Még a legnagyobb írók, filmrendezők életrajzából, személyes interjúiból sem hiányozhat az örök kérdés, alkotásaik vajon személyes élményeken alapulnak vagy valaki más életét dolgozzák fel. Eredendően – vagy inkább csak kíváncsiságunktól hajtva – szeretjük azt hinni, hogy a művek szereplői nem pusztán a képzelet szüleményei, hanem a valóság adta hozzájuk az inspirációt, hiszen kevés izgalmasabb dolog van, mint a fiktív szereplők mögé nézni és felkutatni eredeti alteregójukat. A nyomozás bizonyos esetekben sikerre is vezet, elvégre ma már megannyi, látszólag fantáziaszülte karakterről tudjuk, hogy ténylegesen létezett – legalábbis az a személy, akiről tulajdonképpen mintázták. Ezekből igyekeztünk összegyűjteni a legismertebbeket. 

Sherlock Holmes, avagy Dr. Joseph Bell

Fotó: Netflix,Wikimedia Commons

Sir Arthur Conan Doyle az 1800-as években találkozott először Dr. Joseph Bell sebésszel, aki kezdetben egyetemi tanára majd felettese volt az Edinburgh-i Királyi Kórházban töltött évei alatt. A doktor már ekkor híres volt rendkívüli megfigyelőképességéről, melynek révén állítólag szavak nélkül, egyetlen pillantásból világossá tette a diagnózist, és bár ezzel sokakat meglepett, logikus következtetéseivel még a páciens karakterét, múltját és szokásait is kibontotta. Doyle 1924-ben írt önéletrajzában megjegyzi, „Nem csoda, hogy egy ilyen személyiség tanulmányozása után, a módszereit felhasználva és továbbfejlesztve igyekeztem megalkotni a tudományos nyomozó karakterét, aki az ügyeket saját képességeinek köszönhetően oldja meg.” És ha ez nem lenne elég, a detektívregényeiről híres szerző egyik levelében maga jelentette ki az olykor nyomozásokban is segédkező doktornak: „Te magad vagy Sherlock Holmes, és ezt jól tudod.”

Miranda Priestly, avagy Anna Wintour

Fotó: 20th Century Fox, Claudio Lavenia/Getty Images

Már a film elkészültekor sokakban megfogant a gondolat, hogy Meryl Streep Az ördög Pradát visel filmben – egyébként zseniálisan – hozott karaktere kísértetiesen hasonlít a Vogue főszerkesztőjének személyére, Anna Wintourra. Miranda Priestly szinte lehetetlen követeléseivel és arrogáns modorával tartja rettegésben alkalmazottait, akik közül csak a legkeményebbek képesek talpon maradni a divat bibliájának tartott Runway Magazinnál. A történet alapjául szolgáló könyv szerzője, Lauren Weisberger bár sosem erősítette meg a felvetést, sokatmondó, hogy voltak divattervezők, akik azért mondtak nemet a filmre, nehogy felbosszantsák Wintourt. Noha kezdetben ágállt ellene, a divatvilág legerősebb nőjeként számon tartott főszerkesztő a film megtekintése után egyébként elégedett volt Meryl Streep munkájával. 

Norman Bates, avagy Ed Gein

Fotó: Paramount Pictures, Bettmann/Contributor/Getty Images

Ahogy az Az ördög Pradát visel, úgy Alfred Hitchcock legendás thrillere, a Psycho is regényből adaptálódott a filmvászonra, de azt talán csak kevesen tudják, hogy a Norman Bates által elkövetett gyilkossághoz valójában egy rémisztő valós eseménysorozat szolgáltatta a hátteret. A történelem egyik leghíresebb sorozatgyilkosaként jegyzett Ed Gein Bateshez hasonlóan megszállottja volt édesanyjának, de áldozatai is jobbára nők közül kerültek ki, ha nem épp a sírjukból lopta el velük temetett ingóságaikat – a rendőrség állítólag emberi maradványokból készült női ruhákat is talált a férfi otthonában. Miután a társadalom szemében Ed Gein egy közönséges ezermester volt, a könyörtelen gyilkosságok híre sokkolta a közvéleményt, egyúttal ötletet adott Robert Bloch horror- és krimiszerzőnek– továbbá a A bárányok hallgatnak írójának is – fikciós karaktereik megalkotásában. 

Indiana Jones, avagy Hiram Bingham

Fotó: Lucasfilm, Wikimedia Commons

Harrison Ford bár idén utoljára bújt az ikonikus régészkalandor bőrébe, a figura popkulturális lenyomata valószínűleg még sokáig velünk marad, épp úgy, ahogy a George Lucast megihlető történelmi alak emléke is. A vagány, félelmet nem ismerő, fanyar humorú kincsvadásznál ugyanis már csak az a Hiram Bingham volt rendkívülibb, aki amerikai tudósként, régészként, majd később szenátorként járta be a világot, nem mellesleg pedig az inkák elveszett városát is felfedezte Machu Picchu romjai alatt az 1900-as évek elején. A Yale Egyetem professzora Indiana Jones-hoz hasonlóan valódi kalandor volt, és ugyan megeshet, hogy nem ostorral az oldalán, kalapban hódította meg az érintetlen lelőhelyeket – na meg a női szíveket –, rengeteg a párhuzam ő és filmbéli akcióhős mása között. 

Aliz, avagy Alice Liddell

Fotó: Walt Disney, Wikimedia Commons

Lewis Carroll meseregénye a filmektől a különféle átdolgozásokon át még a zeneipart is megihlette, nem mindennapi szereplői pedig az eltelt több mint száz évben sem szűntek meg foglalkoztatni az olvasókat. Számtalan teória született például arról, hogy Caroll az angol társadalmat és annak korabeli szereplőit figurázta ki történetében, melyet sokak szerint tudatmódosító szerek hatása alatt írt – bár utóbbi egyre inkább megdőlni látszik. Ha ezek ugyan nem is, az mindenesetre igaznak tűnik, hogy Alice személyét egy valóságban is létezett kislányról, Alice Lidellről mintázta, kinek családjával Caroll közeli barátságot ápolt és gyakran szervezett velük közös kirándulásokat. Caroll az egyik evezős kiruccanás alkalmával mesélt Alice-nek egy kislányról, aki a nyúlüregbe zuhanva varázslatos világban találja magát. Alice állítólag beleszeretett a történetbe és könyörgött Carollnak, vesse papírra, hogy ő is elolvashassa.

Piton professzor, avagy John Nettleship

Fotó: Warner Bros., Wikipedia

Aligha van ellentmondásosabb karakter J. K. Rowling Harry Potter univerzumában – mely egyébként nemrég hivatalos mágiakézikönyvvel bővült –, mint a rejtélyes bájitaltan-tanár, vagyis Piton professzor. A sötét hajú, sovány, sápadt férfi akár egy árny, úgy szeli a Roxfort folyosóit lebbenő fekete köpenyében, csodálkoznánk is, ha komplex karakteréhez nem a való életből szempészett volna az írónő valósághű részleteket. Rowling saját bevallása szerint jó pár tulajdonságot átvett egykori kémiatanárától, John Nettleshiptől, amikor Piton összetett karakterét megálmodta – bár magát a tanárt a saját feleségének kellett finoman felvilágosítania a nyilvánvaló párhuzamokról. Mindenesetre az ugyancsak hosszú hajú, karakteres orrú professzor nem tekintette hízelgőnek az utalást, egyedül a halálában is jó ügyet szolgáló Alan Rickman játékát tartotta elismerésre méltónak.

James Bond, avagy Forest Yeo-Thomas

Fotó: MGM, Wikipedia

Ian Fleming 007-es ügynöke, James Bond is túl jó ahhoz, hogy igaz legyen. Vagy mégsem? Úgy tűnik, ez esetben sem csupán egy író elrugaszkodott fantáziájáról van szó, tekintve, hogy a második világháborús hősként tisztelt Forest Yeo-Thomas, egy londoni levéltár dokumentumai szerint, kapcsolatban állt az akkor hírszerzésben utazó Fleminggel, mi több, az író még tájékoztatta is kollégáit Forest Yeo-Thomas halálmegvető németországi szökéséről. Dacára annak, hogy a két férfi különböző egységekben dolgozott, Yeo-Thomas és Bond karaktere figyelemreméltó hasonlóságot mutatnak, legyen szó magánéletükről, a női nemhez való viszonyulásukról vagy titkos ügynökként véghez vitt hőstetteikről. A jóképű parancsnokról hátra maradt dokumentumokat még a Casino Royale filmben is felhasználták Daniel Craig egyes jeleneteihez. 

És azt tudtad, hogy Betty Boop, az ikonikus rajzfilmfigura is valós személy alakjából született? Sőt, ihletője a maga korában valódi híresség volt, mégis elfelejtette a világ. 

Kiemelt kép: nőklapja.hu