Csilla akkor lepődött meg először a párja viselkedésén, amikor az egy nyugalmas estén megkérte, hogy adja oda a telefonját, mert szeretné megnézni az üzeneteit. Egy pillanat alatt megfagyott a levegő, nem telt el fél óra, amikor a férfi közölte: „Ha nem adod ide, kidoblak az ablakon.” Kicsavarta a nő kezéből a telefont, amely ebben a pillanatban lemerült; a veszekedés átmenetileg elcsitult.
A megtörtént eset azért példaértékű, mert cikkünk jogász szakértője lentebb elmondja, hogy ez a cselekedet is bántalmazásnak minősül. A tapasztalatok szerint apró jelek mutatnak arra, hogy a kapcsolatban az egyik fél túllép a „kereteken”.
Az elmúlt öt évben megduplázódott a kapcsolati erőszak áldozatainak száma Magyarországon. A nagy port mindig a brutálisan szélsőséges esetek kavarják, amelyek halállal vagy maradandó károsodással végződnek. Nem kevésbé ijesztők azonban a „láthatatlan” esetek. A Belügyminisztérium bűnügyi statisztikai rendszerében 2019-ben háromszázkilencvenöt, 2023-ban hétszáznyolcvanhat sértettet regisztráltak, sőt, az adatbázisban már a 2024-es év is szerepel, ez alapján (nyolcszázharminchárom eset) továbbra is növekszik a kapcsolati erőszak regisztrált sértettjeinek száma. Az érintettek legnagyobb része nő, 2019-ben a férfiak aránya nyolc, 2024-ben kilenc százalék volt. Annak, hogy a számok emelkednek, nagyobb részben az az oka, hogy több bejelentés érkezik, kisebb részben pedig az, hogy a rendőrség egyre több esetben jut arra a következtetésre, hogy valóban bűncselekményről van szó, és érdemi intézkedésbe kezdenek. A februárban meggyilkolt japán nő esete után az Országos Rendőr-főkapitányság döntése alapján egy évre visszamenőleg felülvizsgálják az összes kapcsolati erőszakkal kapcsolatos ügyben tett feljelentést országszerte, valamint azokat a nyomozásokat is, amelyeket bűncselekmény vagy bizonyíték hiányára hivatkozva zártak le.
Szégyen helyett tudatosság
Noémi már a megismerkedéskor tudta, hogy a későbbi férje szeret motorozni, hétvégeken rallyversenyeken vesz részt. A vagány férfiba szeretett bele, aki szenvedéllyel éli az életét. Amikor azonban párja elveszítette a munkáját, a férfi nem látta be, hogy egy fizetésből nem lehet kigazdálkodni hobbija fedezetét. Egy reggeli vita alkalmával odáig fajultak a dolgok, hogy összetört egy bútordarabot. Anyagi spirálba kerültek, amiben a nő évekig egyedül vitte a pénzügyi terheket, egészen a válásig.
– Korábban a családon belüli erőszak egyenlő volt a monoklival, a fizikai bántalmazással. Most már elterjedtebb a tudás, hogy ennél sokkal szélesebb jellegű ez a problémakör, benne van többek között a verbális erőszak, az érzelmi abúzus és a gazdasági elnyomás is – mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza, aki szerint egyre többen jelzik, ha komoly problémát észlelnek a kapcsolatban, és úgy gondolja, hogy a tudatosság növekedése állhat a bejelentések számának emelkedése mögött. – Az elmúlt évtizedekben ismertebbé váltak a nőszervezetek, elterjedt az internethasználat, és a sajtónak köszönhetően sokkal szélesebb körben váltak elérhetővé a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ismeretek – vázolja a szakember. – Mi egy jogsegélyszolgálat vagyunk, a hozzánk fordulók történeteiből indulnak ki tapasztalataink, amelyek azt mutatják, hogy az áldozatok ma már sokkal hamarabb, a bántalmazás korai szakaszában azonosítják, mi történik velük. Sokkal több támogatást kapnak kívülről, tapasztalatokat tudnak cserélni a sorstársaikkal, illetve információt, visszajelzést és megerősítést adni egymásnak. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt olyan segítséget kérő nő, aki szabadkozva kérdezte, hogy enyhébb erőszakos esetekkel is foglalkozunk-e, mert ő igazából nem bántalmazás áldozata, csak a férje időnként a falba veri a fejét a hajánál fogva. Hosszú éveken keresztül szabadkoztak a sértettek, leginkább akkor, ha nem konkrét fizikai erőszak miatt telefonáltak. Ma már ez nincs.
Spronz Júlia hozzáteszi, ameddig az áldozathibáztatás társadalmilag elfogadott narratíva, és a nők elleni erőszak vicc tárgya, addig a sértettek nemcsak azért vannak nehéz helyzetben, mert bántalmazzák őket, hanem azért is, mert ezt még mindig nagy tömegek nem veszik komolyan. Amíg az adventi vásárokon „Asszonynevelő” felirat szerepel a nagy méretű fakanálon, addig nem beszélhetünk az egész társadalomra kiterjedt tudatosságról.
Majd ha vér folyik
Réka évek óta se veled, se nélküled kapcsolatban élt a férjével, többszöri szétköltözés után sem sikerült rendezniük a házasságukat, elhidegültek egymástól. Durván bevágott, kitörött ajtóüveg, rendszeres kiabálások, a férfi öngyilkossággal való fenyegetése jellemezte az életüket. Válásról hallani sem akart. A szomszédok némán nézték az esetet, a barátok lelki együttérzésükről biztosították Rékát. Végül a rendőrségtől kért segítség oldotta meg a helyzetet, a bíróság elrendelte a távoltartást.
A médiában szereplő esetek kapcsán sokszor fény derül különböző mulasztásokra, amelyek tévhiteket szülhetnek a társadalomban, azon belül is az érintettekben. Az egyik ilyen általános nézet, hogy a rendőrség csak akkor megy ki családon belüli erőszak esetén a hívásra, ha „vér folyik”. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNe) és a Patent Egyesület A nők joga sorozatában megjelent egy kiadvány Tények és tévhitek a partnerkapcsolati erőszakkal érintett jogi eljárások kapcsán címmel. Ebben az áll, hogy „a jogalkotó több jogintézménnyel – megelőző távoltartás, kapcsolati erőszak bűncselekménye – erősítette azt az állami célkitűzést, hogy a családon belüli erőszak minden formáját korai szakaszban és hatékonyan, lehetőleg megelőző jelleggel, de ha kell, szigorú büntetéssel sújtva kezeljék a hatóságok. Amikor tehát a rendőrség megtagadja a segítségnyújtást, törvényi kötelességét mulasztja el. Ha bárki kifogásolja a rendőrség eljárását vagy mulasztását, úgy érdemes elkérnie az intézkedő vagy nem intézkedő rendőr nevét és szolgálati számát, és panasszal élni mind a felettese, mind pedig az alapvető jogok biztosa felé. Előbbi esetben harminc napon, utóbbi fórumnál egy éven belül.”
Ügyet csinálni belőle
A negyvenedik életévében járó Boglárkát rendszeresen megfélemlítette a férje, és szándékosan többször is olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozta, hogy a nőnek másoktól kellett segítséget kérnie. A válófélben lévő házaspár egy fedél alatt élt, és Boglárka szeretett volna távoltartást kérni, így szembesült vele, hogy létezik megelőző és büntetőeljárásbeli távoltartás, illetve hogy ha hosszú távon szeretne véget vetni a folyamatos fenyegetettségérzésnek, akkor fel kell jelentenie a férjét.
A rendőrség (www.police.hu/hu) oldalán olvasható egy ORFK-utasítás, amely a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására vonatkozik. Ebben pontosan szerepel, mik tartoznak a családon belüli erőszak fogalmába. Az olyan súlyos bűncselekmények mellett, mint az emberölés, az erős felindulásból való emberölés vagy a súlyos testi sértés mellett olyanok is szerepelnek, mint a kényszerítés, a rágalmazás, a becsületsértés, vagy akár a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése. „Bizonyos bűncselekményeket (ilyenek jellemzően a párkapcsolati erőszak körébe eső bűncselekmények) nem hivatalból üldözik, hanem a sértett magánindítványához kötik. Ilyen a könnyű testi sértés, a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak alapesetei, a magánlaksértés, zaklatás, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, kiszolgáltatott személy megalázása, rágalmazás, becsületsértés, a hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények” – áll a már idézett kiadványban.
„Az udvarlóm elhívott egy termálfürdőbe, hogy töltsünk el együtt néhány kellemes órát. A »meztelen szaunában« hangosan megkérdezte, hogy ilyen férfiakkal szoktam-e együtt lenni. Ez az esetem? A megszégyenítés a koedukált tusolóban is folytatódott, és akkor menekülőre fogtam. Később egy pofon is elcsattant a fürdőszobában, és akkor jöttem rá, hogy az életemmel játszom. »Te harcoltad ki« – hangzott a magyarázat a férfi részéről” – meséli Kinga,
akinél bekapcsolt a vészcsengő, és még időben szakított a párjával.
Aki nem tudja megoldani a problémáit a párjával közösen, és veszélyben érzi az életét, annak muszáj cselekednie. A magánindítvány a feljelentésnek az a különleges fajtája, amely kifejezetten tartalmazza az elkövető büntetőjogi felelősségre vonására irányuló sértetti nyilatkozatot – áll a honlapon. Magánindítványt kizárólag a bűncselekmény közvetlen sértettje terjeszthet elő, tehát a családtagok, barátok, ismerősök feljelentése nem indítja el a nyomozást ezekben az ügyekben.
Hogy mit jelent ez pontosan, azt szakértőnk, Spronz Júlia a következőként magyarázza:
– Érdekes módon pont azok a bűncselekmények üldözendők magánindítványra, amelyek javarészt nőket sújtanak, például a könnyű testi sértés. Formálisan megindítani egy büntetőeljárást az áldozaton múlik, sem barátnő, sem családtag, sem segítő szakember vagy jogvédő nem tud feljelentést tenni helyette. Tanúként azonban később mégis nagyon fontosak a barátok és a támogató környezet. Az eljárás során meghallgatják a közvetett tanúkat is, akik – ha máshogy nem – az áldozat elmondásaiból értesültek az erőszakról.
Mindez nem azt jelenti, hogy a bántalmazásból csak az áldozat „csinálhat ügyet”. Szakértőnk hangsúlyozza, hogy ha bárki úgy észleli, hogy a környezetében erőszak történik, nem válaszolhat közönnyel:
– Rendőrt kell hívni, ha éles helyzet van, ez életet is menthet – mondja.
Különleges bánásmód a bíróságon is Spronz Júlia nagy elismeréssel beszél Spanyolországról, ahol példaértékűen kezelik a családon belüli erőszakot.
– A spanyol helyzet egy konzervatív, férfiak uralta állapotból indult ki, és pusztán politikai akarattal elképesztően progresszív, a nők helyzetét segítő rendszert dolgoztak ki, mind jogalkalmazás, mind a társadalom érzékenyítése útján. Náluk a nők elleni erőszak speciális műfaj. Léteznek családon belüli erőszakra szakosodott rendőri egységek, bírósági részlegek. Olyan szakemberek kezébe kerülnek az ügyek, akik tudják, hogyan kell traumatizált ügyféllel bánni az eljárás közben, amelyek tisztességesen folynak le, komolyan vehető szankciókkal a végén. Ennek mindenhol így kellene lennie.
Segélykérés kézjellel
A néma segélykiáltás vagy más néven segélykérő kézjel egy nemzetközi egyezményes kézjelzés. Folyamatos, ismételt mozdulatsorból áll; négy kinyújtott ujj alá kell hajtani a hüvelykujjat, majd ráhajtani a négy ujjat a hüvelykujjra, és ezt a mozdulatot ismételgetni. Fontos, hogy ezt a jelet ne csak a bajbajutottak ismerjék, hanem az egész társadalom, hiszen csak így válnak észrevehetővé az áldozatok.
Mit jelent a távoltartás?
Kétféle távoltartás létezik: egyik a megelőző, másik a büntetőeljárási távoltartás.
Megelőző távoltartást – ahogy azt a neve is jelzi – nemcsak bekövetkezett bántalmazás, hanem annak veszélye esetén is lehet kérni. Büntetőeljárásbeli távoltartás csak akkor rendelhető el, ha szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik, és már sor került az elkövető meggyanúsítására. Megelőző távoltartással csak hozzátartozóval szemben kaphat védelmet, azonban a törvény nem terjed ki a barátra, udvarlóra, volt barátra, elutasított udvarlóra, volt jegyesre, együttlakás nélküli együttjárókra, ellenben 2014. március 15. óta – régi hiányosságot pótolva – kiterjed a volt élettársra is. A büntetőjogi távoltartásnak nincs ilyen korlátozása, mindenkivel szemben elrendelhető. A távoltartás ideje alatt a bántalmazó sem közvetlenül, sem közvetve nem veheti fel a kapcsolatot a védett személlyel, így például telefonon sem keresheti, sms-t vagy e-mailt sem küldhet számára. Szintén a határozatnak kell megjelölnie, hogy az eltiltás milyen távolságra szól.
Fotó: Getty Images
