Kvíz: Ismered a betegségek régies elnevezéseit?

Olvasmányélményeinkből, régi filmekből vagy nagyszüleink történeteiből egy sor olyan betegség-elnevezést (gümőkór, franciabaj, vagy épp hektika) ismerünk, amit ma már nem igazán használunk, mert a köznyelvbe is átszivárogtak a pontosabb, a kórságokat jobban körülhatároló kifejezések. (Persze nem csak a betegségekre voltak rég elfeledett szavaink – ezekből gyakran készítünk Nők Lapja kvízt is.)

Ha ma már nem is igen alkalmazzuk ezeket a kifejezéseket, megőrzésük fontos lehet, mert szervesen hozzátartoznak kultúrtörténetünkhöz, miközben nemcsak arról mesélnek, hogy a különféle történelmi korokban milyen betegségekkel kellett megküzdeniük az embereknek, de arról is, hogy mit gondoltunk az egyes kórok hátteréről, eredetéről vagy épp kezelési lehetőségeiről.

Betegségek elnevezése

A korai időkben, a modern, nyugati orvostudomány kialakulása előtt a betegségeket egyszerűen legjellegzetesebb tüneteik vagy megjelenésük alapján nevezték el világszerte. A himlő neve angolul például smallpox (kiskiütés), ami nagyon jól utal a pattanásszerű kiütésekre, míg a sárgaláz neve magyarul is a betegség egyik jellegzetes tünetére, a sárgasásra színeződött bőrre és szemfehérjére utal.

Nők Lapja kvíz: ismered a furcsa, népies magyar szavakat?

Sok betegség neve származott egykor mitológiai vagy vallási hiedelmekből. A „morbus sacer” (szent betegség) kifejezést például az epilepsziára használták évezredekkel ezelőtt, mivel azt hitték, hogy az egyfajta az istenek által küldött átok. Egyes betegségeket azokról földrajzi helyekről neveztek el, ahol először azonosították őket. A szúnyogok terjesztette, és mai is aktív nyugat-nílusi vírus nevét azért kapta Egyiptom folyójáról, mert ott találkoztak vele először.

Fekete himlő járvány a St. Pancras kórházban (Fotó: Frank Collins/Buyenlarge/Getty Images)

A középkor és a reneszánsz ideje alatt némileg változott a betegségek elnevezése, és egyre többször jelent meg abban kutatók, orvosok, diagnoszták neve is. Még később a betegségeket részletesebb leírások alapján nevezték el, és az orvosok elkezdték a latin nyelvet használni a betegségek tudományos leírásához annak érdekében, hogy az egyes elnevezések a világ minden táján ugyanarra a kórra utalhassanak.

Betegségek, latin nyelv, egységesítés

A 18. században aztán az orvostudomány terén is egy sor jelentős fejlődés történt. Egyre biztosabbá vált, hogy az orvoslás nyelvének is nevezett latin lehet a megfelelő a betegségek elnevezésére is, a 19. században aztán megjelentek az első orvosi szótárak és enciklopédiák, amelyek már egységesen a latin neveket használtak a betegségek leírására.

A 20. században létrejöttek a nemzetközi egészségügyi szervezetek, amelyek tovább standardizálták a betegségek elnevezését és osztályozását. A WHO által kiadott Nemzetközi Betegségek Osztályozása (ICD) ma már rendszeresen frissül, és a betegségek egységes elnevezését és osztályozását biztosítja világszerte.

Izgalmas, nem igaz? És most irány vissza abba az időbe, amikor a magyar orvosok még anyanyelvükön igyekeztek a lehető legpontosabban leírni egy-egy betegséget! Lássuk, mennyire ismered a betegségek régies elnevezéseit!