sokaknál már gyerekkorban jelentkezik, hogy aztán végigkísérje a teljes felnőttkort. A rá való hajlam öröklött, de kialakulásában komoly szerepe van a stressznek is. Ezt már számos vizsgálatban igazolták, a bizonyítékok pedig nagyon erősek. Emiatt kutatjuk mi is, hogy ezt a betegséget a gyógyszerek mellett hogyan lehet pszichoterápiával befolyásolni. A stressz szerepet játszhat a gyulladásos bőrbetegségek jelentkezésében is. Ilyen például a pszoriázis, más néven pikkelysömör, aminek fellángolását az esetek hetven százalékában komoly stresszel járó életesemény előzi meg. Ez igazolt gyerekek és felnőttek esetében is. Az arcbőrt kipirosító rosacea szintén olyan kórkép, amit a krónikus stressz hosszan tartó problémává tehet, és igaz ez az urtikáriára, vagyis a csalánkiütésre is. A stressz az aknés, azaz pattanásos bőrnek is kedvez, legyen szó akár a probléma jelentkezéséről, akár a tünetek súlyosbodásáról. Itt a helyzetet az is rontja, hogy az érintettek a pszichés feszültség miatt piszkálhatják a pattanásaikat, így azok könnyen el is fertőződhetnek. Meglepőnek tűnhet, de a pigmentvesztéses foltokkal járó vitiligót is hajthatja előre a pszichés feszültség. A krónikus stressz a bőr öregedési folyamatait is gyorsítja – mondja dr. Kiss Norbert.
Fontos tudatosítani
Bár az egyetemeken és a konferenciákon, orvosi továbbképzéseken egyre több szó esik az ilyen jellegű összefüggésekről, azok lehetősége még nem ment át teljesen a köztudatba. Pedig ez azért lenne fontos, mert ha a bőrbetegségek hátterében pszichés tényezők is meghúzódnak, a helyzet pedig súlyos, akkor fontos lenne a kezelésbe pszichológust vagy akár pszichiátert is bevonni. Enyhébb esetekben erre persze nincs szükség, olyankor elég a relaxációs technikák elsajátítása. Hasznos lehet például az autogén tréning, vagy egyszerűen csak az, ha valaki időt szán a rendszeres testmozgásra, ami igazoltan ellensúlyozza a stressz negatív hatásait. A lelki egészségre való odafigyelés akár súlyos bőrbetegségek megelőzését is segítheti. Ennek hátterében az áll, hogy ilyen esetben az immunrendszer hatékonyabban működik, hatékonyabban pusztítja el még a daganatos sejteket is. A lelki folyamatok nemcsak a megelőzésben játszhatnak szerepet, hanem súlyos betegség esetén a terápiában is. Ezzel fontos foglalkozni, és ha szükséges, szakembertől is segítséget kérni, mert ez a teljes gyógyulást is segíti.
