Kevés elismerésben volt része életében, mára azonban korának legfontosabb írónőjeként tartjuk számon. Hű volt a romantika eszméihez: kereste az új ideákat, szabadon gondolkozott és szeretett, férjével együtt pedig vegetáriánus étrendet követtek. Érdemes jobban megismernünk a nőt, aki Frankenstein szörnyét is megálmodta.

Mary Wollstonecraft Godwin 1797-ben született – nevét édesanyja, Mary Wollstonecraft után kapta, aki írónő volt, és akit az egyik első feminista filozófusként tartanak számon. Soha nem ismerhette anya a gyermekét: a 38 éves nő a szülés után 11 nappal belehalt egy fertőzésbe. Édesapja, William Godwin elismert újságíró és politikai filozófus volt, aki Mary négyéves korában újraházasodott és új felesége, Jane Clairmont két gyermekét is magával vitte az életükbe. Néhány év múlva, 1803-ban pedig közös gyermekük is született.

Az akkor 6 éves Mary egyre távolabbinak érezte magát édesapjától. Ahogy idősödött, jobban kezdett hasonlítani néhai édesanyjára mind külsejében, mind természetében. Nevelőanyjával rossz viszonyban voltak, is küldték két évre Skóciába: Mary itt kezdte el munkára fogni a képzeletét, fiktív történetek írása közben.

A távollétét Mary kiüresedett és sivár időszakként élte meg. 1812-ben látogatóba utazott az édesapjához Angliába, akinek baráti körébe olyan irodalmi alakok tartoztak, mint William Wordsworth vagy Samuel Taylor Coleridge.

Percy Bysshe Shelley és Mary Godwin. William Powell Frith festménye (Fotó: artnet)

Ekkor találkozott először Percy Bysshe Shelley-vel, akivel kölcsönösen érdeklődtek egymás iránt annak ellenére, hogy Shelley felesége, Harriet Westwood is jelen volt. Két évre rá, amikor Mary visszatért Angliába, rövid időn belül szerelembe estek, majd közösen Európába szöktek, Harrietet törött szívvel hátra hagyva (ő később öngyilkosságot követett el). Godwin is ellenezte a románcot, ami örök nyomot hagyott az egyébként is viharos apa-lánya kapcsolaton.

A romantika eszméi radikálisnak hatottak a 18. század után, Mary és Percy Shelley azonban új gondolatokra nyitott páros volt. A szabad szerelem elvei szerint úgy gondolták, bármelyikük szerethet más személyt is, a jogi és társadalmi normák ellenére. Feltételezések szerint például Percynek viszonya volt Mary mostohatestvérével, Claire Clairmonttal. 

A vegetáriánus étrendet szintén eszmei meggyőződésből követték: Percy Shelley egy korai esszéjében arról érvel, hogy a húsfogyasztás természetellenes, és az ember betegségei megelőzhetőek, ha felhagyunk vele. 

Tragédiák sora és a Frankenstein születése

A Shelley-k első közös gyermeke 1815-ben látta meg a napvilágot, de sajnos koraszülött volt és 10 nap múlva meghalt. Mary gyorsan ismét teherbe esett, és a következő évben egy fiúnak adott életet, akit édesapja után Williamnek nevezett el.

A Tambora vulkán korábbi kitörése miatt 1816-ot a nyár nélküli évnek nevezték, a globális természeti katasztrófa szürke ködfátyolba borította az eget. Menekülésként a pár és Claire Clairmont együtt utaztak Genfbe, ahol barátjuknál, Lord Byronnál vendégeskedtek. A társaság Dr. Polidorival kiegészülve régi, germán eredetű szellemhistóriákkal szórakoztatta egymást, majd Byron ötletére egy történetíró versenybe kezdtek.

Ebben a furcsa és nyomasztó légkörben hívta életre a még mindig csak 18 éves Mary Shelley Viktor Frankenstein szörnyét, amit egy rémálma inspirált.

Percy biztatta, hogy dolgozza ki a történetet, azonban újabb tragédia következett. Mary egyik féltestvére öngyilkos lett, majd néhány hónapra rá arról is hírt kaptak, hogy Harriet – Percy korábbi felesége – mindössze 21 évesen vízbe fojtotta magát.

Még két évbe telt, hogy Mary be tudja fejezni a könyvet, amit ma Frankenstein, avagy a modern Prométheusz címen ismerünk, és amellyel a tudományos-fantasztikus irodalom szülőanyjává vált.

Újév napján, 1818-ban jelent meg név nélkül, mert Mary attól tartott, hogy kevésbé fogják értékelni a művet, ha tudják, egy nő tollából származik.

Sokan egyébként Percy Shelley-nek tulajdonították a történetet, mivel ő írta az előszót hozzá. 

Időközben újabb gyermekük született, de sokáig nem tudták élvezni a boldogságot. A könyv megjelenésének évében sajnos ő is meghalt, aztán idősebb testvére, William is, aki 1819-ben hunyt el. Viszont negyedik gyermekük – az egyetlen, aki megélte a felnőttkort – szintén ekkor, 1819-ben jött világra. A neve Percy Florence lett apja után.

Marynek később, 1822-ben egy vetélése is volt, így fiatal kora ellenére öt várandósságából négy gyermeket veszített el.

Shelley temetése. Louis Edouard Fournier festménye (Fotó: Culture Club/Getty Images)

Az utolsó csapás Maryt 1822-ben érte, amikor Percy az óceánon vitorlásával viharba keveredett a toszkán partoknál, és életét vesztette. A víz a hajóbaleset után két nappal vetette partra a holttestét. A temetésen Lord Byron tartotta a búcsúszertartását, ahol máglyán hamvasztották el Percy Bysshe Shelley földi maradványait. Anekdoták szerint a szíve nem égett el, és Mary még élete végéig a fiókjában őrizte egy darabját Percy utolsó versébe ölelve.

Ekkor Mary Shelley még mindig csak 25 éves volt, de nem hagyta, hogy a fájdalom felülkerekedjen rajta.

Öt évet kellett várnia, hogy újra tudjon írni. Még több mint tíz évig aktívan tevékenykedett, 1827 és 1840 között számos saját könyvet publikált, valamint irodalmi szerkesztőként gondozta néhai kedvese és édesapja írásait. Egyetlen élő gyermekével szoros kapcsolatot ápolt, utolsó éveiben vele és annak feleségével élt, akit szintén nagy becsben tartott. Mary 1851-es halálát agytumor okozta, ami utólag magyarázatot adott az évek során jelentkező fejfájásaira. 

Bár sok szempontból zűrzavaros és radikális volt az élete, Mary Shelley szívből szerette azokat, akik hozzá közel álltak. Halála után a családja az íróasztalának kiürítése közben bukkant rá egy-egy tincsre Mary néhai gyermekeinek hajából, Percy elszenesedett szívének darabja mellett.

Kiemelt kép: Mary Wollstonecraft Shelley – Fotó: Culture Club/Getty Images