Miközben a meghatározó történelmi alakokról és a popkultúra hírességeiről futószalagon érkeznek a nagy médiavisszhangot kapó biográfiák – Oppenheimer után Priscilla Presley életébe pillanthatunk be idén novemberben –, addig a háttérben szép csendben kedvenc irodalmi alakjaink is felsorakoznak a kamerák előtt. Bár rendre kevesebb figyelmen osztoznak ezek az életrajzi alkotások, főként a női szerzők élettörténetét bemutató filmek, egytől-egyig ismert nevekkel és magával ragadó atmoszférával igyekeznek berántani bennünket abba a varázslatba, melyet az adott író teremtett történeteivel.

Noha mindannyian különböző örökséggel hagytak nyomot a világirodalom nagykönyvében, egy dolog közös bennük: a maguk korában nyilvánvaló tehetségük mellett bátrak, úttörők és elhivatottak voltak, életük pedig nem csupán az írói babérokra törők számára nyújthat inspirációt, de azokat is lenyűgözheti, akik az alkotások mögé bújó rendkívüli nőket szeretné jobban megismerni. Szubjektív válogatásunkban jöjjenek most az utóbbi idők legjobb életrajzi filmjei, főszerepben az irodalom kivételes nőalakjaival. 

Emily 

Fotó: Michael Wharley

Az Emily Brontë életét fiktív fantáziaszálakkal kiegészítő Emily című filmre különösen igaz, hogy a mellőzés csapdájába esett, pedig már csak Emma Mackey szenvedélyes játéka miatt is érdemes beiktatni egy esős mozidélutánra. A világirodalom egyik legjelentősebb alkotása, az Üvöltő szelek jócskán megelőzte korát és modern megoldásaival már a 20. és 21. század prózáját jelezte előre, épp ezért – és persze komplex története miatt is – vált a visszahúzódó írónő személye is önálló irodalmi talánnyá.

Vajon hogyan tudott egy alapvetően eseménytelen életet élő, zárkózott, hajadon nő ilyen árnyaltsággal írni szerelemről, megalkuvásról, bűnökről és bosszúról, a gyarló emberi lélek mélységeiről? Hiteles történelmi dokumentumok híján ez a kérdés foglalkoztatta Frances O’Connor rendezőt is a film készítésekor, melyhez végül úgy döntött, az Üvöltő szelekből is ismert fordulatokból merít, hogy kipótolja az életrajzi hézagokat. Az eredmény egy alkotó szellemű és magával ragadó élettörténet lett, melyben a remek színészi alakítások mellett egyértelműen a vad, szeles angol táj viszi a másik főszerepet.
Az HBO Maxon vagy az HBO 3 csatornán nézhető.

Colette

Ha kosztümös dráma, akkor Keira Knightley, aki a 2018-as Colette című filmben a tapasztalatlan, vidéken nevelkedett Sidonie-Gabrielle Colette ruhájába bújik, majd veti le azt néhány képkocka után a híres francia írónőt és varietéművészt idéző merészséggel. Colette mindössze tizenhatéves volt, amikor megismerkedett férjével, Henry Gauthier-Villars hírhedt francia szerzővel, aki hamar felfedezte felesége rendkívüli irodalmi tehetségét. A bezárt szobában alkotó Colette a négy fal között hívta életre Claudine lebilincselő történetét, melyet aztán négy regényen keresztül szövögetett tovább ismeretlenül, a férje neve alatt.

Colette 1906-ban állt fel végleg férje íróasztalától, hogy aztán Henry árnyékából kilépve saját karrier építésébe kezdjen. 1909-ben íródott önéletrajzi szerzeménye, a Kóborélet jelentette számára az igazi áttörést. A prózakiadványért – mely megalapozta későbbi irodalmi elismertségét és foglalkoztatottságát – Goncourt-nagydíjat kapott, és egyetlen nőként kapott meghívást az irodalmi Akadémia soraiba is.

Mary Shelley – Frankenstein születése

Fotó:

Percy Bysshe Shelley, a 19. század egyik legkiemelkedőbb romantikus költője egy nap találkozik a 18 éves Mary Wollstonecrafttal, akit a Nagy Katalin című sorozatból is ismert Elle Fanning alakít ebben a 2017-es életrajzi filmben. Shelley végül úgy dönt, elhagyja családját Maryért, aki feminista édesanyja nyomdokaiba lépve már gyermekkora óta kacérkodik a tollforgatással. Csak a saját hangja, a saját története várat még magára. A sors végül úgy hozza, hogy a kitaszított párnak a kor másik nagy tehetségű irodalmi alakja, George Byron nyújt menedéket.

A költő svájci kastélyában születik meg a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa, egyben Frankenstein, avagy a modern Prométheusz alakja, melyről úgy tartják, Byron szellemtörténetei ihlették. A gótikus hangulatú, olykor lázálomszerű képekkel élő film azonban nem csupán a tiltott szerelmi viszonyt és a legenda születését tárja elénk, hanem egy forradalmi gondolkodású, fiatal lány személyiségfejlődését is, akit nem tántorítottak el az adott kor társadalmának és művészvilágának korlátai.

A lélek saját társat választ

A középső Brontë nővér mellett a másik leggyakrabban emlegetett rejtélyes irodalmi alak az ismeretlenség homályába burkolózó Emily Dickinson. Főként akkor tudatosul bennünk, mennyire igaz ez, amikor megvizsgáljuk a legújabb kutatásokat, melyek szerint Amerika egyik leghíresebb költőnője szám szerint 1789 verset írt – bár nagy részüket a tudta nélkül vagy névtelenül publikálták, miután életében zömében elutasították a természet és a halál témáival foglalkozó költeményeit.

Az egyszerre független és eredeti látásmódú, mégis konzervatív költőnőt a Szex és New Yorkból ismert Cynthia Nixon igyekszik közelebb hozni a nézőkhöz a A lélek saját társat választ című biográfiában, melyben korai éveitől követhetjük nyomon a visszahúzódó írónő legfontosabb évtizedeit. Annak ellenére azonban, hogy Dickinson sosem házasodott meg, emellett szerény, hagyományos és mondhatni harmonikus életet élt, ez a mértéktartás ellentmondást mutat forrongó költői világával. A rendező épp ennek a különös együttállásnak próbál a mélyére látni, a női erő szelíd, mégis megalkuvást nem ismerő oldalát bemutatva. A film a Prime Video kínálatában látható.

Vita és Virginia

A Chanya Button által rendezett Vita és Virginia című dráma – Gemma Artertonnal és a A korona című  sorozatban Diana alakját megidéző Elizabeth Debickivel a főszerepben – a modern, feminista regényírónő, Virginia Woolf és Vita Sackville-West költőnő szerelmi kapcsolatát boncolgatja. A viszony egyáltalán nem légből kapott, a kor irodalmi elitjében mozgó nők egy évtizeden át váltottak leveleket egymással, szenvedélyes, konvenciókat elutasító viszonyuk pedig jótékony hatással volt munkásságukra – Woolf pályafutásának egyik legjelentősebb regényét, az Orlandót is Vita független, titokzatos személyisége ihlette. Gyümölcsöző románcuk bemutatása mellett az 1920-as évek angol művészvilágának pezsgő mindennapjai, valamint az értelmiségiekből álló Bloomsbury-kör tagjai is megelevenednek a vásznon a két rendkívüli nő nevével fémjelzett kosztümös drámában, amelyet a Prime Video streamingel.

És ha már a kosztümöknél tartunk, a műfaj megkerülhetetlen alkotása kétségkívül a Downton Abbey, melyben bár nem sok konkrét életrajzi elemet találunk – azért azt tudjuk, hogy egyik főszereplőjét valós személy, egy bizonyos Lady Almina ihlette –, erős női karakterekkel szerencsére bőven megajándékoz.

Ha te is nagy Downton Abbey-rajongó vagy, akkor az írónős filmek mellett ezeket a sorozatokat se hagyd ki az őszi-téli maratonból.

Kiemelt kép: IMDb/nőklapja.hu