Immunológiai hátterük van, és jellemzően csak egy-egy szervet érintenek, de az is megesik, hogy sok szervet egyszerre vagy egymás után támadnak meg. Ezek lennének az autoimmun betegségek, amelyek védekező mechanizmusaink apró kisiklásai miatt alakulnak ki. Ilyenkor a szervezetünk idegenként kezdi el kezelni a saját sejtjeit, és megtámadja azokat. Ennek nyomán alakulhat ki olyan gyulladás, amely károsíthatja a pajzsmirigyet vagy az ízületeket, a bőrt és a bélrendszert, a központi idegrendszert vagy bármi mást, amit testünk rejt. Az ilyen betegségek az elmúlt tizenöt évben kerültek be jobban a köztudatba, azóta hallunk róluk egyre többször. Ennek egyik oka, hogy ma már felismerik és jellemzően hamarabb tudják diagnosztizálni őket az egyetemi centrumokban, megyei és nagyobb kórházakban. Régen ez nem így volt, mert nem voltak meg azok az ismeretek és módszerek, amelyek kellettek a pontos azonosításukhoz és az immunrendszeri problémák detektálásához. De sajnos nemcsak arról van szó, hogy az ilyen betegségek mára ismertek lettek, hanem arról is, hogy ténylegesen több embert érintenek.

Tényleg gyakoribb

– Nem vitás, hogy az autoimmun kórképek napjaink­ban gyakoribbak, és az is egyértelmű, hogy ebben – a hajlamot jelentő genetikai adottságokon túl – szerepet játszanak a környezeti hatások és ártalmak. Egyértelmű rizikófaktor például a dohányzás, ami bizonyítottan emeli több autoimmun betegség – például a reumatoid artritisz, más néven sokízületi gyulladás – rizikóját. Ennek hátterében az áll, hogy hatására károsodnak a szervezet sejtjei, és belőlük olyan molekulák válnak szabaddá, amelyek aztán módosulnak. Ezek olyan epigenetikai hatások, amelyek az immunrendszert ellenanyagok termelésére késztethetik, és amelyek kedveznek az autoimmun betegségek kialakulásának is – mondja dr. Szamosi Szilvia PhD belgyógyász, reu­matológus és klinikai immunológus, egyetemi docens. A cigarettázás azért is rizikófaktor, mert károsítja a tüdő csillószőreit, és így a fertőzések is könnyebben bejutnak az alsó légutakba. Utóbbi itt azért szempont, mert maguk a fertőző betegségek – különösen a vírusosak – is fontos provokáló tényezői az autoimmun betegségeknek. Ez így van egyebek mellett az influenzánál és a koronavírus-fertőzésnél is. A herpeszvírusok családjába tartozó kórokozókat külön ki kell emelni, mert azok igen gyakran szerepet játszanak az autoimmun betegségek kialakulásában.

Észrevétlen provokálás

Kedvez az autoimmun betegségeknek az elhízás is, egyrészt annak hormonális hatása miatt, másrészt mert fennállásakor gyulladásos molekulák termelődnek a szervezetben. Sokat számít, hogy mit eszünk, milyen ételeket és italokat részesítünk előnyben. Utóbbit azért kell kiemelni, mert akár a mesterséges édesítőszerek és adalékanyagok is aktiválhatják az immunrendszert.

– Ez egyebek mellett abból adódhat, hogy megváltoztathatják a bél természetes baktériumflóráját. Ezt a témát manapság rengetegen kutatják, és az eredmények azt mutatják, hogy a mikrobiom sok auto­immun betegségnél megváltozik, és annak nyomán aktiválódik hibásan az immunrendszer. Kozmetikumok és vegyszerek is terelhetik rossz irányba az immunrendszert. Vannak például festékek és oldószerek, amelyek bőrrel érintkezve – vagy gőzüket belélegezve – bizonyítottan provokálhatnak autoimmun betegségeket, vagy minimum szerepet játszhatnak a kialakulásukban. Ha a használat rendszeres és tartós, akkor az egyszerű háztartási vegyszereknek is lehet ilyen hatásuk. Emiatt kell figyelni arra, hogy takarítás közben szellőztessünk, a fertőtlenítőszereket és egyéb készítményeket pedig ne használjuk nagyon töményen. Említeni kell itt a benzingőzt is, ami tüdőn keresztüli belélegzésnél szintén provokálhatja az autoimmun betegségeket – mondja szakértőnk.

Vannak olyan autoimmun betegségek – ilyen a szisztémás lupusz eritematózusz, ismertebb nevén SLE –, amelyeknél az UV-sugárzás a provokáló faktor. Emiatt sem célszerű tizenegy és tizenöt óra között napozni. A napfény ilyen jellegű hatását hasonló okok magyarázzák, mint a dohányzásét: miatta károsodnak a sejtek, és az azokból felszabaduló, majd átalakuló molekulák rossz irányba tolják az immunrendszert. Emelhetik az autoimmun betegségek rizikóját egyes gyógyszerek is. Ilyet epilepsziaellenes készítményeknél és néhány antibiotikumnál figyeltek meg, illetve a hormonális fogamzásgátlóknál.

Nem gyógyítható, de kezelhető

Bár az autoimmun betegségeket meggyógyítani még nem lehet, kezelhetőségük rengeteget javult az elmúlt években.

– Az eszköztárunk robbanásszerűen bővül, sorra jelentek meg az úgynevezett célzott terápiák. Ez annak köszönhető, hogy egyre többet tudunk az ilyen betegségek hátterét adó molekuláris mechanizmusokról. Például látjuk, milyen sejtek, milyen kismolekulák vesznek részt a kialakulásukban, fenntartásukban. Ez azért hasznos, mert így egy-egy sejtre vagy gyulladásos molekulára célzottabban tudunk hatni, képesek lehetünk gátolni őket. Fejlődnek a terápiás ajánlások is, amelyekből láthatjuk, hogy milyen terápiákat kell előnyben részesítenünk az egyes szervek érintettségénél, és általában hogyan kell felépítenünk a kezeléseket – mondja dr. Szamosi Szilvia.

Sajnos az még odébb van, hogy az autoimmun betegségek gyógyíthatók legyenek, de talán a jövőben erre is lesz majd lehetőség. A kutatók nagy reményeket fűznek például az úgynevezett kiméra antigén receptoros (CAR) T-sejt-terápiához, amelynek lényege, hogy laboratóriumi körülmények között olyan genetikai manipulációnak vetik alá a T-sejt nevű immunsejteket, hogy azok egy adott betegség ellen harcolni tudjanak. Az elmúlt egy-két évből vannak olyan adatok, amelyek szerint az így kezelt betegek gyógyszer nélkül is tünetmentesek maradtak, ám a fejlesztések még folyamatban vannak, és a hosszú távú hatás egyelőre nem bizonyított.

Többségben a nők

● Az autoimmun betegségek jóval több nőt érintenek, mint férfit, esetükben a női dominancia egyértelmű. Ennek oka hormonális lehet, és szinte biztos, hogy szerepet játszik benne az ösztrogénhatás. Érdekes az ilyen betegségek előfordulási ideje is: ezek jellemzően harminc- és ötvenéves kor között jelentkeznek. Gyakori tapasztalat az is, hogy az autoimmun kórképek terhesség alatt, vagy azt követően alakulnak ki.

● Az autoimmun betegségek többsége egy-egy szervet vagy szervrendszert érint. A reumatoid artritisz főleg a kisízületekben vált ki gyulladást, míg a Hashimoto-betegség a pajzsmirigyet károsítva eredményezi a szerv alulműködését. A gyulladásos bélbetegségek közül autoimmun eredetű a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség. A Sjögren-szindróma a nyál- vagy könnymirigy autoimmun gyulladásával jár, míg a szisztémás lupusz a test különböző szerveit támadhatja meg. Több okból is kilóg a sorból, de autoimmun betegség az 1-es típusú diabétesz, amely a hasnyálmirigyet elpusztítva okoz inzulinhiányt.

● Mivel okaik összetettek, nincs egyértelmű recept arra, hogy az autoimmun betegségeket miként lehet megelőzni, de az biztos, hogy rizikójukat többségében csökkenti az életmódra való odafigyelés. Ellenük dolgozik a rendszeres testmozgás és a rostokban, antioxidánsokban gazdag táplálkozás, a megfelelő testsúlykontroll és a dohányzás mellőzése, a fertőzések lehetőség szerinti megelőzése. Fontos figyelni a D-vitamin-pótlásra is, az ugyanis minden autoimmun betegségnél pozitív irányba befolyásolja az immunrendszert. Akinek a családjában előfordult autoimmun betegség, és így nagyobb eséllyel állhat fenn nála hajlam, annak még jobban kell figyelnie a prevenciós lépésekre.

Illusztráció: Getty Images