A kiállítás közel 150 darab ruhát, kiegészítőt és egyéb tárgyat vonultat fel, amelyek hitelesen tanúskodnak a népművészet és a divattörténet folyamatos kölcsönhatásáról.
„A divattervezők időről időre visszanyúlnak a népviseletek szín- és formavilágához, és képzelőerejükkel párbeszédre hívják a két területet. A divat remek kommunikációs nyelv arra, hogy divatjelenségeket bemutassunk, kérdéseket tegyünk fel, fontos társadalmi kérdésekre mutassunk rá” – vallja Dr. Czingel Szilvia a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Folk Fashion – Divat a folklór című kiállítása kapcsán hozzátéve, hogy e párbeszéd hazai panorámáját kívánja nyújtani a 20. század elejétől a kortárs dizájnerekig ez a tárlat.
A kiállítás középpontjában a Múzeum textilkollekciói, valamint számos múzeum és magánszemély ruhái és az azokhoz fűződő személyes történetek állnak, közel 150 darab ruhát és kiegészítőt mutatva be, amelyek mind a népművészet és a divattörténet egymást átható, folytonos kapcsolatáról, valamint a divattervezés és a népi kultúra közötti határvonalak átjárhatóságáról tanúskodnak.
A tárlat interaktív és történeti szemléletben mutatja be, hogyan alakította a népi formavilág a különböző korszakok divatját. A kiállítás látogatói többek között olyan legendás alkotásokkal találkozhatnak, mint
Regőczy Krisztina jégtáncos matyó díszítésű kűrruhája, a londoni olimpia kalotaszegi motívumokkal díszített formaruhái, vagy Sebestyén Márta magyaros fellépőruhája, amelyet II. Erzsébet angol királynő előtt viselt.
Egy csodálatos Katti Zoób darab a Hagyományok Háza Folk Fashion kiállításán (Fotó: Hagyományok Háza / Csibi Szilvia)
Mindezek mellett Zoób Katti egyedi ruhakreációit és a kalocsai köténnyel viselt meggyszínű Malév egyenruhát is meg lehet csodálni az idelátogatóknak. A tárlat különlegessége az izraeli Holon Design Múzeumból érkező Lea Gottlieb fürdőruha-kollekció, amely most először látható Európában, és amelynek darabjait olyan szupermodellek viselték, mint Naomi Campbell és Claudia Schiffer.
„A kiállítás célja, hogy a népművészet és a kortárs divat közötti összefüggésekre mutassunk rá. Az itt megtekinthető tárgyak nemcsak esztétikai értékük miatt különlegesek, hanem történeteik révén is, akár az ikonikus alkotói, akár a megelevenedett történelmi pillanatai révén” – mondta Dr. Czingel Szilvia, a kiállítás kurátora.
A kiállítás megnyitóján Juhász Anna irodalmár felhívta a figyelmet a bartóki tiszta forrás fontosságára, amely édesapjának, Juhász Ferencnek és a Fényes szelek nemzedékének is az egyik legfontosabb kiindulási pontot jelentette, és amelynek kincseihez, az identitásunk alapjait képező folklórhoz ma is érdemes visszatérnünk. „Közösségre lelünk a népi kultúrában, közösségünk alapjait adja a tiszta forrás” – hangsúlyozta.
A megnyitón Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára és Both Miklós a Hagyományok Háza főigazgatója mellett felszólalt Ribánszky Ágota is. A Nők Lapja szerkesztő-újságírója is arról beszélt, hogy a képtelenség a népviselet említése nélkül divatiparról és a legnagyobb divatházakról, a divattervezők munkásságáról beszélni. „Hol lenne a Dolce & Gabbana a szicíliai hímzés, Vivienne Westwood a skót kocka nélkül? Hol lenne a divat a madeira csipke vagy a szőtt menték nélkül?”
A gazdag, izgalmas tárlat október 30-ig látogatható a ház nyitvatartási idejében, több ízben tartanak vezetéseket az érdeklődőknek.
Kiemelt kép: Hagyományok Háza / Csibi Szilvia
