Magyar animációs filmek: felismered őket?

Már az emlékév kerek számából is látható, a magyar animáció milyen gazdag történelmi múltra tekint vissza, miközben képes volt folyamatosan értéket teremteni, egyedi stílust képviselni és briliáns alkotókat kinevelni, akik később világhírnévre tettek szert olyan megrendelők okán, mint a BBC vagy a Music TV.

Az 1900-as évek elejétől fogva Magyarországon a világ egyik legjobb filmanimációs alkotóműhelye tevékenykedett, akik emlékezetes karakterekkel ajándékoztak meg bennünket. Itthon senkinek sem kell bemutatni Dr.Bubó, Frakk, a macskák réme, Pom-pom, Vizipók-csodapók vagy a Mézga család alakjait, akik megannyi generáció számára jelentettek és jelentenek egyet a minőségi magyar mesékkel és sorozatokkal.

Magyar animáció: az aranykortól napjainkig

Mint minden hosszú időt felölelő művészeti tevékenység, a magyar animáció is megélt hullámvölgyeket és természetesen termékeny aranykort is, mely ez esetben az 1980-as évekre tehető. Ekkor születtek ugyanis a legnagyobb klasszikusok a Pannónia Filmstúdióban, ami akkoriban a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye közé tartozott a Walt Disney, a Hanna-Barbera, a Sojuzmultfilm és a japán Toei mellett.

Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje a magyar filmek közül elsőként nyert Oscar-díjat ebben az időben.

A Szaffit, a János vitézt, a Lúdas Matyit és a Macskafogót is megteremtő aranykort követően azonban a fennmaradásért vívott harc időszaka következett, a rendszerváltást követően pedig teljesen megvonták a műfajtól az állami támogatásokat.

Fotó: Pannonia Entertainment

A régi stúdió átalakult Pannoniafilm Kft.-vé és élén Jankovics Marcell-lel harcolt a magyar animáció megmentéséért, majd a Magyar Cartoon már az EU médiaprogramjához kapcsolódva folytatta az animációs filmgyártást.

Miközben Csupó Gábor külföldön a Simpson családdal vitte a hazai rajzfilmesek hírét, itthon főként a Magyar Televízió megrendelésére készültek a népszerű mesesorozatok egymást követő epizódjai, de rangos fesztiváldíjaknak is örülhettünk.

Például Jankovics Marcell nagyszabású darabja, Az ember tragédiája, Tóth Géza 2006-ban Oscar-jelölt Maestro című filmje vagy Gauder Áron Annecy-ban díjazott mozifilmjei, a 2004-es Nyócker!, majd a 2023-ban bemutatott Kojot négy lelke kapcsán is volt okunk büszkeségre és örömre.

Napjainkban a magyar animáció utánpótlását a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem biztosítja, de számtalan animációs műhely működik Magyarországon, melyek alkotói leginkább a külföldi megrendelések jóvoltából élhetik meg kreativitásukat és dolgozhatnak a szakmában, hozhatnak el neves díjakat külföldi fesztiválokról. (Persze vannak üdítő kivételek is, mint például a méltán népszerű Bogyó és Babóca.)

Legutóbb Buda Flóra Anna Oscar jelölésének örülhettünk, de a Kojot négy lelke című animációs filmért is drukkolhatunk a legjobb nemzetközi film kategória egyik nevezettjeként. (A további, külföldön nagy sikert arató magyar filmekből egy külön gyűjtésben írtunk részletesebben.)

Emlékévvel ünneplik a magyar animációt

Idén a magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapja tiszteletére a Nemzeti Filmintézet a magyar animációnak szenteli emlékévet, melynek során rendezvényekkel és meglepetésekkel készülnek nézőiknek.

Februártól kezdődően a Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n közel 100 klasszikus hazai animáció látható,

többek között A légy, Kovásznai György Habfürdő című musicalje, Dargay Attila alkotásai, Jankovics Marcell műfajteremtő filmjei, köztük a János vitéz és a Fehérlófia, valamint olyan kedvencek, mint a Macskafogó és a Hófehér.

Nők Lapja kvíz: Felismered kép alapján a magyar animációs filmeket?

Az évforduló alkalmából következzék most néhány örökzöld magyar animációs film, melyekre biztosan emlékeznek olvasóink is. De vajon fel is ismernétek ezeket az alkotásokat csupán egy-egy képkockából? Most kiderül!