Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án tarjuk a Magyar Népmese Napját.

Bő tíz évvel ezelőtt kaptam meg életem legkedvesebb születésnapi ajándékát. Akkor épp hogy elsős lányom azzal lepett meg, hogy kedvenc magyar népmesém, A kőleves sorait véste egy maga által ragasztgatott, szépen illusztrált füzetbe. Mondanom sem kell, hogy elolvadtam a gyönyörűségtől, és hogy ez az élmény megerősítette bennem, mennyire fontosak a közös meseélmények.

A 2005-ben a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére létrehozott Magyar Népmese Napja célja is az, hogy felhívja a figyelmet a hazai népmesekincs értékeire, és hogy a magyar népmesékben megjelenő bölcsességet közvetítse a következő generációknak. Bölcsességből ugyanis bőven van bennük.

A magyar népmesék nemcsak szórakoztatóak, de kultúránk alapvető erkölcsi értékeit és hiedelmeit közvetítik. Nemcsak a fantáziát mozgatják meg, de segítik a világban való eligazodást is. A magyar népmesék hőseivel való azonosulás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy „tét nélkül” szembesülhessünk a jó és rossz, igazság és a hamisság, az erkölcsös és az erkölcstelen dilemmáival.

Sokszínű magyar népmesék

A magyar népmesék nagyon sokszínűek. A honfoglalás előtti idők hiedelemvilágából, a pogány hagyományokból például sok elem fennmaradt bennük. A népmesékben gyakran megjelenő táltosok, a boszorkányok és mitikus lények erre az időre utalnak vissza. A kereszténység felvétele után a népmesékben egyre inkább megjelentek a keresztény értékek és motívumok is, tovább színesítve azokat.

A magyar népmesék sokszínűségét az is növeli, hogy az évszázadok során különböző egyéb kulturális hatások is érték a magyar népet. A török hódoltság, a Habsburg uralom, valamint a környező szláv és germán népek kultúrái mind hatottak a magyar mesekincsre. Ezek a külső hatások tovább gazdagították a magyar népmeséket, új elemeket és motívumokat adva hozzájuk.

A népi bölcsességekkel kapcsolatban ezzel a kvízzel frissítheted fel tudásod.

Szájról szájra, majd könyvből-filmre

A magyar népmesék évszázadokon át szájról szájra terjedtek, ezért sokféle változatuk ismert. Az egyik legismertebb népmesei gyűjtés a XIX. században zajlott, amikor Benedek Elek és Arany László elkezdték rendszerezni és írásba foglalni a népmeséket.

Az ő munkájuknak köszönhetően a magyar népmesék mára sokkal szélesebb körben váltak hozzáférhetővé, és a nyomtatott változatok ma is biztosítják, hogy ezek a történetek ne merüljenek feledésbe. A magyar népmesék ráadásul nemcsak könyvekben maradtak fenn, de élvezhetők diafilmek, vagy animációs filmek formájában is. (Jöhet egy magyar rajzfilmek kvíz?)

Nők Lapja kvíz: Magyar népmesék

És ha szabad még egy emléket idehoznom… Emlékszem, amikor lányommal az animációs sorozatot is elkezdtük együtt nézni. Akkor már jó ideje nem láttam egy részt sem, ellenben nagyon rákattantam azóta is kedvenc nyomozós sorozatomra. Nagyon nevettem, amikor meghallottam, hogy a mesét a rajzfilmváltozatban személyesen Columbo hadnagy narrálja… Szabó Gyula csodálatos mesemondása és a sorozatot kísérő remek zene rengeteget tettek ahhoz, hogy a magyar népmese szeretete tovább öröklődhessen a rajzfilmsorozat által is.

Na és te, mindent tudsz a magyar népmesékről?

Kvíz: Mindent tudsz a magyar népmesékről?

A magyar népmesék kultúránk fontos részei. Nemcsak tanulságosak, de szórakoztatnak is. Lássuk, Benedek Elek vajon büszke lenne-e rád!

Egy régebbi népmese kvíz jöhet? 

Kiemelt kép: A Szólő szőlő… című mese egyik jelenete – Fotó: Kecskeméti Filmstúdió, Wikipédia