KORONCZAY LILLA: Mákos guba. Kérsz? Nagyon finom.
PATAKI ZITA: Nem, köszönöm, diétázom.
LILLA: Ja, persze, a SúlyTerápia! Láttam a közösségi oldaladon.
ZITA: Pszt! Kilókról csak halkan – ez a jelszavunk. Először a magam kedvére szerettem volna fogyókúrázni, a Facebookra csak azért írtam ki, hogy megerősítsem magam az elhatározásban. De mivel egy csomóan írtak, hogy csatlakozni szeretnének hozzám, gondoltam, legyen. Nekem is segít, ha együtt csináljuk. Hét kilót felszedtem ugyanis a lombikprogram során, többek közt a hormonoknak köszönhetően, meg aztán úgy érzem, egy ilyen kezelést követően nem árt megtisztítani a szervezetemet. A diétám tudományos alapokon nyugszik, három táplálkozástudós könyve alapján állítottam össze, még a jogi egyetem elvégzése után. Annyit kellett magolni a záróvizsgákra, hogy nem győztem szénhidrátot enni, és kicsit meghíztam. Gondoltam, amit három tudós állít, az már törvény, és a szabályokat betartva tényleg lefogytam.
LILLA: Beavatsz engem is?
ZITA: Nincsenek nagy titkok. Rendszeresen kell enni, lehetőleg négyóránként, és sokat inni. Harminckilónként egy liter vizet. Sok fehérjét, friss salátát, zöldet kell magadhoz venni, és a szénhidrátot, beleértve a kenyeret, szép lassan megvonni a szervezetedtől. Ennek van egy ritmusa. Ennyi. Én inkább a lélektanát teszem hozzá, a változásról, a szokás kialakításáról, a nassolás hátteréről, de a motivációról is írok.
LILLA: A vlognak köszönhetően mérvadó ember lettél…
ZITA: Ez engem is meglep, hiszen huszonegy éve minden este láthatnak az emberek a képernyőn, de eddig csak kétezer követőről tudtam beszámolni a közösségi oldalamon. Most, a vlog hatására, négy hónap alatt hatvanegyezerre duzzadt a számuk. Ennyire érdekelte az embereket a lombik téma.
LILLA: Csodálod? 300 ezer párt érint Magyarországon! De mielőtt rátérnénk a videósorozatotokra, elárulod, hogyan lettél annak idején időjós?
ZITA: Nagyon egyszerű. A GYIVI-nél (Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet) dolgoztam, többek közt Pokrivtsák Mónika televíziós műsorvezető apukájával, és mellette rádióztam. 16 éves koromtól ez volt a keresetkiegészítésem. Móni apukája biztatott, hogy próbáljam meg én is a televíziót, a lányát is felvették. Vettem egy nagy levegőt, és besétáltam az egyik kereskedelmi televízió hírigazgatójához, hogy riporter szeretnék lenni. Azok a helyek már beteltek, ábrándított ki, de elkelne egy időjárás-jelentő. Elvállaltam. Biztos pénz volt, és mellette nyugodtan csinálhattam, amit szerettem. Nyolc évig tanítottam általános és középiskolában, közben szereztem még egy államigazgatási és egy jogi diplomát, és pszichológiát is hallgattam. Tizenöt éve már felnőttoktatással foglalkozom, trénerként.
LILLA: Ennyi diplomával hogyhogy nem bizonyult szűknek idővel az időjósskatulya?
ZITA: Nem te vagy az egyetlen, akiben ez felmerült. Baló György, akit nagyon tiszteltem, és alkalmam volt időnként beszélgetni is vele, hiszen egymást követtük a tévéstúdióban, egyszer megfogta a karom, és így szólt: „Rettenetesen sajnálom, Zita, hogy itt senki nem ismeri fel a tehetségedet, sokkal többre lennél képes, mint az időjárás-jelentés.” Elmondtam neki, mennyi mindent csinálok mellette, hogy tanítok, coacholok, tréningeket vezetek, és ott kiteljesedik a személyiségem… De igazad van, most lépek egy nagyot. Nyáron indul a patakizita.hu weboldalam, ahol átadhatom a tudásomat az embereknek. Felteszem rá azokat az élő előadásaimat, amelyeket több száz ember előtt szeretnék tartani. Az igazi szakterületem ugyanis a pszicholingvisztika, ami a nyelvészet és a pszichológia határterülete. Szeretném megmutatni, hogy amit kimondunk, milyen hatást kelt a másik emberben. Alapvető kommunikációs technikákat szeretnék tehát átadni, mert meggyőződésem, hogy az emberi kapcsolatok mélysége és intimitása ezen múlik. Sokan például képtelenek a másikat értve, erőszakmentesen kommunikálni. Ez sok párkapcsolatra is igaz. Pedig létezik erőszakmentes érdekérvényesítés, amelynek során mindkét fél azt érezheti, hogy győzött. Én ezt a fajta kommunikációs módszert kétszer negyvenöt percben meg tudom tanítani, utána már csak gyakorolni kell. Mit gondolsz, miért nem veszekszünk mi a párommal (Szárnyas Attila – a szerk.)? Azért, mert ő is és én is megtanultuk a módszert. Szerintem már általános iskolában oktatni kellene. Eleve azért kezdtem el pszichológiát tanulni, mert annak idején pedagógusként azt éreztem, annyira megváltoztak a gyerekek, hogy kell valamilyen eszköz, amelynek segítségével jobban megérthetem őket. Felnőttkorban is bárki elsajátíthatja a módszert, most ezen dolgozom a férjemmel.
LILLA: Egyéni terápiát is tartasz párok számára?
ZITA: Régebben csináltam, de iszonyú fárasztó. Eljöttek hozzám a párok Sukoróra is, ahol élek, hogy átadjam nekik a tudást. Nagy megtiszteltetésnek tekintettem, de úgy gondolom, hatékonyabbak lehetünk Atival együtt, és előadás formájában több embert elérhetünk.
LILLA: Abszolút hitelesek vagytok a témában, hiszen kilenc lombikprogramból megacélozódva kerültetek ki, és még inkább elmélyült a kapcsolatotok. Gondolom, ezt a folyamatos kommunikációnak köszönhetitek…
…
A választ és az interjú folytatását a Nők Lapja Évszakok 2019-es nyári számában olvashatjátok el. A magazin június 5-től kapható az újságosoknál.
Szöveg: Koronczay Lilla
Fotó: Sárosi Zoltán
