––SZPONZORÁLT TARTALOM––

Horvátország mindig képes újat mutatni, akkor is, ha már volt szerencsénk eme hihetetlen országhoz. Ha pedig még nem találkoztunk vele, tényleg itt az idő megismerni! Mindegy, hogy a pörgős nyaralásokat szeretjük vagy a slow living jegyében inkább nyugodtan, a jelent megélve merülnénk el az ország által kínált, akár hagyományos élményekben.

Az elmúlt években egyre nagyobb divat lett a slow living. A lassú élet egy olyan életmód, amiben az ember tudatosan próbál élni, megbecsüli a valódi élményeket, a kézműves termékeket, legyen szó ruházkodásról, használati cikkekről vagy éppen az ételeiről. Ez általában azzal jár, hogy utazás közben is tudatosan foglalkozik a környezetével, igyekszik minimalizálni ökológiai lábnyomát. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy Horvátország lenyűgöző tájaival, gazdag kultúrájával és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségével ideális úti célnak bizonyul a lassabb, tartalmasabb nyaralásra vágyók számára is.

Persze mindez semmilyen lemondással nem jár: bármikor belevethetjük magunkat a klasszikus turistalátványosságokba is (vagy a kristálytiszta tengerbe), ha úgy tartja kedvünk.

Fenntartható turizmus, maximális kényelem

A fenntartható turizmus természetesen azt sem jelenti, hogy lemondjunk a kényelemről. Főleg, hogy már a kempingezésnek is van romantikusabb módja: ez a glamping, amit Brač vagy Hvar szigetén is kipróbálhatunk. Nagyon népszerű a falusi turizmus a vendégszerető Szlavóniában vagy éppen a muraközi falvakban (Muraköz kapott is már díjat a fenntartható és felelős turizmusáért!) – egész biztos, hogy másként emlékszünk majd a nyaralásra, ha tudjuk, hogy közben a lehető legnagyobb harmóniában maradtunk a természettel.

Horvátország számtalan környezetbarát szálláshelyet kínál, például öko-házakat vagy családi tulajdonban lévő, megújuló erőforrásokat és a fenntartható gyakorlatokat előtérbe helyező vendégházakat. 

Horvátország egyik kevésbé felfedezett gyöngyszeme Szlavónia, ami híres borairól és gasztronóiájáról is 

Mielőtt csobbannánk a tengerben, érdemes az ország belső vidékei felé indulnunk. Ezek igazi gyöngyszemek, amelyeket még kevéssé fedeztek fel a turisták, így sokkal pihentetőbb és persze autentikusabb élményekre számíthatunk. Szlavóniában például minden megtalálható, ami a turistáktól megcsömörlött utazót érdekelheti.

Itt található a Kopácsi-rét Natúrpark – ezt Európa Amazonasának is nevezik, nem véletlenül!

De építészete is lenyűgöző, hiszen az évezredek során több kultúra is rajta hagyta nyomát – a régió kastélyai, templomai és erődjei mind a múltról mesélnek, akárcsak múzeumai! 

Szlavóniában található a Papuk-hegység is, amelynek csúcsai csaknem ezer méterig emelkednek, sajátos mikroklímája és különleges geológiája pedig egyedülállóvá teszi, és bizony ez is Natúrpark védettséget élvez. A mindenféle erdészeti beavatkozástól mentes, őserdő jellegű, így aztán vadregényes Jankovac erdőrezervátumban biztonságos tanösvényeken barangolhatunk.

Ha folytatnánk az időutazást, mindenképpen látogassunk el a Zágrábtól 75 kilométerre található Lonjsko Polje Natúrparkba is. Mintha megállt volna az idő, ember és természet harmóniában van egymással. És nem csak kirándulhatunk itt!

Négy látogatóközpont is várja a vendégeket, amelyek több évszázados, hagyományos szávamenti faházakban találhatóak.

Amennyiben Szlavónia irányából közelítünk, a Krapje a legközelebbi belépési pont a parkba.

Muraköz is egy rejtett kincs. A Dráva és Mura között ez a festői régió szemet gyönyörködtető szőlőültetvényeivel, vonzó falvaival és gazdag gasztronómiájával csábít, pihentető termál fürdőjénél pedig keresve sem találhatunk jobb helyet, ha elbújnánk a tömeg elől.

Fedezzük fel a Muraköz gyönyörű tájait, és persze díjnyertes borait! (Fotó: Horvát Idegenforgalmi Közösség)

Nemzeti parkok lenyűgöző kavalkádja

Horvátország híres lélegzetelállító természeti szépségeiről, az Adriai-tenger azúrkék vizétől kezdve a buja nemzeti parkokig, amelyek hemzsegnek a biológiai sokféleségtől. A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot a legtöbben már jól ismerik. És ugyan fantasztikus hely, idén vegyük fel a listánkra a 89 szigetből, szigetecskéből és zátonyból álló, azonos nevű szigetcsoportban található Kornati Nemzeti Parkot is.

A Nobel-díjas George Bernard Shaw író így írt róla: „A teremtés utolsó napján Isten meg akarta koronázni a munkáját, és könnyekből, csillagokból és leheletből megteremtette a Kornati-szigeteket.” Ez vitorlázók igazi paradicsoma, de szerencsére szezonális turistahajókkal is eljuthatunk.

A Kornati Nemzeti Park a 89 szigetből, szigetecskéből és zátonyból álló, azonos nevű szigetcsoportban található (Fotó: Julien Duval)

Felejthetetlen élményt jelent, és a legkisebbeket is arra tanítja, hogy óvjuk a körülöttünk lévő természetet. Egy másik kihagyhatatlan helyszín Šibenik környékén a Krka Nemzeti Park, amely lenyűgöző vízeséseknek (szám szerint hétnek) a csodálatos Krka-folyónak, kanyonoknak, mésztufa köveknek, tavaknak ad otthont.

A zöldellő parkban gyalog, kerékpárral vagy hajóval is felfedezhetjük a gazdag történelem nyomait:

a Visovac-szigetet, a Krka kolostort és a Burnum római katonai tábort. A parkban akár fürdőzni is lehet, de figyeljünk rá, hogy ez kizárólag a jól kitáblázott helyeken engedélyezett.

Ha pedig már erre járunk, fedezzük fel a Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekvő Šibeniket is. Ezt a horvát város Dalmácia kőbe vésett történelme, az utcái között közel ezer éve zajlik az élet. Nemcsak építészetileg, de kulturálisan is lenyűgöző város – csendesebb és nyugodtabb, mint Split vagy Dubrovnik, de éppoly lenyűgöző.

Szent Jakab-katedrális, UNESCO Világörökség, Šibenik (Fotó: Zagreb Idegenforgalmi Hivatal)

Fedezzük fel az ország ízeit!

A kulináris turizmus a slow living egyik csúcspontja, és Horvátországban rengeteg íz várja, hogy felfedezzük. Azt mondják, hogy egy kultúrát legjobban egy nemzet ételein keresztül lehet felfedezni. Tökéletes helyet kínálnak erre, a helyi piacok, amelyek még a legkisebb városokban is megtalálhatók.

A zágrábi Dolac piac a leghíresebb és legnagyobb – ide érkeznek a legjobb termékek Horvátország minden tájáról, legyen szó a híres szlavóniai kulen kolbászról, a zagorjei pulykáról, a pagi sajtokról vagy a tengeri specialitásokról. A piac szimbólumai a kofák, a Zágráb környéki asszonyok, akik a saját maguk által termelt zöldséget és gyümölcsöt, házi túrót és tejfölt árusítják.

A Dolec piac Zágrábban (Fotó: JUlien Duval)

A rijekai halpiac messze földön híres, akárcsak Horvátország borvidékei, mint például Isztria és Pelješac, amelyek fantasztikus borokat kínának. Az egyedülálló szecessziós szépségű Pulában is van egy híres piac, a városi piac (a térképen Gradska Tržnica Pula néven keressük), ahol a megszokott és friss finomságokon kívül az isztriai föld leghíresebbjét, a fekete és fehér isztriai szarvasgombát is megtalálhatjuk. Ha étteremben ennénk és autentikus ízekre vágyunk, kövessük a helyieket, és fedezzünk fel kis, igazi horvát ízeket kínáló vendéglőket.

Minden évszakban van valami érdekesség

Kevéssé köztudott, hogy a tavaszi és az őszi szezonban isr engeteg fesztivál várja a látogatókat. Húsvétkor például a vrsari kikötőnél a Húsvét a vízparton nevű eseményen 10:00 és 14:00 óra között minden látogató ingyenesen megkóstolhatja a horvátok puha, édes kalácsát, a pincát, a gyerekek pedig húsvéti témájú dekorációkat készíthetnek és különböző játékokon vehetnek részt. Lovranban tavasszal spárgafesztivál is van, nyár elején (idén június 14-e környékén) pedig a cseresznyének hódolnak a helyi gasztronómiai egységek. 

A külföldiek egyik kedvence a lovrani Gesztenyefesztivál, a Marunada (idén október 10–12. rendezik meg). Az opatijai csokoládéfesztivált is hiba volna kihagyni, erre minden évben novemberben kerül sor. A croatia.hr/hu-hu oldalon az összes programról lírást is találhatunk, legyen szó zenei fesztiválól vagy említett kulináris programok valamelyikéről. Az információkkal felvértezve pedig már „csak” döntenünk kell, mikor utazzunk Horvátországba legközelebb. Nem lesz egyszerű, az biztos.

Kiemelt kép: Krka Nemzeti Park/Shutterstock