- Magyarország azon kevés állam közé tartozik, ahol keleti (vezetéknév+utónév) sorrendet használunk.
- A keresztnevek elterjedésében jelentős szerepe van a névdivatnak.
- A cikk alján mutatunk egy kvízt néhány extra különleges névvel! De vajon lány- vagy fiúnevekről van szó?
Ahogy korábban már írtunk róla kutatások igazolták, hogy az emberek a könnyen kiejthető, ismerős nevekkel rendelkező társaikat szimpatikusabbnak és megbízhatóbbnak találják: nagyobb valószínűséggel válaszolnak az e-mailjükre, és nagyobb eséllyel húzzák őket jobbra a társkereső appokon is. Ugyanakkor jelentős a száma azoknak is, akik születendő gyermekük különlegességét egyedi(nek hangzó) névadással is szeretnék alátámasztani.
Melyik név van előbb?
A keresztnév, más nevén utónév, a család tagjainak egymástól való megkülönböztetésére szolgáló név. Magyar nyelvben a vezetéknév (vagyis a családnév) után írjuk, sok más nyelvben a családnév elé. Érdekesség, hogy a keleti névsorrendet (családnév+keresztnév) Magyarországon kívül Kína, Mongólia, Japán, a két Korea, Szingapúr, Tajvan, Kambodzsa és Vietnám használja hivatalosan, továbbá Malajzián belül a kínai közösség, illetve a szomszéd országokban élő magyar nemzeti kisebbségek.
A világ többi országában – így Ázsia többi államában is – viszont a nemzetközi, azaz a nyugati sorrend a hivatalos. A keleti névsorrend, amely a középkorban még Európa-szerte általános volt, a szláv nyelvű államokban és Romániában ma is nagyon elterjedt. A magyar és a japán kozmopoliták többsége külföldön és a globális cybertérben (például a közösségi oldalakon) megfordítva, tehát nyugati sorrendben használja a nevét (Judit Szabó, Haruki Murakami).
Kapcsolódó: Manapság ezek Európa legnépszerűbb lánynevei
Az ebből fakadó félreértések elkerülése végett a nemzetközi életben egyre gyakoribb, hogy a távol-keleti családneveket csupa nagybetűvel írják: így könnyen azonosítható az illető személy családneve, bármilyen sorrendben is álljon. A nemzetközi eszperantóban a távol-keleti neveknél a családnév nagybetűs írása már helyesírási szabály, például: MURAKAMI Haruki.
Keresztnevek kavalkádja
A keresztnevek elterjedésében jelentős szerepe van a névdivatnak. (Ezért is lehet remek kvízt készíteni belőlük!)Az első magyar nevek a 9. századból valók. Ezek között vannak mondabeli alakok nevei is: Farkas, Keve, Álmos. Sok személynév maradt fent helynévben is, úgy mint Keve, Bátor. Magyarországon az eredeti nevek mellett a honfoglaláskor és még utána is egy ideig a török, majd a szláv nevek jöttek divatba.

Bármilyen jópofának, különlegesnek hat is egy név, érdemes végig gondolni, hogy a gyerek felnőtt korában büszkén viselné-e? (Fotó: Canva)
A 18. század végén és a 19. század elején pedig népszerű irodalmi művek terjesztettek egy-egy nevet. A reformkor idején váltak népszerűvé a rég elfeledett és felújított nevek (Béla, Zoltán, Ildikó, Enikő). Anno a névdivat legtöbbször felülről lefelé terjedt: a polgárok utánozták az arisztokratákat, a falu a várost.
Nők Lapja-kvíz: Fiú- vagy lánynévről van szó?
A magyar keresztnevek nagy része továbbra is héber, görög vagy latin eredetű, kisebb részük germán, szláv vagy török.
Előfordulnak költők, írók által kitalált nevek is, lásd Vörösmarty Mihály megalkotta a Tünde nevet a Csongor és Tünde című művével. Manapság a zenészek, és a filmek, sorozatok karakternevei is előtérbe kerülnek. Magyarországon az anyakönyvezésre alkalmasnak nyilvánított nevek száma rövidesen eléri az 5000-et, lássunk néhány különlegességet!
Kiemelt kép: Canva