– A pszichológia szakon töltött éveim alatt nem emlékszem, hogy bármikor is előkerült volna az önismeret szó.

– Mert nem tudományos pszichológiai fogalom.

– Hanem?

– Csoportdinamikai technika. Magáról az önismeretről nem egyértelműen negatív a véleményem, csak ahogyan az önismereti tréningen használják. Más kérdés, hogy egy olyan szerepjátékban, mint az önismereti tréning, joguk van a szereplőknek hazudozni egymásnak. Mindenki felvesz egy szerepet, és azt játssza, megismerte önmagát. Ezzel az erővel eljátszhatjuk azt is, hogy te királylány vagy, én meg asztronauta. Az önismereti tréningen azt játsszuk, hogy mindenkinek visszajelezzük, ő milyen, de közben negatív visszajelzést nem adunk.

– Az önbevallásos tesztek a legmegbízhatatlanabb pszichológiai mérőeszközök, vagyis azt, hogy valaki milyen, a legkevésbé abból tudhatjuk meg, ha őt kérdezzük meg önmagáról.

– Az ember önismerete eleve torz, hiszen ha érdekemben áll, hogy magam elől elrejtsek valamit önmagamról, meg is fogom tenni.

– Ha például valaki azt állítja, ő sosem hazudik, az biztosan mutatja, hogy hazudós.

– Az önismeret egy szlogen, méghozzá nagyon régi szlogen. Már a görögök is azt mondták, ismerd meg önmagadat, de ők egészen mást értettek ezen. A régi görögök idejében még nagyon friss volt a gondolat, hogy az ember egyáltalán mert magáról gondolkodni, ugyanis ez a téma nagyon sokáig tabunak számított. A self, hogy az ember önmagáról gondolkodik, tudományos pszichológiai fogalom. A self az öntudatnak az a formája, amikor az illető lény olyan kérdéseket tesz fel, hogy mi végre van a világban, mi történik vele a halála után, mi az élete értelme, és mit tehet, hogy a világ jobb hely legyen. Egész biztosan állíthatjuk, az állatok nem tesznek fel maguknak hasonló kérdéseket, ez az önismeret azonban nem rólam, hanem a fajtám megismeréséről szól. Az ember például az egyetlen állat, aki tudja, mi a kapcsolat a szex és az utódok születése között.

– Az archaikus törzsek is mind tisztában vannak ezzel a kapcsolattal?

– Bronisław Malinowski lengyel kultúrantropológus írja a Baloma című, zseniális könyvében, hogy a Trobriand nevű sziget lakói meg vannak győződve arról, a nők méhébe istenük, Baloma helyezi az embriót. Amikor Malinowski megkérdezte, mire való a férfi , azt mondták, kitágítani a rést. S amikor elmondta nekik a megtermékenyítés menetét, elgondolkodtak rajta, és arra jutottak, túl sok érv szól ellene. Mert egyrészt voltak a törzsben olyan nők, akik köztudottan kiterjedt szexuális életet éltek, és nem volt gyerekük, másrészt felhoztak példaként olyan formátlan, a leírás alapján mongoloid idiótának tűnő nőt, akiről szerintük nyilvánvaló volt, hogy azzal férfi nem hálhatott, mégis volt négy gyereke. Szóval, a fajunk megismerése értelmében természetesen van helye a felvetésnek, hogy ismerd meg magadat. Nem véletlen ugyanakkor, hogy ez a kérdés sokáig tabunak számított, ugyanis ebben a témakörben könnyen olyan kérdést tehet fel az ember, amire, ha megkapja a választ, nem nagyon marad kedve élni.

– Ha minden rossz vezető tisztában lenne vele, milyen rosszul vezet, sokkal veszélyesebbek lennének az utak.

– Valószínűleg több baleset lenne, és ezért nem biztos, hogy érdemes lenne a rossz vezetőkkel megértetni, milyen rossz vezetők. Hiszen az is veszélyes, amikor valaki lassítja a forgalom ritmusát, és ez csak egy példa arra, miért nem biztos, hogy hasznos lenne a helyes önismeret.

– Popper Péter szerint téved, aki azt hiszi, hogy minél mélyebben megismeri önmagát, annál különlegesebb dolgokat talál, mert éppen az ellenkezője igaz. Ugyanúgy, mint a fizikai felépítésünkben, a felszínen van csak köztünk különbség, a sejtjeink vagy a vérkeringésünk szintjén már teljesen egyformák vagyunk.

– A Szentgyörgyi–Krebs-ciklus mindannyiunkban ugyanúgy működik, és ugyanúgy termeli az ATP-t. A sejtek energiaellátása ugyanúgy zajlik benned, mint bennem, és minél följebb megyünk a felszín közelébe, annál inkább akadnak köztünk különbségek. Popper írta le azt is, hogy az indiaiak nem ismerik a halálfélelmet, mert olyan mélyen hisznek a reinkarnációban, hogy ott éppen attól félnek, ha elrontanak valamit ebben az életben, vissza kell jönniük, és még egyszer végig kell csinálniuk az egészet. Bennük tehát életfélelem van, nem halálfélelem. Amikor az európai gyerek rájön, a halál elkerülhetetlen, az óhatatlanul traumatizálja. Az indiai gyerekben viszont hasonló trauma zajlik le, amikor rájön, hogy az újjászületés elkerülhetetlen.

– Ha önről kérdeznénk meg az embereket, elsőként szerintem mindenki azt említené, hogy intelligens. A saját énképében is ez a legfontosabb jellemzője?

…

A választ és az interjú folytatását a Nők Lapja 2018/1. lapszámában olvashatjátok el. A magazint január 3-tól keressétek az újságosoknál!

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Pályi Zsófia