- Egy regénynél nem csak az első, de az utolsó sorok is nagy jelentőséggel bírnak.
- Mutatjuk, milyen lezárásokkal találkozhatunk jellemzően.
- Kvízünkből kiderül, hogy mennyire emlékszel a legismertebb külföldi regények utolsó soraira.
Ahogyan azt előző Nők Lapja kvízünkben – melyben a legkedveltebb magyar regények utolsó sorait gyűjtöttük össze – kifejtettük: a befejezés a szerző utolsó lehetősége arra, hogy maradandó és mély benyomást tegyen az olvasóra.
Ha önálló, és nem folytatásos regényekről beszélünk, jellemzően kétfajta lezárással találkozhatunk: az egyik teljesen elvarrja a szálakat, míg a másik kissé résnyire hagyja a történetet, lehetővé téve az olvasó számára, hogy tovább töprenghessen a szereplők jövőjén. Nézzünk néhány boldog és kevésbé boldog példát!
„Szerette Nagy Testvért.”: George Orwell híres disztópiájának (1984) dermesztő lezárásból kiderül, hogy a főszereplő Winston lelke megtört és örökre elveszett.
Ezzel szemben Charles Dickens Karácsonyi éneke egy boldog, üdítő lezárásról mesél: „A szellemekkel való társalgást beszüntette. Mérsékletes, egyszerű életet élt. A karácsonyt pedig úgy megünnepelte, hogy bárki példát vehetett róla. Ezt tudta is róla mindenki! Isten áldja meg érte őt és mindazokat, akik hozzá hasonlóan cselekszenek. Vagy, ahogy kicsi Tibi mondaná: – A jó Isten áldása legyen mindnyájunkon!”
És ott van például Daphne du Maurier regényének sejtelmes utolsó sora is („És pernyét csapott az arcunkba a sós tengeri szél…”), mely nyitva hagyja számunkra a kérdést: Max de Winter és felesége vajon képes lesz valaha megszabadulni a múlt árnyékától?
Nők Lapja kvíz: felismered, hogy melyik regényből származik az idézet?
Amikor utolsókból lesznek az elsők
De mi történik akkor, ha az utolsó oldalt olvassuk el először, illetve miért is akarnánk rögtön a csattanóval szembesülni?
Állítólag sokkal élvezetesebbé tehetjük az olvasást, ha a történetet „elrontjuk magunknak”. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint egyre többen élnek ezzel a furcsa hóborttal, mivel a spoilerek tulajdonképpen fokozták az érdeklődést a narratíva iránt. Gondoljunk csak bele: jól tudjuk, hogy Poirot eszén aligha lehetséges túljárni, és Shakespeare leghíresebb szerelmespárja sem élhet együtt boldogan, mégis élvezzük ezeket a történeteket.
De mégis miért?
Mert apránként szembesülni az előzményeivel sokkal izgalmasabb és tanulságosabb folyamat
– derül ki a kutatás eredményeiből. De persze ez sem jellemző mindenkire, sőt, a többség inkább a klasszikus elejétől a végéig tartó történetmesélés híve. A lényeg, hogy élvezd, bárhonnan is kezded.
Nők Lapja kvíz: Utolsó mondataikról is felismered a külföldi regényeket?
Előző Nők Lapja kvízünk folytatásaként érkezzen újabb 10 legendás irodalmi befejezés, ami akkor sem rontja el az olvasásélményt, ha még nem találkoztunk a Nők Lapja kvízben említett regényekkel.
Készen állsz? Akkor rajta!
A magyar irodalom évszámaival mennyire állsz hadilábon? Ha jöhet még egy kis agytorna, töltsd ki korábbi Nők Lapja kvízünket is!
Kiemelt kép: Unsplash
Tesztfotó: Getty Images