Senki sem lehet próféta a saját hazájában, hangoztatjuk a mindennapokban, de azért jócskán találunk példát ennek ellenkezőjére is. Sőt, irodalmi zsenijeink műveit a fordításoknak hála nem csupán itthon, de számtalan külföldi országban forgatják a lelkes olvasók. Márai Sándor, Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Krasznahorkai László, Dragomán György, Kertész Imre, Szabó Magda – csak néhány név azok közül, akik nemzetközi elismerésre tettek szert könyveik fordítása nyomán. 

Míg van, aki a nagyobb szakmai- és közönségsiker reményében itthon angolosítja a nevét – lásd Leslie L. Lawrence vagy Vavyan Fable –, a régi időktől napjainkig akadnak olyan írók, akik valamilyen oknál fogva elhagyták országhatárainkat és Európában másutt, vagy a tengerentúlon vívták ki maguknak a sikert. 

A most következő írónők szabadakaratukból vagy politikai, családi nyomásra kerültek át többek között Amerikába, Angliába vagy Svédországba, de még egy dolog közös bennük, szakmai ambícióikat már nemzetközi vizeken valósították meg.

Több milliós példányszámok, kitüntetés II. Erzsébet királynőtől, saját kráter a Vénusz bolygón, kiadói karrier és elismerő kritika a The New York Timestól. Mind egy-egy rendkívüli mérföldkő a most következő szerzők életéből, akik végül külföldön aratták le az irodalmi babérokat.

Kende Klára, a magyar Danielle Steel

Kende Klára, vagy ahogy angol néven publikált könyvein szerepel, Claire Kenneth egy zsidó kereskedő lányaként látta meg a napvilágot, ám a világháború és a kitelepítés gyötrelmei után menekülnie kellett Magyarországról. 1956-ban a határon átszökve került harmadik férjével és gyermekével külföldre, majd végül Amerikába, ahol kezdetben egy szőrmeüzlet modelljeként dolgozott.

Kislányként Klára ideje korán kacérkodott romantikus novellák írásával, és az Új idők főszerkesztőjét lenyűgözték első szerzeményei, melyek később keresett bűnügyi kisregényekké nőttek. Amerikába már harmadik férje, vagyis Bárdossy Pál főhadnagy oldalán érkezett, akinek korábban az életét köszönhette – a férfi kapcsolatai révén elérte, hogy Klára megmeneküljön a koncentrációs táborba tartó vonatról.

Az Újvilágban a hányattatásokat követően csupán a békéről álmodott, eszébe sem jutott, hogy a hazai könyvesboltokból elkapkodott Claire Kenneth könyvek Amerikában is sikeresek lehetnek.

Egy véletlen egybeesés hozta össze leendő kiadója képviselőjével, aki mindössze néhány dollárért felvásárolta a megjelenés jogait

és ettől a pillanattól fogva az olvasók éheztek a Claire Kenneth nevével jegyzett romantikus történetekre.

A szintén New Yorkban élő színésznő, Karády Katalin, de Tony Curtis és Greta Garbo is rajongott érte, II. Erzsébet királynő pedig irodalmi munkájáért kitüntetésben részesítette a sikerszerzőt, kinek szerelmes regényeit 1989 után itthon is elkapkodták a boltok polcairól.

Orczy Emma, akinek egy kráter őrzi a nevét

Fotó: Wikimedia Commons

Nemrég gyereknapi könyvajánlónkban írtunk Ruff Orsolya Orczy Mimi kalandjai című kötetéről, melynek legújabb része egy londoni gyémántrablás helyszínére repíti az olvasókat. A viktoriánus Londonban játszódó kalandregény főhősét, Mimit a világhírű magyar származású szerző, Orczy Emma, a Vörös Pimpernel írója ihlette, kinek élete legalább annyi izgalmat tartogatott, mint a személyéből ihletet merítő detektívtörténetek. Miután közel 20 millió példányt adtak el már említett szerzeményéből,

Orczy Emmát joggal nevezhetjük a világ legismertebb magyar írónőjének, aki eredetileg Heves megyében, Tarnaörsön született 1865-ben. 

Orczy Emma művész szülei elhatározására költözött Brüsszelbe majd Londonba, ahol kezdetben inkább a festészet kötötte le kreatív energiáit. Így ismerte meg későbbi férjét, Montague Barstow-t, aki maga is festő volt. Közösen bérelt műteremlakásuk tulajdonosa novellákat írt az angol újságoknak, ez inspirálta Emmát az írásra.

Noha első két novelláját azonnal leközölte a Pear’s Magazin, könyvei sikere még váratott magára. Végül a tizennegyedik kiadó mondott igent Vörös Pimpernel című kalandregényére, melyből csakhamar ünnepelt színdarab született, ettől fogva pedig már egy karnyújtásnyira volt a világsiker. 

Az 1934-ben készült adaptációnak hála filmként is átélhetjük a történetet, melyből 14 különböző fordítást készítettek és melyet több mint 17 millió példányban értékesítettek világszerte.

Azóta már számos mozgóképes feldolgozás látott napvilágot, például a Sir Ian McKellen és Jane Seymour főszereplésével készült 1982-es változat, de Orczy Emma jóval ezelőtt, még életében élvezhette munkája gyümölcsét.

Férjével közös kenti kastélyában írta meg Sir Percy Blakeney további kalandjait (állítólag a Vörös Pimpernel főhőse ihlette Zorro alakját) valamint még számos regényt, melyek sikere eltörpült legismertebb műve mellett. A világhírű írónő nevét egyébként a róla elnevezett Orczy-kráter is őrzi a Vénusz bolygón.

Nézni is szereted, nemcsak olvasni? Mutatunk 5 könyvadaptációt, melyet nagyon várunk a nyárra.

Szilvia Molnar és az Üvegház

Fotó: Ben Mistak

2023-ban debütált a magyar származású amerikai író, Szilvia Molnar első regénye, az Üvegház kapcsán pedig mi is készítettünk interjút a texasi Austinban élő szerzővel.

A négy éves koráig Magyarországon élő Szilvia többek között külföldi életéről is osztott meg részleteket, beleértve svédországi gyermekkorát és londoni egyetemi éveit, ahol összehasonlító irodalmat és magyart tanult, de rövid budapesti kitérője után végül ismét Svédország felé vette az irányt. Egy könyvkiadói munka szólította New Yorkba, itt ismerte meg későbbi férjét, akivel közös gyermekük születését követően Austinban telepedtek le. 

Szilvia jelenleg egy New York-i székhelyű irodalmi ügynökség szerzői jogokkal foglalkozó részlegének igazgatója, de már olvasó kislányként rajongott Kosztolányi, Karinthy és Szabó Magda műveiért, így csak idő kérdése volt, mikor ragad ő maga is tollat. Publikált svéd és egyesült királyságbeli irodalmi folyóiratokban, Oravecz Imre magyarról svédre fordításáért pedig díjat nyert 2006-ban, mégis, saját gyermekének születése sarkallta arra, hogy nekiálljon egy hosszabb regénynek.

Terápiás eszközként már vezetett naplót korábban, és az Üvegház is vallomásszerű személyes gondolatokkal mutatja be egy újdonsült anya szülés utáni első napjait.

A valóság elvesztését a gondoskodás és készenlét végtelen spiráljában. Mint azt korábban írtuk, az Üvegház nem kozmetikázza az anyává válás testi-lelki folyamatait: vakmerően nyers, kíméletlenül őszinte és fájdalmasan konkrét.

Szilvia Molnar első kötetét a The New York Times is méltatta. Recenziójában Claire Dederer zseniális debütáló regénynek nevezte, amelyben egy újdonsült édesanya darabokra hullik lakása négy fala között.

„Az Üvegház nem csak a szülés utáni depresszióról szól. Könnyű ezt gondolni, mert maga a történet egy kisbabához kapcsolódik, de számomra sokkal inkább arról szól, hogy mi történik akkor, amikor úgy érzed, hogy elveszítetted önmagad egy részét, ami a depresszió gyakori velejárója. Elhúznak előtted egy függönyt, és azt gondolod, képtelenség átjutnod rajta, és szükséged van egy emberre, aki kisegít a sötétből.”– osztotta meg gondolatait Szilvia a vele készült interjúban, amelyben arra is kitért, milyen könyvvel jelentkezne szívesen legközelebb.

Rebecca Makkai legújabb könyve már olvasható

Fotó: Ulf Andersen/Getty Images

Lenne pár kérdésem címmel jelent meg nemrég Rebecca Makkai New York Times bestsellere, s bár talán itthon kevésbé hangzik ismerősen az ötkötetes szerző neve, a magyar származású írónő külföldön egészen a Pulitzer-díj döntőjéig jutott. Rebecca már az illinoisi Lake Bluffban nőtt fel, miután szüleivel, Valerie Becker Makkaival és Makkai Ádám nyelvészprofesszorral az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált.

Érdekesség, hogy apai nagyanyja, Ignácz Rózsa szintén ismert regényíró volt, Rebecca pedig vérbeli tehetségét már debütáló regényével megcsillogtatta.

The Borrower című könyvét Oprah Winfrey, a befolyásos médiaszemélyiség is beválogatta kedvenc olvasmányai közé.

Rebecca Makkai további köteteivel ugyancsak sorra nyerte az elismerő irodalmi díjakat, a The Great Believers pedig a 2019-es szépirodalmi Pulitzer-díj valamint a National Book Award döntőse is volt egyben. A mai napig rendszeresen publikál olyan neves magazinokban, mint a The New Yorker, a New England Review vagy a Harper’s Magazine, mindemellett 2022 óta Guggenheim-ösztöndíjas a Northwestern Egyetemen.

Ideje nagy részében szépirodalmi írást oktat a Sierra Nevada és a Northwest Egyetemeken, továbbá a StoryStudio Chicago művészeti vezetője. Két gyermekével és férjével jelenleg az illinoisi Lake Forestben él, itt vetette papírra Bodie Kane nyomozásának történetét, mely egy bentlakásos iskolai gyilkosság részleteit bontja ki a valódi tettes megtalálása reményében. A jogi és pszichológiai thrillerként egyaránt lebilincselő dráma, a Lenne pár kérdésem a Magnólia Kiadó gondozásában jelent meg.

Olvasnál olyan írónőkről is, akiket a saját életükről írt könyveik tettek ismertté? Kattints az inspiráló történetekért.

Kiemelt kép: Ben Mistak; Wikimedia Commons, noklapja.hu

Elindult a Nők Lapja Olvasósarok nevű kortárs könyvklubunk!