Ha kell még bármiféle bizonyíték arra, hogy Gisele Bündchen az igazi szupermodellek szűk csoportjának tagja, kezdjük talán ezzel: a Taschen könykiadó tavaly év végén megjelentetett egy limitált kiadású albumot, egyszerűen csak Gisele címmel, mely Brazília szeme fényének húszéves karrierjére tekint vissza, több mint háromszáz fotón keresztül. A kiadványt 700 dolláros áron kínálták, mégis elfogyott már elővételben minden példány (Gisele a maga bevételét egyébként teljes egészében nonprofit szervezetek javára ajánlotta fel.) Ez már az übermodellstátus. Ahogy a korai képekből is kitűnik, ez a különleges szépség bombasztikus berobbanásával forradalmasította az esztétikai normákat a divatban. A kétezres évek elején még a Kate Moss fémjelezte rock and rollos dekadencia uralta ezt a világot, Gisele viszont azt mutatta meg folyton bikinikész, kisportolt testével és napcsókolta bőrével, milyen is a szexisség kicsattanóan egészséges változata. Mindig meg is őrizte ezt az életszemléletet, és ma 8,5 millió Instagram- követője kíséri figyelemmel nap mint nap, hogyan jógázik, kick-boxol, issza a kókusztejet és a zöld dzsúszokat, vagy talál harmóniát a természetben. A nála jó tíz évvel fiatalabb modellgeneráció számára már természetes, hogy folyton az edzéseikről meg a mindenmentes ételeikről posztoljanak, a változás kezdőpontja azonban alighanem Gisele.
A szupermodell felemelkedése
A fent említett exkluzív album borítóján ruhátlanul pózol, legtermészetesebb, ártatlan szépségében, a képből ugyanakkor valamiféle őserő is sugárzik. Ez volt az első meztelen képe, a fotográfuslegenda, Irving Penn készítette róla 1998-ban, tizennyolc éves korában. Gisele azt meséli, levegőt sem bírt venni, annyira meg volt illetődve, és rettegett, hogy ha a szülei meglátják így egy magazinban, véget is ér a karrierje, nem engedik többé kamerák elé.
Horizontinában nőtt fel, egy kisvárosban, Brazília déli részén, szüleivel és öt lánytestvérével, akik közül az egyik az ikertestvére. Bár egy kétszobás lakásban éltek nyolcan, középosztálybelieknek számítottak. Édesanyja bankban dolgozott, és főképp ő gondoskodott a család anyagi biztonságáról, az apa filozofikusabb alkat volt, és a legkülönbözőbb munkákban próbálta ki magát. A lányokat hamar önállóságra nevelték, és Gisele-nek a mai napig a nővérei egyben a legközelebbi barátai is. Egyikük sem volt épp életunt, ám Gisele mindenkin túltett élénkségben. „Ha Amerikában éltünk volna, szerintem biztos felírtak volna valami gyógyszert a hiperaktivitásomra” – mondta egyszer. Ikertestvére, Patricia bátornak és védelmezőnek írta le a kislány Gisele-t. Vele és az egy évvel fiatalabb húgukkal, Gabrielával hárman mindenféle különórák mellett modelliskolába is jártak. A modelliskolai csoporttal épp kirándulni mentek, és megálltak enni egy São Pauló-i plázában, amikor az Elite Modellügynökség egyik ügynöke felfigyelt Gisele-re. „Odajött hozzám, és azt mondta: neked modellnek kéne lenned! – emlékszik vissza a szupermodell. – Én teljesen odáig voltam, mert korábban nem nagyon mondta nekem senki, hogy csinos lennék – folytatja. – Gebe voltam, sokkal magasabb és fejlettebb, mint a velem egykorú lányok, Olíviának csúfoltak, a Popeye-ből. Nagy volt az orrom, és a nővéreim levetett gönceiben jártam, amik általában rövidek voltak rám.” Még abban az évben elindult az Elite nemzetközi modellversenyen, és negyedik helyezést ért el, innen pedig nem volt megállás. Két évvel később bemutatkozott a New York-i Divathéten, majd Londonban, ahol a nagy áttörést az Alexander McQueen show-n való fellépés jelentette. 97-ben az angol Vogue címlapra tette. 98-ban már olyan divatházak kérték fel szerepelni kampányokban és bemutatókon, mint a Missoni, Chloé, Dolce & Gabbana, Valentino, Gianfranco Ferré, Ralph Lauren és Versace. Hamarosan a legnagyobbakkal, Linda Evangelistával, Naomi Campbell-lel és Eva Herzigovával is együtt vonulhatott a kifutókon. Mégis szerényen nyilatkozik a kezdetekről: „Azt hiszem, csak jókor voltam jó helyen, nem sokat tudtam a divatról. Úgy tekintettem erre a munkára, mint egy lehetőségre, hogy utazhassak és pénzt kereshessek, annyit, amennyiből a családomat is tudom támogatni. Úgy voltam vele, csinálom a lehető legjobban, és meglátom, mi sül ki belőle.”
…
A cikk tovább olvasható a Nők Lapja Nyár különszámában – keressétek a magazint a standokon!
Szöveg: Horváth Cecília
Fotó: Getty Images
