Abélflóráról, vagy újabban használt, szakszerűbb nevén bélmikrobiomról más sok éve hallunk, tudjuk, hogy épségének megőrzése segíti számtalan betegség megelőzését. A bőrflórával nem ez a helyzet, annak létezése kevésbé van benne a köztudatban, pedig szerepe szintén fontos. A bőrünkön élő mikroorganizmusok segítenek kivédeni nemcsak a fertőzéseket, hanem megelőzni is sok egyéb bőrbetegséget, sőt dolgoznak a bőr öregedése ellen is.

– Kültakarónkon több millió baktérium van jelen, és mellettük élnek rajtunk nagy számban vírusok és gombák is. Ezek adják a bőrflórát. Ha arra valamilyen okból szükség van, akkor a bőr mikrobiomját kaparékból lehet meghatározni, és abból kitenyészteni, majd azonosítani az egyes alkotóelemeket. Alkalmas erre az úgynevezett újgenerációs szekvenálás is, azzal végképp átfogó kép kapható a bőrflóráról. Ma már tudjuk, hogy a bőr mikroflórája nem mindenhol ugyanolyan. Például a zsírosabb bőrfelületeken – ilyen az arc és a hajas fejbőr – egészen más mikroorganizmusok mutathatók ki, mint például az alkaron. Megint más a bőrflóra összetétele a szárazabb részeken, így például a nyakon és a csuklón. A talpnak szintén teljesen más a bőrflórája, mint a test többi területének. Horzsolásoknál, sebeknél is más baktériumok jelennek meg, és változás történik akkor is, amikor idősebb korban szárazabbá válik a bőrünk – mondja dr. Kiss Norbert PhD bőrgyógyász, egyetemi adjunktus.

Válogatós brigád

A bőrflóra azért különböző az egyes testtájakon, mert alkotóelemei más és más körülmények között érzik jól magukat. Vannak például olyan mikroorganizmusok, amelyek az izzadságmirigyekben, faggyúmirigyekben gazdagabb területeket kedvelik, mert az azok által termelt anyagokból táplálkoznak. Mások – pél­dául egyes gombafajok – a szőr és a haj közelségét keresik. A lábfej és a talp mikroflórájának a javát szintén gombák alkotják. Jó hír, hogy az adott területek mikrobiomjának alkotóelemei békeidőben sehol nem szaporodnak annyira túl, hogy panaszt okozzanak, mert úgymond kordában tartják egymást.

– A jó baktériumok több módon is képesek kivédeni a kórokozók megtelepedését, illetve fölszaporodását. Egyrészt olyan anyagokat termelnek, amelyek megakadályozzák a szaporodásukat, másrészt képesek az immunrendszernek olyan visszajelzéseket adni, amelyek stimuláló hatásúak. Ha sérül a bőrflóra, akkor ezek a hatások elmaradnak, és túlsúlyba kerülhetnek azok a baktériumok, amelyek kedveznek a pattanások, a testszag vagy a lábszag kialakulásának, vagy azok a gombák, amelyek a korpásodás hátterében húzódhatnak meg. A mikroorganizmusok egyensúlyának felborulása a gombás fertőzés rizikóját általánosságban is növeli – mondja szakértőnk.

Szinte mindenbe beleszól

Meglepőnek tűnhet, de a bőrflóra milyensége nem csak azon betegségek megelőzésében, kialakulásában vagy fellángolásában játszhat szerepet, amelyeknek a hátterében kórokozó mikroorganizmusok térnyerése áll.

– Ma már például tudjuk, hogy akik hajlamosak az ekcémára, azoknak a bőrén gyulladást keltő baktériumok jelennek meg. Ezek normál esetben nem okoznak gondot, mert a bőrflóra többi tagja kordában tartja őket, de időnként – például stresszhatásoknál – fölszaporodhatnak. Erre ­reagál az immunrendszer úgy, hogy annak végeredménye az úgynevezett atópiás ekcéma. Mivel ismert, hogy a bőrflóra tagjai az immunrendszer ilyen jellegű túlműködését is képesek kivédeni azáltal, hogy folyamatos kölcsönhatásban állnak vele, ma már zajlanak olyan kutatások, amelyeknél az ekcémát rájuk hatva próbálják gyógyítani. Szintén ismert, hogy a bőrflóra milyensége a pikkelysömör fellángolásában is szerepet játszhat, ezért ezt a területet is kutatják. A rajtunk élő mikroorganizmusok még a bőr öregedési folyamataira is kihatnak. Egyes baktériumok képesek olyan antioxidánsokat – például propion­savat – termelni, amelyek megújítják, fiatalon tartják a bőrt – mondja dr. Kiss Norbert.

Mit tehetünk értük?

Bár a bőrflóránk alkotóelemeit részben az édesanyánktól örököljük a születésünk során, részben pedig a környezetünkből kerülnek ránk, magunk is tehetünk azért, hogy összetétele kedvező legyen.

– Mivel a fertőtlenítőszerek a jó és a rossz baktériu­mokat egyaránt pusztítják, hatással vannak a bőrflóra egészére. Emiatt, ha csak nem muszáj, az alkoholos kézfertőtlenítők használatát kerüljük, és a kézmosó szerek közül is a bőrkímélőket kell előnyben részesíteni. A túlzásba vitt higiénia – például a tisztítókendők állandó használata – az intim területeken sem előnyös. Zuhanyozni sem tanácsos naponta többször, vagy ha ez mégis szükséges – például sportolás után, amikor a bőr izzadt –, akkor legalább tusfürdőt csak egyszer használjunk. Arra is figyelni kell, hogy zuhanyzás után a bőrt mindig törüljük szárazra,­ különös tekintettel a lábra. Az arcnál érdemes tisztázni, hogy a faggyútermelődés normális mértékű vagy túlzott. Ez azért kérdés, mert a nagy mennyiségben képződő faggyúban a kórokozók el tudnak szaporodni, így azt fontos a napi tisztálkodás során eltávolítani. Túlzásokba viszont itt sem szabad esni – mondja dr. Kiss Norbert.

Érdemes tudni, hogy a tisztálkodószerek közt vannak olyanok is – ezekben élő vagy elölt baktériumok, vagy rájuk kedvezően ható anyagok találhatók –, amelyek képesek a bőr mikro­flóráját jó irányba tolni. A tisztálkodás mikéntjére való odafigyelés mellett fontos a megfelelő bőrápolás is. Ez azért kulcskérdés, mert ha kültakarónk védőrétege megsérül vagy kiszárad, akkor a jó baktériumok kevésbé tudnak megtelepedni rajta. A bőrflóra egészségének megőrzését is támogathatják olyan készítmények, amelyek élő baktériumot rejtenek, illetve olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek előnyösen hatnak a jótékony hatású mikroorganizmusokra, és azáltal is csökkentik a bőr gyulladásos folyamatait. Valamint jó tudni, hogy az ultraibolya sugárzásnak kifejezetten fertőtlenítő hatása van, emiatt a napozás nem tesz jót a bőrflórának sem.

Mi a helyzet a vírusokkal?

Míg a bőrflóránkra jellemző baktériumok és gombák születésünk környékén kerülnek a kültakarónkra, és azt követően népesítik azt be, addig a vírusokkal más a helyzet. Azokkal életünk során találkozunk, és a bőrükön tartósan megmaradhatnak. Ilyenek például a HPV-vírusok, amelyeknek több mint kétszáz típusa van, köztük néhány olyan, amely ha megtelepszik a bőrön, szemölcsöt okozhat. Az egészséges bőrflórából ezek is kiszorulhatnak még azt megelőzően, hogy túlzottan berendezkednének egy-egy területen, és tüneteket váltanának ki. Az is megesik, hogy a vírusok csak átmenetileg okoznak szemölcsöt, utána az immunrendszer leszámol velük segítség nélkül. Emiatt attól, hogy megjelennek a bőrünkön HPV-vírusok, még nem kell megijednünk, külön lépéseket csak akkor kell tennünk, ha a helyzet tartós. A nem csak szemölcsöt okozó, magas kockázatú HPV-törzsek – amelyek a méhnyakrák leggyakoribb kiváltó tényezői, és amelyek ellen van oltás – külön kategóriá­ba tartoznak. Az azokkal való fertőzöttségnél nőgyógyász adhat tanácsot. Maga a fertőzöttség HVP-alapú méhnyakszűrésen derülhet ki, fennállásakor pedig szoros utánkövetésre van szükség. Ez jellemzően félévenkénti méhnyakszűrést jelent, ami azért fontos, hogy a vírusfertőzés nyomán esetlegesen beinduló daganatos folyamatot hamar észleljék és időben kezelhessék.

Illusztráció: Getty Images