Tősgyökeres budapesti nagymamám mindig is kifejezetten ízesen beszélt. Egészen sokáig viszont nem tudtam, hogy az olyan, mások által alig használt kifejezések, mint a pacák, a gezeresz, vagy a lébecol nem tájnyelvi szavak, hanem olyan jiddis kifejezések, amiket még kislánykorában csipegetett fel, amikor szüleivel és testvérével a belvárosban laktak, ő meg sokszor átjárt a szomszédban lakó zsidó házaspárhoz: Paci nénihez és Paci bácsihoz.
Az itt elsajátított szavak számomra mindig kifejezetten játékosnak, kreatívnak hatottak, sokat közülük én is rendszeresen alkalmazok.
A jiddis nyelv
Nagymamám 1923-ban született, a szomszédolás pedig a harmincas években, a zsidótörvények előtti, visszaemlékezései szerint kifejezetten szép időkben történt. A zsidó diaszpóra következményeként ekkorra a világ szinte minden pontján alakultak zsidó közösségek, kultúrájuk mindenhol szervesen keveredett a helyi lakosokéval, eredeti héber és arámi nyelvük pedig szintén elvegyült a helyiek nyelvével.
Fiatal pár a budapesti Wesselényi utcában 1935-ben – bal oldalukon a Dohány utcai zsinagóga árkádja (Fotó: Fortepan/Aszódi Zoltán)
Így alakultak ki a különféle zsidó nyelvek, melyek közül a legismertebb a közép- és kelet-európai zsidóság közvetítő nyelve, a németnek egy középkori tájszólásán alapuló, sok héber és szláv jövevényszóval megtűzdelt jiddis. Magyarországon (a háború előtt is) a zsidók többsége magyarul beszélt, de sokan beszéltek jiddisül (vagy használtak sok jiddis szót), és az évszázadok során sok jiddis kifejezés átkerült a magyar nyelvbe is.
Például az ajvékol, a behemót, a cefetül, a hadoválni, héderelni, slamasztika, a koffer, a kajla, a lejmolni, a majré, smúzolni, a pacek, mismásol, vircsaft, vigéc, slamasztika, simlis szavaink is mind-mind jiddis jövevényszavak.
Nemcsak a jiddis, de a cigány nyelv szavai is jelentősen gazdagították a magyar nyelvet: itt is egy Nők Lapja kvíz a roma jövevényszavakról.
Bár nagymamámat a kedves idős idős házaspár nem tanította a jiddisre, egyszerűen bevonták őt mindennapi életükbe, eközben nagyon sok szó és kifejezés ragadt meg benne, melyek felnőttkorában is elkísérték, számomra kifejezetten izgalmassá, színessé téve a beszédét.
Jiddis és magyar
De a magyarországi zsidóság jiddis jövevényszavai természetesen nemcsak nagymamám szókincsét gazdagították: több tucat számra ismerünk olyan kifejezéseket, amiket innen emeltünk át a magyar köznyelvbe, és amelyektől a mi kultúránk is nagyon sokat gazdagodott, a kifejezések között kifejezetten sok az iparra, kereskedelemre vonatkozó kifejezés.
Nem tudom, te hogy vagy vele, számomra ezeknek a kifejezéseknek kifejezetten jó hangulatuk van, és akad köztük olyan is, amit nem szinonimaként használok, ha szeretnék kicsit színesebben beszélni, hanem ez jut eszembe elsőre, ha meg kell nevezni valamit.
Zsidó kultúra Magyarországon
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Dohány utcai zsinagóga melletti múzeumszárnyban található, és a magyarországi zsidó kultúra történelmi és tárgyi emlékeit mutatja be, a zsidó kultúra országszerte hagyott épített és szellemi nyomot.
A lenyűgöző szépségű pesti zsinagógában színvonalas tárlatvezetésen tudhatunk meg többet a magyarországi zsidóság egykori és mai hétköznapjaira, én például itt tudtam meg, hogy
a sábesz gój olyan nem zsidó származású ember, aki sábeszkor, amikor a zsidó vallás szerint tilos munkát végezni, vészhelyzetben segítséget tud nyújtani.
A zsidó kultúra európai napját idén szeptember 1-én tartják, és ennek kapcsán vélhetően idén is számos nívós programon kerülhetünk közelebb ehhez a kultúrához, mely nemcsak nyelvünket, de tudományunkat és gasztronómiánkat is számtalan értékes elemmel gazdagította.
Te hogy állsz ezekkel a kifejezésekkel? Gyere, tedd magad próbára!
Kiemelt kép: Zsidó jegyespár a mennyegzőjükön, nem sokkal a második világháború után – Fotó: Fortepan/Hámori Gyula – Teszt nyitóképe: 1939-ből, fotó: Fortepan
Kvíz: Ismered a jiddis jövevényszavak jelentését?
Lássuk, tudod-e, mit jelentenek ezek a jiddisből átvett szavak.
