Arisztotelész szerint a történetek (akkor még színház viszonylatában) akkor okoznak katarzist az előadóban és a nézőben egyaránt, ha a dráma mélyen megérinti és gondolkodásra készteti őket. Ugyanígy működnek a jó érzékenyítő gyerekkönyvek is: a kicsik kilépnek a világukból, ami csak azért szűk még, mert keveset tapasztaltak addigi életük során.
Az érzékenyítő mesékkel, regényekkel egy új világot nyitunk meg nekik, és azt is megtanítjuk, hogyan azonosuljanak azzal az egyénnel, akit ugyan személyesen nem ismernek, de képesek átvenni, átélni az érzéseiket.
És persze az érzékenyítő könyveknek van egy olyan fontos szerepe is: hogy az érintett gyerekeknek és családoknak könnyebbé teszi a nehézségek elfogadását, hogy azt érezzék, nincsenek egyedül és akár hasznos tanácsokat is kaphatnak a problémák kezelésére.
Igyekeztem vegyesen válogatni a gyerekkönyvek kínálatából: mindegyik más-más szimbólumokkal, mesei elemekkel visz közelebb egy ismeretlen világhoz, de persze olyan is helyet kapott az ajánlóban, ami direkten fogalmaz meg érzéseket és tanácsokat. Vannak közöttük, amelyek kisebbeknek, ovisoknak, mások pedig az iskolás korosztálynak szólnak.
Mitől jó egy érzékenyítő gyerekkönyv?
Vannak születetten nagyon fogékony, empatikus gyerekek (ők azok, akik akkor is pityeregni kezdenek, ha a barátjuk esik el), akinek egy könyv akár megrázó is lehet, míg a szomszéd vagy ovistárs gyereknek könnyebben befogadható a történet.
Nagyon vékony a mezsgye egy őszinte, hatásos mese és egy megrendítő olvasási élmény között.
Mesélés alatt érdemes közbekérdezni, hogy a kicsi érti-e miről van szó, és tetszik-e neki a történet – így ellenőrizhetjük, hogy nem túl megterhelő-e neki az olvasmány.
Ha speciális könyvet keresek, mindig kifejezetten gyerekkönyv-üzletben kezdem a kutakodást, és mindig kérek az eladóktól segítséget a választáshoz. Érdemes értékeléseket is olvasni a neten, könyves blogokon, könyvklub-csoportokban arról, hogy egyes könyvek mennyire tetszettek a gyerekeknek és a szülőknek. Ezeknél a könyveknél az érzékeny téma miatt különösen fontos, hogy azt hogyan dolgozta fel az író, megtalálta-e a gyerekekkel a hangot vagy sem.
Kapcsolódó: Ki mondja meg, hogy milyen a jó gyerekkönyv? című írásában Lami Juli meséli el, hogyan választanak kislányával olvasmányokat
Az alábbi kötetek kötetek között van például egy olyan, ami a dadogás témáját járja körbe, és a szerző azért írta, mert nem talált a gyerekének olyan regényt, tanácsadó kötetet, ami nekik hasznos lett volna. Az író kisfia ugyanis szeretett volna a dadogásról olvasni, de csak néhány szakkönyv volt a piacon, gyerekeknek szóló, könnyed témafeldolgozás egy sem. Így az anyuka a gyerekéről mintázott egy főhőst, körített hozzá egy történetet, és így adott tanácsot dadogós gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak.
Nézzük is, melyek azok a könyvek, amelyekkel biztosan jó élményekben lesz részetek, és közben egy nagy adag tanulságot is kaphattok!
Helen Rutter: A fiú, aki mindenkit megnevettetett
(Fordította: Kádár Pál, Könyvmolyképző)
„Ha az élet fura, csinálj poént belőle!” – szól a szlogen a könyvben, amelynek főszereplője Billy Plimpton, aki kicsi kora óta dadog, de ennek ellenére stand up humorista szeretne lenni. A kontextus pedig az, hogy Billy éppen új iskolába megy és előre fél, hogyan tud majd beilleszkedni. A történet több szempontból nagyon aktuális, de örök érvényű is lesz a kiskamasz olvasók számára, megspékelve azzal, hogy betekintést kapnak abba, hogyan érzik magukat azok a fiatalok egy új közösségben, akik valami miatt mások.
Kapcsolódó: Mesekönyvek adventi hangolódáshoz
A történet tele van kedves, érzelmes kiszólásokkal, remek faviccekkel és sok-sok hasznos, burkolt tanáccsal, amivel a dadogós gyerekeknek és családtagjaiknak szeretnének segíteni. Annyit elárulhatok spoiler nélkül, hogy Billy humora parádés, és minden olvasó nagyon fog neki drukkolni az első soroktól a befejezésig.
Alexandra Salmela: Mimi és Liza
(Fordította: Polgár Anikó, Scolar)
Amíg egy gyerek nem találkozik és beszélget látássérült emberrel, rengeteg kérdés lehet a fejében a témával kapcsolatban. Még olyanok is, amikre a szülei sem tudnak válaszolni. A Mimi és Liza kifejezetten úgy mutatja be egy látássérült kislány hétköznapjait, hogy semmiféle érzést nem akar az olvasóra ráerőltetni.
Egyszerűen kiderül, hogy Mimi, a látássérült kislány szuper barát, és a fogyatékossága semmiben sem akadályozza, sőt, egyes érzekei még kifinomultabbak is, mint másoknak. A Mimi és Liza, amellett, hogy nagyon kedves és fontos könyv, szépen illusztrált, betűi könnyen olvashatók, tehát kisiskolások első olvasásélménye is lehet. Olyan gyerekeknek ajánlom, akik szeretik a tündérmeséket, de mellette a komoly témákra is fogékonyak. A könyv 2013-ban elnyerte a legszebb könyv díját Szlovákiában a gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriájában.
Shona Innes: Az élet olyan, mint a szél
(Fordította: Rét Viktória, Pagony)
Shonna Ines írónő pszichológusként fontosnak érezte, hogy a legkisebbeknek írjon egy könyvet a halálról, szeretteink elvesztéséről. Az ilyen traumák sajnos a kicsiket sem kímélik, de olyan is előfordulhat, hogy nem az ő családunkban történik haláleset, hanem a szomszédban, a baráti körben, vagy a család imádott háziállata szenderül el, és muszáj beszélni az érzékeny témáról.
Szél Dávid pszichológus a következőképp fogalmazott a halállal kapcsolatban: „A halál, az elmúlás társadalmi tabu. Félünk tőle és félünk beszélni róla, félünk kicsit megállni, félünk gyászolni. Félünk elismerni és elfogadni, hogy mindez az élet velejárója. Tudjuk, értjük, de nem érezzük. A gyerekeink viszont nem tudják, nem értik. Ők érzik.”
A szakember pontosan megfogalmazta: nem szabad a gyászt és az elmúlást szőnyeg alá seperni, mert az olyan, mintha a gyerekek ezzel kapcsolatos érzéseit, félelmeit nem tartanánk elég fontosnak.
Dóka Péter: A kék hajú lány
(Móra)
Ez a történet sokrétű, komoly és egyszerre humoros. Kifejezetten kamaszoknak való történet, amiből a gyerekek megtanulhatják, nem tudhatják mások milyen démonokkal küzdenek a családjuk, betegségük, iskolai problémák vagy más miatt. A kék hajú lány olyan szívbemarkoló témákat jár körbe, mint a gyerekbetegségek, a kórházi magány, a családi traumák, a kiközösítés és a halál.
A könyv főhőse, Olivér leesik a fáról és kórházba kerül, itt kezdődik az ő kalandja. Olivérnek fojtogató a családi légkör, menekülne otthonról, de azért annyira mégsem, hogy a kórház ideális menedéknek tűnjön…
A betegágyon valahogy mégis kinyílik számára a világ, hiszen mindenki más-más miatt került be a kórházba, és kicsit megismeri a többieket, a problémáikat, betegségeiket. A szerző, Dóka Péter érzékenyen, de nem óvatoskodva közelíti meg a kamaszokat érintő fontos kérdéseket, és ez a könyv éppen ettől különleges.
Kiss Judit Ágnes: A csodabogár
(Móra)
A csodabogár főhőse Zsófi, aki testi fogyatékossága miatt állandóan gúnyolódás célpontja. A történetébe akkor kapcsolódunk be, amikor Zsófit a sok bántás miatt elviszik régi iskolájából és másikba íratják. A végtaghiányos kislány fél, hogy az új suliban is olyan durván fogják csúfolni, mint az előzőben. Egyszer azt mondták rá, Csodabogár, ami Zsófinak rosszabbul esett, mintha a szokásos Nyomi gúnynév hangzott volna el – olvashatjuk a könyvben.
A beilleszkedés nehézségein való túllendülésben és az önbizalma erősítésében egy beszélő „csodabogár” lesz a lány segítségére, amit az új iskolai szekrényében talál. A furcsa bogár elkezd hozzá beszélni, és ő lesz a legmegbízhatóbb támasza. A könyv egyik tanulsága, hogy sérült vagy fogyatékkal élő társainkat és családtagjaikat akaratlanul is megbánthatjuk egy-egy nem jól megválasztott szóval, megjegyzéssel, de ezt jóvátehetjük.
Ezen kívül az is felmerül, hogy a gyerekek sokszor rettenetesen kegyetlenek egymással, és bármit feláldoznának egy szerintük vicces poén kedvéért. De vajon megéri-e így cselekedni?
A fent felsorolt könyvek legfontosabb mondanivalója, hogy mindannyian mások vagyunk valamilyen szempontból, és ez így jó, ettől izgalmas és színes a világunk. És hogy jobb lenne, ha az elfogadás, a befogadás, az érdeklődés, a nyitottság, a kedvesség természetes volna – mindenféle közegben.
Kiemelt kép: Getty Images