A szeretet otthona

Egyetlen gyerek voltam. Anyukámtól az önzetlen szeretetet és a figyelmet tanulhattam el: mindig számíthattam rá. Édesapámnak remek humora volt, és ő is nagyon szeretett engem. Mulatságos, hogy ha valamiért haragudott rám, akkor azt soha nem velem közölte, hanem anyámnak mondta, hogy a lányod ezt vagy azt csinálta. Soha nem veszekedtünk, csak akkor, amikor már kései tinédzserkoromban kezdett megváltozni a gondolkodásmódom, és az új barátaimtól, az új környezetemtől olyan hatások értek, amelyek nem mindig egyeztek azzal a neveléssel, amit tőlük kaptam.

A repülő szőnyeg

Hatéves koromban vittek el először az Úttörő Színházba. A háború idején születtem, és romos utcák, lerombolt házak látványához voltam szokva. Beléptem az épületbe, ahol mindent vörös bársony és arany borított, és eltátottam a számat. Amikor megnéztem az első darabot, a történetét szóról szóra elhittem, pedig egy repülő szőnyegről szólt. Utána kaptam színházbérletet, és szerencsésnek éreztem magamat, mert bejuthattam abba a világba, ahol csodálatos történeteket élhettem át. Közben a tanító néni év végén versmondással bízott meg, és nagy sikert arattam, népdalt is vezényeltem egy iskolai ünnepségen. Ez a két szereplés meghatározta a későbbi érdeklődésemet, és mivel rengeteget jártam színházba és moziba, illetve sikeres versmondó lettem, egyértelmű volt, hogy a színészet felé indulok el.

Tisztelet a legkisebbeknek

Amikor ismert színészként először találkoztam a gyerekközönséggel, már tíz éve voltam a pályán, és jó szerepeket játszottam színházban, filmben és a televízióban is. Akkor tudatosult bennem, hogy nekem annak idején mekkora erőt adott az a szeretet és figyelem, amit a szü­leimtől kaptam kiskoromban. Mert megtapasztaltam, hogy ha egy gyerek furcsát kérdez, akkor nem szabad neki úgy válaszolni, hogy a többiek kinevessék, mert akkor más gyerekek már nem mernek majd kérdezni. Ezért inkább azt mondtam, hogy nem untatnám a válasszal a többieket, de majd előadás után jöjjön oda hozzám, és megbeszéljük. Ha az ember egy gyereket megbánt, a többieket is megbánthatja, ezért vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk velük.