Mondhatni, végigkíséri rendezői pályafutását ez a több mint kilencven évvel ezelőtti történet, amelyben a kegyvesztett csendőrtiszt és prostituált felesége többszöri gyilkossági kísérlet után megöli, majd feldarabolja a mészárszék-tulajdonost.

SZÁSZ JÁNOS: Harmadikos főiskolásként Léderer-ügy címmel készítettem egy rövidfilmet Kovács Lajossal, Hernádi Judittal, Cserhalmi Györggyel, Eperjes Károllyal és Szarvas Józseffel. Végigolvastam hozzá a tárgyalási iratokat, és már akkor lebilincselőnek találtam ebben a történetben az emberi árulást, ostobaságot és hiszékenységet. Példátlanul szűk látókörűek és buták mind az elkövetők, mind az áldozat. 2008-ban már majdnem sikerült elkészítenem a játékfilmet, végül A nagy füzet után újra előkerült az ötlet Bodzsár István producerrel.

Milyen hangsúlyeltolódásokat, karakterváltoztatásokat alkalmazott az eredeti bűnesethez képest?

A karakterek nem változtak. A valóságban is megtörtént, ami a filmben, hogy a Léderer házaspár vízbe akarta fojtani Kodelkát. A különbség annyi, hogy fürdőkád helyett nálunk egy tóban készülnek végezni vele. Rájöttek, hogy a pénz nem fedi a kialkudott összeget, amit a hentes a nőért cserébe fizetne, vagyis átvágták őket. Ezért gyorsan életre keltették, és elhitették vele, hogy berúgott, elvesztette az eszméletét, elesett. Az áldozat szempontjából izgalmas kérdés, hogy milyen erős a férfiban a nő megszer- zése utáni vágy, még akkor is, ha ösztönösen érzi, hogy meg akarják ölni. Nagyon érdekelt ennek a történetnek a primer szenvedély része. A csodálatos mandarin lényegében ugyanerről szól: a prostituált többször megpróbálja őt megölni, kidobják az ablakon, megkéselik, de egészen addig visszatér, amíg meg nem kapja a nőt. Ezért is lett Hegedűs D. Géza karaktere kissé elrajzolt, kopasz, mandarinos.

Pszichológiailag érdekes játszma, hogy mindegyik szereplő me- nekül a múltja elől, személyiséget és identitást cserél.

A nőt afelé indítja a múltja, hogy véget vessen prostituáltéletének. Kodelka hitvány rablóként kereskedett a háborúban, később megpróbál tisztességes lenni. Léderer az egyetlen, aki makacsul nem változik, de nem is gondolja magáról, hogy tiszta. Életében talán egyszer tett jót, amikor megmentette Mici életét, de egyből vissza is kérte az árát azzal, hogy feleségül vette.

Ebben a sötét krimiben szinte egymásra kopírozódik a gyilkolás és a szexualitás szenvedélye, ami totális fizikai, mentális, lelki odaadást követel meg a színészektől. Milyen belső utat járt be velük a forgatáson?

A hentes, a kurva és a fél- szemű egy szélsőséges, tabudöntögető film. Szövetség, lelki megegyezés alakult ki a producerrel és a színészekkel, aminek az alapja a bizalom. Nem mindig adatik meg, hogy ilyen elképesztő bizalomban lehessen dolgozni. Egy- szerűnek lenni, lemeztelenedni – nem a meztelenség értelmében – a legnehezebb. Minden a színészi önfeláldozáson múlott, Hegedűs D. Géza, Nagy Zsolt beletették a saját férfiasságukat, ahogyan Gryllus Dorka is a maga elképesztő nőiességét. Mindannyian tudtuk, hogy nem egy mainstream filmbe fogtunk bele, aminél előre kiszámítható, hogy milyen utat fogunk bejárni. A nagy füzetnél például sokkal láthatóbb volt, főként a csodálatos irodalmi alapanyag miatt, hogy kvázi kikövezett útja lesz. Az a filmem Agota Kristof hűvösebb, leíróbb stílusát próbálta követni, míg A hentes, a kurva és a félszemű egy szenvedélytörténet. Veszélyesebb vállalkozás, olyan, mintha kötél nélkül ugranánk.

…

Az interjút teljes egészében a Nők Lapja Psziché 2017/8. lapszámában olvashatjátok el. 

Szöveg: Szentgyörgyi Rita

Fotó: Balázs István Balázs, Archív