A rétek, mezők, parkok, arborétumok, tavak nagyon érdekesek, de sokan igazán csak azt értékelik túrázásként, amiben dombok, sziklák, patakok is az útvonal részei.

Magyarországon nem igazán akadnak magas hegyek, amelyeknél többszáz méter mély sziklahasadékokon kellene átküzdenünk magunkat, de így is kihívást, izgalmat jelentő szurdokokkal találkozhatunk. Közülük a leghíresebb a Rám-szakadék, ahol tényleg fel kell kötni az alsóneműt, ha biztonságosan végig akarjuk járni.

Hogyan alakult ki a Rám-szakadék?

A Három-forrásvölgy sziklahasadékát a Dunakanyarban, Dömös közigazgatási területén találjuk meg, a Rám-hegyben. A szakadék a Visegrádi-hegységhez tartozik, ami a szakértők szerint 14-15 millió évvel ezelőtt alakult ki, méghozzá

vulkáni tevékenység következtében.

A néhol 35 méter mély, meredek falú Rám-szakadékot valószínűleg a csapadék és a fagy alakították ki. A falain jól megfigyelhetők a vulkáni kőzetek, alul pedig a Rám-patak folyik a Szőke-forrás völgyén keresztül.

A Rám-szakadék nagyszerű hely a kiránduláshoz (Kép: Wikimedia Commons/Rotatebot)

Miért pont Rám?

Az egyik lehetséges történet szerint egy menekülő rabló tévedt a szurdokba, ahonnan nem tudott kimászni, és még megtalálásakor is azt hajtogatta, hogy ez egy Rám-szakadék. Egy fokkal hitelesebbnek tűnik az a magyarázat, hogy

a szakadék a Rám-hegyről kapta a nevét.

A hegy nevét először 1864-ben adatolták, és valószínűleg a Ramsberg, azaz Medvehagyma-hegy német szóból alakult ki. Mások szerint egy Rahm nevű illető adhatta a nevét a szurdoknak, ami valóban létező magyar családnév.

Erre figyeljünk oda még bőven a túrázás előtt

A Rám-szakadék nem feltétlenül jó gyerekes kirándulási útvonalnak, főleg, ha sáros, csúszós az út. A szurdokot végigjárva 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk, ebben sok helyen létrák, kapaszkodók segítenek. Ha Dömösről indulunk, már alapvetően túráznunk kell, hogy elérjük a szakadékot, ezért fontos, hogy jó erőben legyünk. Az időjárás komoly tényező: ha esős, szeles, fagyos az idő, nagyon bő a csapadék, akkor ne induljunk neki a szurdoknak.

A sziklák, de sokszor a kapaszkodók és a kövek is csúsznak, nagy a baleset veszélye.

Kutyával, kisgyerekkel csak akkor menjünk a Rám-szakadékba, ha korábban részt vettek már hasonló súlyú kiránduláson. A kutyáknak, bár nyaralni nagyszerű velük, a terep egyáltalán nem való, sok esetben csak akkor jutnak át a szakadékon, ha hátizsákba tesszük őket.

Nemcsak kirándulók kerültek már komoly bajba a Rám-szakadékban, de egy mentésre érkező tűzoltó is életét vesztette ott. Nem véletlenül találunk emlékhelyeket kirándulás közben. Ezek láttán a részvét mellett jusson eszünkbe a fokozott óvatosság, az előrelátás.

Rám-szakadék veszélyes is lehet (Kép: Wikimedia Commons/Rotatebot)

Kapcsolódó: 4 kirándulóhely Budapesthez közel

Az óvatosság alapkövetelmény

Ne térjünk le a kijelölt útvonalról, ne szelfizzünk veszélyes helyeken, koncentráljunk a fizikai teljesítményünkre. A megfelelő hátizsák, a vízálló túraruházat, de még inkább a vízálló túrabakancs alapkövetelmény, a Rám-szakadékot kevesen teljesítik baj nélkül farmerban és edzőcipőben. Fontos figyelmeztetés, hogy a szurdokot

csak lentről felfelé haladva mászhatjuk meg.

Ugyanis olyan szűk, hogy a szembeforgalom nem fér el egymás mellett. Tartsuk be ezt a szabályt, ne induljunk el fentről lefelé. Ha végigjártuk a Rám-szakadékot (ami egyébként nem is mindig látogatható), balra fordulva Dobogókőre, jobbra fordulva, az Árpádvárat megkerülve, a sárga sávot követve a Lukács-árokba érkezünk, ahonnan könnyen visszajutunk Dömösre.

Kapcsolódó: A Rám-szakadék utáni hétvégén a Velencei-hegységben is nagyot kirándulhatunk

A kiemelt kép illusztráció, forrás: Getty Images