- A magyar rádiózás története az 1920-as években kezdődött.
- Azóta sokat változott a világ, manapság a podcastok számítanak népszerűbb formátumnak.
- Kvízünk segítségével tesztelheted, hogy mennyi mindent tudsz a magyar rádiózás legemlékezetesebb állomásairól!
A rádiózás a 20. század első felében indult hódító útjára. A Magyar Telefonhírmondó (amit Puskás Tivadarnak köszönhetünk) és Rádió Rt. 1925-ben indította első rendszeres, budapesti adását, ahol a hírek mellett zenét, illetve színházi előadásokat is hallani lehetett. (Kísérleti adások magyar nyelven már korábban, 1923-ban is voltak.)
A ’30-as években a kisebb, vidéki rádióállomások is megjelentek, mellyel egy időben a technológia és a műsorok struktúrája is fejlődésnek indult. A rádió ’40-es években, a II. világháború alatt főként a hírekről szólt – ugyanígy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején.
Aztán a ’60-as években megjelentek a könnyedebb formátumok, például a rádiós kabarék, melyek a szórakoztatás mellett az aktuális politikai és gazdasági helyzetre is tartogattak némi fricskát.
Ebben az időben egyre népszerűbbé váltak a ismeretterjesztő- és ifjúsági műsorok is, a későbbi rendszerváltás pedig a kereskedelmi rádióadók, valamint a betelefonálós zenei kívánságműsorok korszakát is elhozta magával, amiről biztos, hogy vannak emlékei még az Y generáció képviselőinek is – akik felmérések szerint napjainkban inkább a rádió utódját, a podcastot részesítik előnyben.
Nők Lapja kvíz: Emlékszel a régi magyar gyerekműsorokra?
Nők Lapja kvíz: Emlékszel a régi rádióműsorokra?
Legújabb Nők Lapja kvízünkben teszünk egy kis kitérőt a múltba, és körbejárjuk a magyar rádiózás történetének legemlékezetesebb állomásait. Lazulj velünk két podcast-epizód meghallgatása között, és teszteld Nők Lapja kvízünk segítségével, hogy mennyire emlékszel a régi rádióműsorokra, illetve hallottál-e már róluk!
Jöhet még egy Nők Lapja kvíz? Szuper! Vajon felismered kép alapján a retró bábfilmsorozatokat?
Kiemelt kép: A Magyar Rádió 1-es stúdiója, a Krisztina kisasszony című dalos rádiójáték (szövegét és verseit Erdődy János írta, zenéjét szerezte Kemény Egon) felvétele. Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa és Bitskey Tibor színművészek (Fortepan / Szalay Zoltán)
Tesztfotó: a Magyar Rádió stúdiója. Szabó Miklós operaénekes, Török Erzsi népdalénekes, jobbra Tarjáni Tóth Ida cimbalomművész (fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság)