Edelmann-villa
Edelmann Sebő, fizika tanár és természettudós építtette az Edelmann vagy másik nevén Payer-villát –– valamikor az 1900-as évek környékén Bicskén – pontos adat sajnos nem tudni. Az azonban biztos, hogy bár az évek során átépítették, a villa még mindig áll és továbbra is használatban van.
Kochmeister-villa
A svájci típusú nyaraló Kochmeister Frigyes báró számára épült a Budai-hegyekben még 1852-ben. A második világháborúig hat tulajdonosa volt, 1952-ben azonban államosították, ezután gyermeküdülőként és úttörőtáborként is üzemelt, idővel azonban sajnos teljesen elhanyagolták, sokáig hajléktalanok laktak is. 2000 októberében újították aztán fel, de előtte szinten teljesen le kellett bontani, annyira rossz állapotban volt.
Márkus Emília-villája
A Hűvösvölgyben álló villa eredetileg nyaralónak épült, de az óriási hallal, könyvtárszobával, szalonnal, nagyterű ebédlővel, emeleti terasszal és két lifttel rendelkező otthon végül nem csak a színésznő végleges otthona lett, de számos társadalmi eseménynek is helyet adott. Ma lakóházként működik, a földszinten pedig a Szabó Ervin Könyvtár egyik kirendeltsége található.
Sipeki Balás-villa
1905 tavaszán készült el a villa, melyet a szecesszió egyik legszebb épületének tartanak. A Sipeki házaspár sokáig itt élt, de haláluk után a villa egy részét a budapesti vakok egyesületének adományozták. A második világháborúban az épület csúnyán megsérült, de 1947-ben a szövetség megvásárolta a maradék részt is, és eredeti formájában helyreállították. Később egy új részleget is felépítettek mögé, mert az intézet kinőtte az eredeti alapokat.
Csendilla
A villa eredete kétséges, ugyanis nem tisztázott, hogy Hild József vagy Pollack Mihály volt-e az alkotója. Annyi biztos csak, hogy a II. kerületben álló, egyemeletes, klasszicista épület 1844-ben épült fel, és már kezdettől fogva Csendillának nevezték.
A Nők Lapja Enteriőr 2016. tavaszi számában, mely április 27-én jelenik meg, a Batthyány-Stramann villáról is bővebben olvashattok.
Szöveg: Debreceni Andrea
Fotók: egykor.hu
