Elfújta a szél (1939)
Főszereplők: Vivien Leigh, Clark Gable, Louis Howard, Olivia de Havilland
A gyönyörű, de makacs Scarlett O’Hara, akit egyébként udvarlók hada vesz körül, beleszeret a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley Wilkesbe. A férfi azonban nem őt, hanem Scarlett unokatestvérét, Melanie-t veszi el feleségül, így bosszúból a lány hozzámegy Melanie bátyjához. Ekkor ismerkedik meg Rhett Butlerrel is, aki ezt követően Scarlett életének meghatározó alakja és későbbi férje lesz. Se veled, se nélküled szerelmüket azonban nemcsak az amerikai polgárháború, de közös gyermekük elvesztése és Scarlett Ashley után való állandó epekedése is megmérgezi.
A filmet 1940-ben tizennégy Oscar-díjra jelölték, melyből nyolcat meg is nyert: a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb női főszereplő, a legjobb operatőr, a legjobb női mellékszereplő, a legjobb látványrendezés, a legjobb vágás és a legjobb forgatókönyv kategóriájában.
Casablanca (1944)
Főszereplők: Ingrid Bergman, Humphrey Bogart, Paul Henreid
Casablancában, ha valaki mulatni szeretne, Rick szórakozóhelyére jár, sőt, a nácik elől menekülők is gyakran megfordulnak itt, hogy hamis papírokhoz jussanak, Rick pedig szívesen segít mindenkinek. Csakhogy egy nap feltűnik a régi szerelme, Isla, ráadásul egy másik férfi karján, és ezzel Rick életében új fejezet kezdődik.
1944-ben a Casablanca elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek (Kertész Mihály) és a legjobb forgatókönyvnek járó Oscar-díjat is, így talán érthető, hogy minden idők egyik legmeghatározóbb szerelmes filmje vált belőle.
A vágy villamosa (1951)
Főszereplők: Vivien Leigh, Marlon Brando, Kim Hunter, Karl Malden
Blanche Dubois egy csinos külsejű, ám kissé labilis személyiségű nő – ráadásul az alkoholt sem veti meg – meglátogatja a nővérét, Stella Kowalskit, aki épp első gyermekét várja férjétől, Stanleytől. A férfi brutális, erőszakos természete egyszerre vonzza és taszítja a finomkodó Blanche-t, ami azonnal konfliktusokhoz vezet a családon belül. Közben a nő beleszeret Mitchbe, akiről reméli, hogy elveszi feleségül, de amikor Stanley előás bizonyos dolgokat a múltjából, Blanche élete egyetlen pillanat alatt összeomlik.
Vivien Leigh alakítása a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1951), az Oscar-díj (1952), valamint a BAFTA (1953) zsűrijét is meggyőzte, mindhárom díjátadáson megkapta a legjobb női alakításért járó kitüntetést.
Római vakáció (1953)
Főszereplők: Audrey Hepburn, Gregory Peck
Anne egy távoli ország trónjának várományosa, aki hivatalos európai körutazáson vesz részt, de mire Rómába ér, olyannyira megunja az egészet, hogy hisztériás rohamot kap. Az orvosok nyugtatót adnak neki és azt javasolják, hogy pihenjen, de Anne inkább kiszökik a szállodai szobájából, hogy nyakába vegye „az örök várost”. Így találkozik Joe Bradleyvel, az amerikai újságíróval, aki azt gondolja, végre ölébe hullott a szerencse, és megírhatja élete sztoriját.
Audrey Hepburn alakítását BAFTA-, Golden Globe- és Oscar-díjjal is jutalmazták, de a film a jelmeztervezésért és a forgatókönyvért is begyűjtött egy-egy aranyszobrocskát.
Hosszú, forró nyár (1958)
Főszereplők: Joanne Woodward, Paul Newman
Ben Quick egy gyújtogató hírében álló semmirekellő, aki a déli kisvárosba érkezve beáll a helyi úr, Will Varner szolgálatába. A férfinek tetszik az erős akaratú Ben, aki hamar felküzdi magát a helyi áruház résztulajdonosává, ezért Will elhatározza, hogy hozzáadja feleségül a lányát. Bár Ben először tiltakozik az ellen, hogy holmi árucikként kezeljék, egyre közelebb kerül Clarához, és végül egymásba szeretnek. Ahhoz azonban, hogy az apa befolyása alól is kitérjenek, kicsit fel kell forrósítaniuk a hangulatot…
A film érdekessége, hogy Joanne Woodward és Paul Newman tényleg egymásba szerettek, 50 évig tartó házasságuk legendás szerelem volt.
My fair lady (1964)
Főszereplők: Audrey Hepburn, Rex Harrison, Wilfrid Hyde-White
Harry Higgins, a kissé különc és karcos modorú nyelvész, és barátja, Pickering ezredes fogadást kötnek: a professzor pár hónap alatt igazi úrinőt, társasági dámát farag a virágárus lányból, Eliza Doolittle-ből, akinek nem csupán tájszólása és rikácsoló természete elviselhetetlen, de az alapműveltség elsajátításával is komoly gondjai akadnak.
A film komoly díjarzenált gyűjtött be, 1965-ben David di Donatello-díjjal jutalmazták a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, de ugyanebben az évben három Golden Globe-ot és nyolc Oscar-díjat is megnyert, sőt 1966-ban a legjobb filmnek járó BAFTA-díjat is megszerezte.
Szöveg: D. A.
Fotó: Pinterest
