A Balatonba benyúló félsziget messze több, mint egy hely, ahová átkompozhatunk, aztán felkaptathatunk az apátsághoz, közben elnyalva egy levendulás fagyit. Igen, már ez az élmény is lélegzetelállító, pláne a kilátással megspékelve, de Tihany valójában Magyarország egyik legváltozatosabb tája. Egy nap messze nem elég ahhoz, hogy felfedezzük.

Tökéletes nyári élményt nyújt, hiszen körbeveszi a Balaton, sőt két saját belső tóval is rendelkezik.

Még megmaradt, sűrű erdői, a vulkáni képződmények, a barátlakások, barlangok, a sajkodi partszakasz, ahol az erdő összeér a vízzel, és még hosszan sorolhatnánk: a félsziget rengeteg lehetőséget kínál, és érdemes élni vele, hiszen egy-egy nap jóval kevesebbe kerül, mint elutazni egy egzotikus távoli szigetre, mégis élményekkel feltöltődve érhetünk haza. Most az apátságon kívüli látnivalókból adunk egy kis ízelítőt.

A Tihanyi-félsziget tűzben született

A Tihanyi-félsziget sokkal öregebb, mint a körülötte elterülő, csupán ötezer éves Balaton. A félsziget alapját vulkáni kőzetek, illetve a még a Balaton előtt a térséget kitöltő Pannon-tengerből származó üledékek, különböző rétegek alkotják. A Pannon-tenger szinte egész Magyarország, illetve a tőle délre fekvő országok területét elfoglaló, ősi tenger volt, ami kis tavakat hagyva maga után teljesen eltűnt.

Helyébe elképesztően erős vulkáni aktivitás érkezett,

igazi gejzírekkel, vulkáni kúpokkal, fröcsögő lávával, ráadásul ez az egész több millió évig tartott. Tihany a mai napig őrzi ennek emlékét különböző képződményeiben, gejzírkúpokban, az egykori kürtőkben kialakult tavaiban, kőzetbecsapódásaiban, a lábunk alá simuló bazaltban. Nem csoda, hogy a félszigetet imádják a vulkanológusok, és gyakran vizsgálják ma is.

A Tihanyi-félsziget naplementéje páratlan (Kép: Getty Images)

Ösvények hálózata segít felfedezni

A félszigetet egyetlen nap alatt nem lehet bejárni, ha megtehetjük, inkább szánjunk rá egy hetet, vagy térjünk vissza újra és újra különböző évszakokban. Ha még nem ismerjük a terepet, kezdjük a legtöbb tihanyi látnivalót érintő, 14 km hosszú, zöld T jelzésű Lóczy Lajos tanösvénnyel.

Ha ekkora túrára nem vállalkoznánk, sétáljuk körbe a Belső-tavat a gyerekeknek játékos feladatokkal kedveskedő Tókerülő tanösvényen. A tapasztaltabb tihanyi túrázók már kiigazodnak a többi ösvényen is, és össze tudják kötni a látnivalókat.

Csúcshódítás

Tihanyban azért nem egyszerű túrázni, rengeteg emelkedő áll elénk akadályként. Ám vannak, akiket pont ez vonz, és meghódítják a félsziget három legmagasabb pontját, a 235 méteres Csúcshegyet, a 214 méter magas Óvárat vagy a 212 méteres Hármashegyet. A Csúcshegy nemcsak azért érdekes, mert a terület legmagasabb pontja, hanem azért is, mert itt találjuk az őslevendulást és egy gejzírkúpot is megfigyelhetünk rajta.

Ha már felértünk a legmagasabb pontra, vegyük az irányt a Nyereg-hegyen át az Apáti-hegy felé.

Különleges, ék alakú hegygerincen járhatunk, ahonnan elképesztő a kilátás. A Hármashegyi-kúp tetejéről hasonló látvány fogad, csak más területek felé, illetve az Átjáró-kúpot és egy rombarlangot is megcsodálhatunk. Az Óvár a félsziget keleti oldalán fut végig, és egy vaskori földsánc-maradványt, egy rétegforrást (Ciprián-forrásként is emlegetik), illetve több barlanglakást tartogat a kilátás mellett. A barátlakásokat időszámításunk szerint ezer környékén készítették az I. András magyar királlyal érkező szerzetesek, akik tényleg ott is laktak.

Barátlakások Tihanyban (Fotó: Getty Images)

12 méteres mélység

Amilyen hihetetlen magasságokba emelkedhetünk, annyira mélyre is ereszkedhetünk Tihany környékén. A keleti és nyugati tómeder találkozásánál az erős vízáramlás alakította ki az egész Balaton legmélyebb pontját, a Tihanyi-kutat. A tó medre 11-12,5 méter mélyen van, remek harcsázóhely,

70-80 kilós halakat is fogtak már ki onnan,

amelyek olyan nagyok, hogy kacsát és kutyát is találtak már a szájukban. A gardák is imádják ugyanezt a helyet, ők jóval kevésbé ijesztőek, és az ő tiszteletükre rendezik minden évben a Garda Fesztivált. A kutat a kompjárat útvonalától 100-150 méterre keletre, a parttól 300 méterre keressük. Vitorlással nehezen megközelíthető, mert a másfél kilométer széles mederben folyóként áramlik a víz, amin csak tapasztalt tihanyi hajósok tudnak baleset nélkül áthaladni.

Ezen a retro videón a régi harcsahalászatot láthatjuk:

Víz mindenütt

Ha nem lenne elég, hogy három oldalról is körbeveszi a csillogó, kék Balaton a félszigetet, még azon belül is találunk két tavat. A Külső-tó egy kialudt vulkáni kráterben foglal helyet, és szándékosan hagyják, hogy benője a nád. Rengeteg hal, madár és kétéltű lakhelye ez, fokozottan védett, így nem is látogatható. A szigort az indokolja, hogy

korábban a helyiek csatornát ástak, amin levezették a tó vizét a Balatonba, és az így nyert, lecsapolt területen növényeket termesztettek.

Még időben sikerült betemetni az árkot, és a tó újra feltelt. A Belső-tó nemcsak látogatható, de szinte kötelező eleme egy tihanyi túrának! A szürkemarha gulya és az ürgék a gyerekek nagy kedvencei. Mellette található a híres Levendula Ház és az Aranyház gejzírkúp is.

Át lehet evezni

Nem véletlenül olyan népszerű fürdőzőhely Zamárdi. Teljesen más látképet ad a vízre nézve, hiszen nem a messzi távolba vesző túlpartot kémleljük, hanem a 4 kilométerre fekvő Tihanyi-félszigetet. Látjuk az apátságot, ki tudjuk venni a különböző házakat, az erdős foltokat.

S ha már ilyen közelinek tetszik, miért ne rándulnánk át? A legegyszerűbb elmenni a szántódi kompig, de sokkal izgalmasabb egy olyan túrán részt venni, amelyen át lehet evezni a félszigetre. Oda-vissza 8 kilométeres távról van szó, amit legközelebb július 27-én lehet megtenni a híres Balaton-átevezésen.

Tihany a bencés szerzeteseiről is híres, a Nők Lapja interjút is készített egyikükkel. 

Kiemelt kép: Getty Images