Emlékszel Sehallselát Dömötörre? Tudod, akik szegény buta volt, mint hatökör! És arra is emlékszel, mivel szemléltette Weöres Sándor Dömötörünk oktalanságát? Nos azzal, hogy Dömötörünknek lövése sem volt a mesterségekről! „Azt gondolta, hogy a pék a pékhálót szövi rég, és kemencét fűt a pók, ottan sülnek a cipók. Azt hitte, hogy szűcs az ács, zabszalmát sző a takács, sziklát aszal a szakács, libát patkol a kovács.”
Te biztosan jobban képben vagy. Hiszen pontosan tudod, hogy a népi mesterségek művelői többnyire kézzel, vagy kézi eszközzel és hagyományos technikákkal készítenek tárgyakat, állítanak elő alapanyagokat, takarítanak be termést, vagy őriznek jószágot. És azt is, hogy ezek a mesterségek gyakran generációról generációra öröklődnek, és a közösségek számára nemcsak gazdasági jelentőséggel bírnak, hanem kulturális és szociális szempontból is fontosak.
Na meg, hogy mai magyar vezetékneveink egy része is ilyen régi, népi mesterségekre utal: a gyapjúval dolgozó csapó, a a gyapjúval dolgozó csapó, a vizek, lápok kincseiből élő pákász egykor szerves részét képezték a közösségek életének és munkájukkal hozzájárultak a gördülékeny mindennapokhoz, az adott feladatra specializálódott szakemberre és utódaira pedig hamar átragadt mesterségének neve is. Igaz?
A népi mesterségek múltja
A népi mesterségek története szorosan összefügg az emberiség történetével. E mesterségek alapjai olyan, már az őskorban is űzött tevékenységek voltak, mint a vadászat, a gyűjtögetés, halászat, az állattenyésztés és a növénytermesztés. Ezek a tevékenységek idővel specializálódtak, és kialakultak a különböző kézműves mesterségek.
A népi mesterségek fejlődése szorosan összefüggött a társadalmi és gazdasági változásokkal. Az iparosodás előtt (és azokban a közösségekben ma is, ahová az iparosodás nem gyűrűzött be) ezek a mesterségek alapvető fontosságúak voltak a mindennapi életben, hiszen a kézművesek által készített tárgyak jelentették az emberek számára az élet alapvető kellékeit, például a ruházatot, az edényeket, a bútorokat vagy a szerszámokat. Az iparosodás és a városiasodás hatására azonban ezek lassan háttérbe szorultak és idővel ki is haltak.
Ha már népi dolgok. Népi mondókák kvízünket kitöltötted már?
A népi mesterségek nemcsak tárgyi értékeket képviselnek, hanem a kulturális örökség szerves részét is képezik, mivel kapcsolatot jelentenek múlt és jövő közt, és hozzájárulnak a közösségek identitásának megőrzéséhez is. A népi mesterségek általában szoros kapcsolatban álltak a helyi hagyományokkal, szokásokkal és ünnepekkel, és fontos szerepet játszottak a közösségi életben, hozzájárultak a helyi gazdaság működtetéséhez, és lehetőséget biztosítottak a hagyományos tudás és technikák továbbadására.
A népi mesterségek jövője
Mára a gépesített termelés és a tömeggyártás elterjedése világszerte háttérbe szorította a kézműves tevékenységeket, de szerencsére a népi mesterségek iránti érdeklődés nem veszett el teljesen, sőt, az utóbbi évtizedekben újraéledőben van. Elég csak az itthon augusztus 20-án megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepére vagy más kézműves vásárokra és kiállításokra, vagy arra gondolni, hogy ma ismét egyre inkább hajlandók vagyunk több pénzt fizetni olyasmiért, ami kézzel készült.
A modern világban a népi mesterségek jelentősége új értelmet nyer: mert egyre nagyobb az érdeklődés a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az egyedi, kézzel készített termékek iránt, és mert a népi mesterségek egyre nagyobb szerepet játszanak a turizmusban is, ahol látványosságként szolgálnak.
A népi mesterségek a kulturális örökség fontos részét képezik, ezért fontos, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy legalább emlékezetük minél tovább fennmaradjon. Például a mai kvízzel, amiben népi mesterségek neveit idézzük fel, és arra vagyunk kíváncsiak, vajon tudod-e, mivel foglalkozott az adott szakma egykori művelője.
Nos, te vajon ismered a népi mesterségeket?
Kiemelt kép: Fortepan/Jurányi Attila // Teszt nyitóképe: Fortepan, UWM Libraries