NŐK LAPJA ISKOLAVÁLASZTÓ (NLI): Májusban jött a hír: szeptember 1-jétől új intézményfajták jelennek meg. A szakközépiskolákból szakgimnáziumok, a szakiskolákból szakközépiskolák lesznek. Miért volt szükség erre a hirtelen váltásra?

PALKOVICS LÁSZLÓ: Ennek több indoka is van, az egyik és egyben a legfontosabb, hogy Magyarországon a szakképzési rendszer nem jó irányban alakult. Ma a vállalatok már sajátos igénnyel keresik a szakembereket. Nemcsak az az elvárás, hogy az iskolából kikerülve azon nyomban be tudjon állni a fiatal, sokkal inkább az, hogy a vállalatnál az egyébként nagyon gyorsan változó technológiát tudja követni. Részt vegyen a speciális képzéseken, és majd ezzel a tudással felvértezve váljon jó munkaerővé. Megváltozott, felgyorsult a világ. Húsz éve, mikor kikerültünk a szakközépiskolából, a tudással, amit ott szereztünk, évekig nyugodt életünk volt. Ma más a helyzet. Ahogy kikerülünk az egyetemről, szakgimnáziumból, szakközépből, a tudásunk csak arra tesz majd képessé, hogy megtanuljuk azt, ami időközben megváltozott, és hozzáadódott a technológiához. Ezért a vállalatok inkább olyan embereket várnak, akiknek persze van szaktudásuk, de erre majd rá lehet építeni egyéb ismereteket. Tehát a hangsúly egy könnyen fejleszthető általános tudáson van, amely természetesen feltételezi a megfelelő szakmai alapokat és tartalmakat.

NLI: Ezt modellezi a szakgimnázium?

PALKOVICS LÁSZLÓ: Igen, egy olyan sajátos intézmény, amely három dolgot biztosít. Az egyik – és itt nem változott semmi –, hogy a közismereti tantárgyakból érettségizni kell. Tehát matematikát, történelmet, magyart, idegen nyelvet annyi óraszámban tanulnak a gyerekek, hogy ez elég legyen az érettségihez. A másik feladata a szakgimnáziumnak – itt viszont van változás a régi szakközépiskolához képest –, hogy négy év után szakmai végzettséget is ad. Eddig ugyanis a szakközépiskolákban négy év után jött az érettségi, majd a szakma megszerzéséhez még egy évet kellett teljesíteni. Az új rendszerben azonban a leendő szakgimnáziumokban négy év alatt megszerzik az érettségit és szakmát is kapnak a fiatalok, így aki nem akar továbbtanulni, az is el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. Tehát ha valaki vegyészként végez, akkor vegyész szakemberként kerül ki az intézményből, és ezzel a tudással el is kezdhet dolgozni. Vagy pedig – és itt jön be a szakgimnáziumok harmadik lába – felvételizik egyetemre.

NLI: Elég lesz a tudásuk a felvételire?

PALKOVICS LÁSZLÓ: 2020-tól, amikor az első szakgimnáziumban végzettek egyetemre jelentkeznek, két újfajta követelménynek kell megfelelniük: ezek a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi. Mindkét szint  megugorható a szakgimnáziumokból.

NLI: Akkor ez azt jelenti, hogy azt, aki még szakközépiskolában kezdett, amely az idén szakgimnáziummá vált, nem érinti a változás?

PALKOVICS LÁSZLÓ: Pontosan. A változás felmenő rendszerben történik. A régi rendszer kifut, a szakgimnáziumi követelmények csak az első évfolyamokat érintik, akik már ide felvételiztek.

NLI: Kicsit soknak tűnik az elvárás: emelt szintű érettségi, szaktudás, plusz felvételire való felkészítés…

PALKOVICS LÁSZLÓ: Amikor arról folytak az egyeztetések, hogy miként tudnánk a munkaerőpiaci követelményeknek megfelelő szakembereket képezni, akkor az említett igények hozták létre ezt az iskolatípust. Az is világosan látszott, hogy ha minden elvárásnak meg akartunk volna felelni, akkor heti 60 óra jött volna ki az egyébként is túlterhelt gyerekeknek. Kompromisszumot kellett kötnünk, ez pedig az volt, hogy a szakgimnáziumokban az érettségihez, felvételihez nem szükséges természettudományos tárgyakat összevonjuk egy komplex természettudományos tantárgyba.

NLI: Sok kritika éri ezt a tantárgyat…

PALKOVICS LÁSZLÓ: Régóta beszélünk róla, most létrehoztuk. Ez a tantárgy jelenségeket vesz alapul, például a fényt, és ennek a kémiai, fizikai, földrajzi, biológiai vonatkozásait vizsgálja. Abból indul ki, hogy amikor a természetet szemléljük, nem fizikát, biológiát vagy kémiát látunk, hanem egy jelenséget.

NLI: Miért kellett ezt ilyen kapkodva, túl hirtelen bevezetni?

…

Az interjút teljes terjedelmében a Nők Lapja Iskolaválasztó 2016-os lapszámában olvashatjátok el. Keressétek a a magazint az újságosoknál!

Szöveg: Vályi-Nagy Erika

Fotó: Archív